Charlene Walsh
Május 2. kedd
A nappaliban ülve a tévét kapcsolgattam, és közben a telefonom kijelzőjét figyeltem, hogy hátha valami üzenetet kapok Charlestól. Tegnap miután elváltunk a reptéren, teljesen megszakadt vele a kapcsolatom. Nem kaptam tőle semmi választ az üzeneteimre, és a hívásaimat se fogadta. Az aggodalom eluralkodott rajtam, de nem akartam ördögöt festeni a falra, és persze nem akartam az a csaj lenni, aki bekattan, ha a pasija nem válaszol neki. Bár tényleg hosszú ideje nem adott életjelet magáról, és ez már aggodalomra adott okot. Újra elkezdtem pörgetni a tévé adásokat, amikor végre felvillant a telefonom és szintre rávetődtem. Ahogy megláttam Charles nevét a kijelzőn, a szívem majd kiugrott a helyéről. Felnyitottam a képernyőt, majd rámentem az üzenetre.
Charles Leclerc: Rendben vagyok, Charlene! Ne aggódj.
Komolyan ennyi? Semmi több? Úgy döntöttem inkább nem válaszolok erre, hiszen úgy éreztem ennél több választ érdemeltem volna. Felléptem Instagramra, ahol elkezdtem pörgetni az oldalamat, majd hirtelen feldobott egy képet, amit egy Monacoi Charles Leclerc fan oldal tett közé. Charles Monacoba utazott. Alapvetően ezzel nem is lett volna gond, de valamiért nem mondta el ezt nekem és rosszelőérzetem támadt. Abban az utcában sétált, ahol a lakása is van. Úgy döntöttem mégis írok Charlesnak.
Charlene Walsh: Monacoban vagy?
Erre ismét nem kaptam választ, és újra csak azzal töltöttem az időt, hogy vártam, hogy megszánjon és kapjak egy semmit mondó szöveget. Órák teltek el ismét, mire kaptam egy újabb üzenetet.
Charles Leclerc: Nem.
Nem? Akkor még is hogyan készült el az a fotó? Ugyan abban a ruhában volt, mint tegnap, ez nem lehet csupán csak egy véletlen.
Charlene Walsh: Rendben.
Május 3. szerda
- De szép lakás! –nézett körbe anya, miközben én kávét főztem.
- Charles hol van? –kérdezte, majd leült a nappaliba.
- Nem tudom –vallottam be az igazságot. Sokat agyaltam azon, hogy Charles igazat mondott-e, vagy tényleg hazudott. De a lelkem mélyén úgy éreztem, hogy utóbbi lesz az igaz, hiszen a ritkán küldött üzenetei arra utaltak, hogy valami nagyon nincs rendben Charlesal.
- Hogy-hogy? Azt hittem jártok –értetlenkedett anya.
- Én is –szakadt ki belőlem egy hatalmas sóhaj.
- Oké, ez rosszul hangzik –komorodott el, én pedig elkészültem a kávékkal, és elindultam a nappaliba.
- Tessék –nyújtottam át a forrócsészét.
- Köszönöm, drágám!
Leültem a kanapé másik oldalára, és felhúztam a lábaimat. Majd anyára pillantottam, aki szintén engem vizslatott.
- Mi történt köztetek?
- Nem tudom –vallottam be az igazságot. Már tényleg nem tudom mi is volt közöttünk Charles-al, talán semmi és csak én gondoltam túl a dolgokat.
- Sajnálom –nézett rám együttérzően, de valamiért bosszantott ez a reakciója. Ha nem lökött volna a karjaiba pár héttel ezelőtt, most a szívem egyben lenne. Braydent kellett volna elküldeniük otthonról, és nem engem.
Május 4. csütörtök
Charles kedd óta nem írt egy üzenetet sem. De a fan oldalak által már bebizonyosodott, hogy tényleg Monacoban van. Egyre csak erősödött bennem a harag, és fogalmam sem volt meddig tudom magam tartani. Válaszokat akarok! Mégis miért jött Birminghamban miután Brayden bántott? És miért vett ki egy lakást kettőnknek, majd vitt el Miamiba, amikor annyiba se néz most, hogy üzenjen nekem? Tudni akartam, hogy mi változott pár óra alatt amiért ezt érdemlem. De a csütörtöki napon még mindig visszatudtam magam tartani.
Május 5. péntek
- Vedd már fel! –járkáltam le és fel a konyhában, amikor Isa Hernáez végre fogadta a hívásomat.
- Igen, drágám? –szólalt meg, és a kedves hangja, egy pillanatra megnyugtatta a dühtől lángoló lelkemet.
- Charles –mondtam, mire a vonal másik felén csend uralkodott.
- Mi van Charlesal? –kérdezett vissza végül.
- Őszintén? Fogalmam nincs –szipogtam el a végét, majd a pultnak dőltem.
- Mi? Hogy-hogy?
- Hétfőn nem jött vissza velem Birminghamba –feleltem. – Kedden nagy nehezen válaszolt az üzeneteimre, és azóta pedig semmi.
- Ezt most komolyan mondod? –és még a telefonon keresztül is hallottam, hogy meglepődött.
- Igen –könnyek kicsordultak a szememből. A fenébe is, hogy engedtem összetörni a szívemet!
- Talán csak sok a dolga, nem?
- Hazudott arról, hogy Monacoban van, mégis miért?
- Basszus, nem tudom! Megkérdezzem Carlost, hogy tud-e valamit?
- Ne! –vágtam rá, majd hirtelen lepörgött előttem mi lenne, ha Carlos megtudná ezt. Elmondaná Landonak, aztán végül mindenki tudná a paddockban, hogy Charles milyen szépen kidobott. Ennél több az önbecsülésem.
- Ha Charles ilyen jól megvan nélkülem, akkor én is úgy leszek! Önálló nő vagyok, nincs szükségem senkire –egyenesedtem ki a konyhapult előtt, és ennek ellenére is a könnyek égették a szememet, de már tudtam, hogy a szívfájdalom nem egyenlő a megaláztatással.
- Így van, szívem! És én melletted állok bármi van! –a szavai jól estek és erőt adtak.
Május 8. hétfő
A pohár teljesen betelt nálam, és hétfő reggel ismét írtam egy üzenetet Charlesnak. Nem akartam hülyét csinálni magamból, de pontot akartam tenni az ügy végére. Sok mindenen túl tudtam lépni, rajta is menni fog.
Charlene Walsh: Legalább annyi legyen benned, hogy megírod vége van-e közöttünk mindennek?
Nagy meglepetésemre rögtön megnézte az üzenetet, de a válasz adása több percbe is beletelt.
Charles Leclerc: Vége van, Charlene. Sajnálom, nem kellett volna elhitetnem veled, hogy többet akarok tőled. De barátok még maradhatunk! A lakást előre egy évre kifizettem neked. Sajnálom.
Az üzenetet elolvasva olyan harag, csalódottság és fájdalom keletkezett a mellkasomban, hogy a mobilom a levegőbe repülve, majd hatalmas csattanással a nappali egyik sarkában végezte. A könnyeket, amiket napok óta próbáltam elfojtani, most kitörtek belőlem, és bekellett vallanom saját magamnak, hogy Charles Leclerc valóban összetört, sokkal jobban, mint az képzeltem.
Csak te nem termék: https://phoenixgyertyamuhely.hu/termek/mihalik-d-kamilla-csak-te-nem-illatviasz-selyemporral/
Instagram: dkamilla_iroioldal
TikTok: dkamilla
Vinted: dkamilla2003
