Unreachable/Minsung

13.

🐿️

Felix elképedve hallgatta a történetet, amit Jisung mesélt neki.
Már megakart szólalni, de eszébe jutottak az idősebb szavai, amiket pár napja a fejéhez vágott, így elkerülve a konfliktust, papír vékonyra préselte ajkait, hogy ne mondjon ki semmit.

-Nem mondasz semmit?- kérdezte Jisung.

-Nem tudom mit kéne. A helyedben én azonnal szakítottam volna vele, de félek, hogy te még mindig a pártját fogod.- vallotta a fiatalabb.

-Felix nem egyszerű kiszakadni egy kapcsolatból. Én tudom, hogy neked eddig is volt már több barátod, de nekem ő az első! És tudom, hogy azt hiszed rossz ember, de segített nekem sok mindenbe. Még akkor is mikor együtt se voltunk. Nem tudom, hogy egyáltalán romantikusan köt e hozzá bármilyen száll, de jól esik, ha tudom, hogy van egy biztos személy, akire támaszkodhatok. Érted?

-De én is itt vagyok neked.- nézett a másik szemébe Felix, hisz ő tényleg mindig mindent megtett a barátságukért.

-Neked ott van Hyunjin.- suttogta Jisung.

-Mi még nem vagyunk megjelölve. És sose helyezném a kapcsolatunkat, a barátságunk elé.

-Felix...ma már nem akarok erről beszélni.- mondta az alacsonyabb, össze kuporodva az ágyán.

-Oké! Minden bizonnyal, most nem ezt szeretnéd, de én egy hete buliba akarok menni, így most jönni fogsz velem. Kicsit jó is lesz, ha kimozdulsz. Mikor voltál kint utoljára?

-Tegnap...

-És szerinted én meg elhiszem.- nevetett fel Felix.- Gyerünk! Megcsinállak egy szexi omegának. Minden alfa, és béta utánad fog epekedni.

-Tényleg kint voltam a tegnap. Minhoval.- motyogta a végét Jisung.

-Akkor tényleg volt itt Minho? Nem azt mondtad, hogy tartsam magam távol tőle, mégis te nem tartottad be. Meg se lepődök.- forgatta meg szemeit a kisebb.

-Inkább rakj ki nekem valami ruhát, és menjünk.

-Nem gondoltam, hogy ilyen könnyen bele fogsz menni.- lepődött meg Felix.

-Még meggondolhatom magam.- mosolygott Jisung, mire a másik rögtön elkezdett kapkodni.

Az ő barátságuk különleges volt. Mindig egymást helyezték előre, még akkor is ha volt valaki más az életükbe. Tinédzserkorukban lehetett több baráti társaságuk, külön-külön, ők akkor is minden este egymásnál kötöttek ki. Ha összevesztek, másnap, vagy rá pár napra mindent elfelejtettek, és úgy mentek a másikhoz, mint azelőtt.
Lelki társak voltak.
Akkor is, ha ez lehetetlen.

-Ez milyen?- mutatott fel Felix, egy fekete selyem inget, egy feszülős bőr nadrággal.

-Nem.

-Tökmindegy mit mondasz, akkor is ez lesz.- jelentette ki Felix somolyogva, majd az idősebb kezeibe nyomta a ruhadarabokat arra utasítva, hogy felöltözzön.

Jisung duzzogva aggatta magára az anyagokat, majd Felix felé fordult, aki büszkélkedve nézett rá,mint egy apa, a fiára.