Unreachable/Minsung

7.

🐰

-Mi a faszt csináltok?!- hallott meg Minho egy erélyes hangot, mire kinyitva szemeit Daehyunt látta meg.

-Mi...ez egyáltalán nem az aminek látszik!- pattant fel az ágyról, majd kihúzta a mérges alfát a szobából, mielőtt még Jisungot is felkelti.
-Az este hazahoztalak. Nagyon részeg voltál, és nem akartak itthagyni. A kanapén aludtál, Jisung pedig kedvesen felajánlotta az ágy másik felét.- magyarázkodott Minho, eltarkítva az igazságot.

-És azt mivel magyarázod, hogy ölelkeztetek? Amúgy meg minek nem fektettél át akkor Jisunghoz? Ez az egész értelmetlen Minho.- mondta szúrósan Daehyun.

-Nem értelmetlen. Csak nehéz felfogni. De minden így volt. Este pedig biztos álmomba mást képzeltem oda.

-Oké...elhiszem.- motyogta a fiatalabb.

-Szerintem jobb lesz, ha most megyek.- mondta Minho, majd meg se várva a másik válaszát ott hagyta őt.

🐿️

Daehyun vissza ment Jisung szobájába, hogy megpróbálja felkelteni az omegát.
Aki időközben már felülve nézett vissza rá.

-Minho?- kérdezte Jisung, ami kissé bunkónak is tűnhetett először.

-Elment.- válaszolt Daehyun flegmán, majd a fiatalabb mellé ült.
-Minho nem olyan jó ember, mint ahogy gondolod.- szólalt meg az alfa, mélyen bele fúrva tekintetét a másikéba.

-Ezt hogy érted?- húzta fel szemöldökét Jisung.

-Lehet, hogy most azt hiszed, milyen kedves, de nem az. Ő maga az ördög. Az alkalmazottait rendszeresen bántotta, sőt mikor ott voltam, az egyik olyat is mondott, hogy szexuálisan is zaklatta az omegákat, aztán meg elküldte, miután persze magába szeretette mindet. Ő a legjobb barátom, de nem szeretném, ha félre ismernéd. Ezt azért mondom, hogy tartsd meg a tisztes távolságot tőle.- vallotta Daehyun, közbe pedig megállás nélkül simogatta Jisung kezét.

-Múltkor még azt mondtad, hogy azt szeretnéd ha jóba lennénk, mert mindkettőnket ugyanannyira szeretsz. - értetlenkedett a kisebb.

-Ez igaz. Mivel én csak a barátja vagyok Minhonak, nem ítélkezhetek felette, és nem is irányíthatom, mintha az anyja lennék, és emiatt azt is szeretném ha elviselnétek egymást, de tartsd meg a távolságot, a végén még téged is majd megakar szerezni.
Arról inkább nem is beszélek, hogy miket szokott csinálni a rutja közbe.- hüledezett az idősebb, egy halovány mosollyal az arcán, mikor látta az omegáján, hogy hisz neki.

-Kérlek mond el! Tudod, hogy kiváncsi vagyok!- kérlelte Jisung, közelebb ülve hozzá.

-Ha ilyen szépen kéred.- simított az arcára.- Minho hajlamos teljesen kifordulni magából, ha eljön a rutja. Olyankor nem dolgozik, és egy hétig minden nap új bétákkal, vagy alfákkal bújik az ágyba. Egyszer egy bétát teherbe is ejtett....

-MICSODA?!- akadt ki az omega.

-Nyugodj meg kicsim, amíg velem vagy, semmit se tehet veled.- csókolt szájára Daehyun.- A béta kérdés nélkül elvetette a gyermeket, hisz erre volt kényszerítve. Minho fizetett neki, hogy ezt tegye.

-Ez gusztustalan...

-Tudom, de Minho ilyen, velem, vagy azokkal akiket szeret nem. Viszont az omegákat utálja, ezért is féltelek tőle. De mint mondtam, velem biztonságba vagy.

-Nem félek Minhotól.- mondta határozottan Jisung.

De mégis elhitte minden szavát Daehyunnak, még annak ellenére is, hogy alfa hazudott.
Jisung ezt mégse tudja, ezzel megutálva Minhot,
a lelki társát.

🐰

Minho ködös tekintettel lépett be az üres házába.
A nagy házba, ami lassan már palota is lehetne, de mit ér vele, ha rajta kívül, senki se él benne.

Az igaz alfa reszketett a benne lévő láztól.
Elérkezett a rutja.
Utálta ezt az egy hetet, annyi szenvedésen megy ilyenkor keresztül.
Egyedül.

Sose loholt valakik után, hogy kitöltse rajtuk a láza idejét. Más alfa biztosan ezt tenné, de ő tisztelt mindenkit annyira, hogy ne tegyen ilyet.

Omegával se volt még élete során, hiszen sose fogta meg senki se az érdeklődését az évek alatt.
Csak most. Jisung.
De tudja, hogy őt is fel kell adni, hiszen ő már másé, ő pedig ezt tiszteletbe tartja.

Nem is csak Jisung miatt, de Daehyun miatt is.
Igaz, az alfa a tegnap is elég sokszor félre kacsingatott, de Minho akkor se tudná ezt megtenni a barátjával.

A rutja neki sokkal fájdalmasabban szokott telni, mint egy rendes alfának. Főleg, hogyha társa sincs.
Ilyenkor az egész testüket a farkasuk irányítja, amit nem is tudnak vissza fogni.
Ezért szokott Minho ilyenkor bezárkózni egy teljes hétre.

Senkit se enged be a házába ebbe az időszakba, mert tudat alatt letámadná őket a farkasa. És utána ő erre nem is emlékezne.
Azt pedig nem tudná megbocsátani magának, ha ártatlanul bántana valakit.

Ő sose volt olyan, mint a legtöbb ember gondolja, amikor először meglátja.
Mert sokan azt hiszik, egy hideg szívű, embergyűlölő, igaz alfa, de ez sose volt igaz.
Ha valakit szeretett, akkor azt ő ki is mutatta.
Ha valaki rosszul bánt vele, csak ugyanazt a stílust adta vissza.

Mert ő ilyen volt, de mégis, aki igazán ismerte, annak egy rossz szava se lehetett volna rá.

A/N: Lehet holnap csak egy részt tudok majd felrakni, de remélhetőleg lesz rá időm, hogy ma írjak, és holnap se kell majd délután olyan sokáig oda lennem.😊