Szememfénye

24.

Az ébredésem hasonlított egy mesebeli hercegnő ébredéséhez. Amin kinyitottam szemeimet, felületem, és nyújtóztam egyet. Boldog voltam, a saját ágyamban ébredtem, a családom körében. A szerelmem is egy karnyújtásnyira van tőlem, bármikor láthatom, még úgy is, ha nem alakul ki közöttünk szerelmi kapcsolat.
Az ágyam szépen bevetettem, a szekrényemből elővettem egy babarózsaszín szoknyát, és egy fehér pólót, majd a fürdőszobába vettem az irányt. Megtöltöttem a kádat forró vízzel, és beledobtam egy fürdőbombát is. Jól esik most egy kicsit ellazulnom, hogy száz százalékos legyek a nap további részében.

Miután kiáztattam magam és megfürödtem, felöltöztem, majd befontam a hajam. Az arcomra kentem egy hidratáló krémet, kezemre testápolót, majd befújtam magam kedvenc parfümömmel, és a földszintre indultam. Eléggé csendes volt a ház, ebből arra következtettem, hogy rokonaim még alszanak. Meg szerettem volna keresni testvérem, hogy megbeszéljük a történteket, de sehol sem találtam, vagyis nincs itthon.
Telefonom pittyenése jelezte, hogy üzenetem érkezett, és megnyitva kijelzőm mosolyogni kezdtem.

Kirsch Erik: Szia Inez.:) Arra gondoltam, hogy átmennék hozzád, hogyha megengeded.

Persze, hogy megengedem. Az már más tészta, hogy nem engedem, hogy megcsókoljon. Elvesztette a bizalmam, de mindenki érdemel egy második esélyt.

Inez Nachtwein: Szia. Persze, gyere csak.

Írtam vissza, amire már nem jött válasz, vagyis ő már el is indult. Inkább felmegyek a szobámba, hogy ha Marcel hazajönne, véletlenül se halhassa meg beszélgetésünket, már ha a csókról lesz szó.

Az ágyamon ülve vártam, amikor hallottam az ajtó csapódást és lépteket a lépcsőn. Halk kopogás hallatszott ajtómon, a gyomrom pedig azonnal görcsbe rándult.

Kinyílott az ajtó, és belépett álmaim férfija. Bezárta maga mögött az ajtót, megállt és csak nézett rám. Mélyen egymás szemébe, ami annyira megbanonázott engem, hogy gondolkodás nélkül felálltam, és szorosan megöleltem. Meglepődött tettemen, de egy percig sem habozott, és szorosan karjaiba zárt.

-Annyira hiányoztál.-suttogta hajamba. Testem libabőrös lett, ahogy meghallottam mély hangját, és ahogy erősebben szorított magához.

Eltávolodtam tőle, és vissza ültem ágyam szélére. Mellémült, és államnál fogva maga felé fordította fejem.

-Inez, adj egy utolsó esélyt, és bebizonyítom neked, hogy boldoggá tudlak tenni. El sem tudom mondani, mennyire szörnyű volt ez a kis idő nélküled. Egy idióta voltam, elrontottam, de mindennél jobban szeretném helyre hozni.-pásztázta arcom, miközben kezei arcomat fogták közre.

-Nem bízom benned Erik..-hajtottam le a fejem, hogy ne láthassa legördülő könycseppjeim, de persze észrevette. Letérdelt elém a földre, hogy láthassa arcom, és letörölte könnyeim.

-Tudom, de ígérem, mindent megteszek, hogy vissza nyerjem a bizalmad. Gyere el velem este beszélgetni, és esküszöm, hogy jól fogod magad érezni. Kérlek.-fogta meg kezem. Annyira más velem, mint azokkal a lányokkal, akikkel eddig volt. Sosem volt velük ilyen aranyos és kedves, én miért vagyok kivétel? De mint mondtam, mindenki érdemel egy második esélyt, ezért Ő is.

-Rendben.-mosolyodtam el, és zavaromban elfordítottam tekintetem, boldog, gyönyörű szemeiről, és arcáról.

-Köszönöm.-puszilta meg homlokomat. A pillangók repdesni kezdtek hasamban, és már is boldogabbnak éreztem magam. Úgy látszik, mégis beteljesedhet a szerelmünk.

-Most megyek, elintézek néhány dolgot, és este érted jövök, rendben?-álltunk fel. Bólintottam, majd újra átöleltem, és mélyen magamba szívtam illatát, hogy kitartson estig, amíg újra nem látom Őt.

Amint kilépett a kapun, átrohantam a vendégszobába, és alvó rokonaim közé ugrottam.

-Elhívott randizni.-sipákoltam, mire ők ijedtek pattantak ki az ágyból.

-Jesszusom Inez, a szívbajt hozod rám.-tette szivére kezét Axel.

-Jól hallottam, Erik randizni hívott?-fogta fel Nadine amit mondtam, és velem együtt kezdett el visítozva ugrálni.

-Jólvan jólvan lányok, nyugalom.-nevetett Axel.-Ez szuper Inez, látod, megmondtam, hogy akar téged.-veregette meg büszkén saját vállát.

-Marcel előtt tudnátok falazni nekem?-váltogattam tekintetem közöttük, és közben tárcsáztam Rolit, hogy elmondjam neki életem legjobb hírét.

-Persze, megoldjuk.-egyeztek bele.

El sem hiszem, végre vele lehetek, és bár a bizalmam újra kell építse, azt hiszem nem lesz nehéz dolga, ha ilyen lesz, mint az előbb. Alig várom már az estét!