🐿️
-Ne Daehyun!-visította nevetve Jisung.- Tudod hogy mennyire csikis vagyok! Fejezd be!
-Csak mert szeretlek.- csókolta meg az alfa, az omegáját.
-Eww...-hallatszódott az ajtóból egy hang.
-Minho?- fordult felé Dae.- Hogy jöttél be? Miért nem kopogtál?
-Kellett volna? Azt mondtad nem kell kopognom, ha hozzád jövök. Nem tudtam, hogy itt lesz ő is.- mondta lekezelően.
Minho egy egész hétig szenvedett abban a tudatban, hogy életében először figyel fel valakire, de az a valaki már foglalt. Méghozzá a legjobb barátja által. Ő mindig az a fajta férfi volt, aki nehezen kedvel meg valakit. És az, hogy Jisung ilyen hatással volt rá, megrémisztette. Olyannyira, hogy elhatározta, megpróbál bunkó lenni a fiúval, na meg ha találkoznak tudomást se venni róla.
-Számíthattál volna rá, hiszen amióta megjelöltük egymást vagy én vagyok nála, vagy ő nálam.- dicsekedett Daehyun.
-Értettem.- forgatta meg szemeit Lee.- Remélem semmilyen szexuális kontaktusra nem készültetek, mert szükségem lenne rád. Daehyun.
-Mi történt?- kérdezte aggódva, a megszólított fiú.
-A céghez kellenél.
-Én is menni akarok.- szólalt fel Jisung.
-Biztos hogy nem.- nézett rá Minho.
-De én akkor is megyek!- csattant fel.- Ha Daehyun is megy, én is megyek!
-Nem.- fordult ki a szobából a legidősebb.
-Sungie.-fordult felé Dae.- Csak nem heated van? Vagy esetleg lesz?
-Nem emlékszem. De akkor is szeretnék veled menni! Úgy volt, hogy ma együtt leszünk. Nem hagyhatsz itt.- vetette be kiskutya szemeit.
Az igazság viszont messze állt attól, amit Han mondott. Igen úgy volt, hogy ma együtt lesznek, de ő inkább szeretett volna nem csak az alfájával, de a másik alfával is lenni. Érdekesnek vélte az igaz alfa férfit. Napok óta azt várja, hogy vajon mikor fognak újra találkozni.
-Rendben. Felőlem jöhetsz, de Minhoval is beszélned kell.- állt fel a fiú.- Menj beszélj vele, addig én elkészülődök.
Jisungnak nem kellett kétszer mondani. Kiszaladt a szobából, a férfi után kutatva. Kicsit izgult, hogy kettesbe lesz vele. Hiszen múltkor is teljesen új érzést váltott ki belőle. De szerinte ez csak amiatt lehet, mert eddig sose találkozott igaz alfával.
-Minho?- ment be a konyhába, ahol meg is találta a keresett személyt.
-Mit szeretnél?- fordult felé Minho. Nem tehet róla, ha árad belőle a kókusz illat, képtelen bunkó lenni.
-Kérlek engedd meg, hogy veled menjek!- bújt bele az arcába könyörögve, miközben még jobban kiengedte a fermonjait.
-Rendben.- sóhajtott.- De nem nyúlsz semmihez. Megértetted? És Daehyunnal leszel egész végig.
-Megértettem.- mosolygott Jisung, majd elhajolt és a hűtő felé vette az utját. Kivett egy doboz jégkrémet, és Minho elé leülve kezdte el enni.
-Terhes vagy, hogy ilyet eszel?- kérdezte Minho szarkasztikusan, de Jisung annyira meglepődött a kérdés miatt, hogy leejtette a kanalát.
-Nem! Dehogyis!- válaszolt pánikolva, miközben újra folytatta az evést.
-Biztos?- ráncolta szemöldökét Minho.
-Itt vagyok. Indulhatunk!- jött be a helységbe Daehyun.
-Na végre!- állt fel Minho, majd kiment a házból.
-Rosszul vagy Sungie? Olyan piros vagy.- fogta meg arcát Dae, mielőtt még Jisung Minho után indult volna.
-Nem. Teljesen jól vagyok.- mosolygott, majd maga mögött hagyva a másik fiút kiment a házból.
🐰
-Mégegyszer mondom, Han Jisung. Nem nyúlsz semmihez. Nem barátkozol senkivel. És mindig Daehyun mellett maradsz.- mondta Minho, miközben beléptek a cég épületében.
-Értettem.- vigyorgott Jisung, bár biztos volt benne, hogy nem fogja betartani a szabályokat.
-Minho!- futott oda hozzájuk, egy magas, vékony béta fiú.
-Mi a baj Seungmin?- kérdezte aggódva a férfi.
-Jeongin nincs jól! Egy időszakában van. És Chan elment Ausztráliába. Teljesen ki van kelve magából.- mondta kétségbeesetten Seungmin.- Szüksége van rád.
-Ti menjetek oda!- mutatott egy szobára Minho.- Ezt el kell intéznem!- ezzel együtt el is tűnt a két személy.
-Gyere Jis.- húzta volna a fiút Daehyun, de ő nem ment.
-El kell szaladnom mosdóba, majd utánad megyek.- hagyta ott Jisung.
Jisung hazudott, persze hogy hazudott. Minho és Seungmin után szaladt. Kiváncsi volt, és ez volt a legnagyobb baja.
Minho mikor benyitottak abba a terembe, ahol Jeongin volt majdnem elájult. Minden szanaszét. Több váza is elvolt törve. És a fiú tombolt, szó szerint.
-Jeongin!- kiabálta el magát.- Azonnal fejezd be! Nyugodj le!- Minho kiengedte a fermonjait, hogy lenyugtassa a delta fiút.
Jeongin delta volt. Az alfa és a béta közti rangot képviselte. Bár nagyon kevesen vannak delták, ő sajnos közéjük tartozott. Csak igaz alfa mellett tudott meglenni, de most hogy Chan elment, az igaz alfája, teljesen kifordult magából.
Úgy tűnt, hogy a fiú kezd megnyugodni Minho illatától, de mégse annyira mintha Chan lenne itt.
-Hívd fel Chant, hogy amint tud jöjjön vissza. Nem tudok egész nap vele lenni.- utasította Seungmint Minho.
Minnie kifutott a szobából, míg Jeongin már majdnem sírva a fájdalomtól feküdt a fotelbe. Jisung sokkoltan nézte őket, amióta beért ide teljesen ledöbbent. Sose látott még ilyet.
-Jisung!- vette észre Minho.- Mit keresel itt?! Mit mondtam neked?! Csak Daehyunnal lehetsz! Nem jöhettél volna utánam!- kiabált.
-Mi történt vele?- hagyta figyelmen kívül a kisebb.
-Ő egy delta. Se nem alfa, se nem béta. A kettő közt. Csak egy igaz alfa lehet a párja, különben megőrül. Most elment az alfája, emiatt kissé....más lett.- magyarázta el.
-De...jól van?
-Jól lesz.- mondta Minho.- Kérlek Jisung menj vissza Daehyunhoz.- utasította kedvesen.
Han szó nélkül kifordult a szobából. Már látta mi van itt. Minho után tudott jönni. Neki pedig ez épp elég volt ahhoz, hogy most vissza menjen az alfájához.

YOU ARE READING
Unreachable/Minsung
Fanfiction"The smile that you gave me, even when you felt like dying" Minsung Minho+Jisung Omegaverse (^_^)