Future Perfect [ Jungwon ff.]

12.rész

Hyejin szemszögéből:

Ma semmi érdekes nem történt. Miután tegnap felmentem a többiektől, Jiwoo pár perccel később utánam jött. Mikor benyitott gyorsan odajött hozzám és leült az ágyamra.

Előző este:

-Hyejin.. -szólított meg engem. Felnéztem a könyvemből, láttam, hogy beszélni akar valamiről. Letettem a könyvet és hallgattam.
-Mi történt pontosan? Tudom Heeseung elmesélte de én a te szemszögedből akarom hallani. -mondta hallkan, majd vettem egy nagy levegőt és elkezdtem. Mindent elmondtam neki az elejétől a végéig. Még azt is, hogy mit éreztem a boltban és a cukrászdában. Mikor befejeztem ő csak nagy szemekkel nézett rám. Ismerős érzés volt hisz pár hónappal ezelőtt ugyanígy meséltem neki a Jungwonnal való találkozásunkról a koncert előtt.
-Tehát, ez az egész igazából onnan indult, hogy Jungwon féltékeny volt. De nem lenne képés ilyenre, ismerjük már annyi ideje őket, hogy ezt tudjuk! -elemezte a történteket miközben fel és alá járkált a szobánkba.
-Lehet mégsem ismerjük annyira, hisz megtette.
-De láttad, hogy megcsókólja? -szegezte a kérdést nekem Jiwoo. Hirtelen nem tudtam mit mondjak hisz nem akartam tovább nézni őket és elfordultam.
-Hát..igazából elfordultam mert nem akartam végig nézni.. -mondtam lehajtott fejjel.
-De Hyejin!! Lehet mégsem történt meg ez az egész! Hisz nem láttad! -mondta barátnőm nagy mosollyal az arcán de én csak hallgattam. Úgyis tudom, hogy megtörtént, alig két centire voltak egymástól. Pár perc hallgatás után Jiwoo megszólalt:

-Neked tetszik Heeseung? -kérdezte csillógó szemekkel.
-Mi?! Dehogy is! Miért tetszene?
-Khm..mi is volt az a boltban? Meg a cukrászdában? -huzogatta szemöldökét én meg éreztem, hogy kezd már árnyalatot felvenni az arcom. Visszagondoltam azokra a pillanatokra. Nézett azokkal a sötétbarna, őzike szemeivel. Ahogy közelebb lépett hozzám.
-Hyejin!! Hisz úgy nézel ki mint egy paradicsom és itt sincs! -nevetett Jiwoo én pedig megdobtam egy párnával.
-Kedvesem, tudtad mindig is, hogy Hee a bias wreckerem volt. Így elég érdekes a szituáció! -mondtam neki mosolyogva. De közbe mégis furán éreztem magam
-Jó te tudod! -simogatta meg a fejem és jóéjtet kívánt. Jiwoo mindig is olyan volt számomra mint a nővérem. Már második osztály óta jóban voltunk, minden megbeszéltünk egymással és sok mindent átéltünk együtt. Ez máig nem is változott.

Tehát este ennyi történt, most megint itt vagyok a szobánkba. Gondoltam kicsit összeszedem magam mert borzalmasan néztem ki. Elmentem lefürdeni, megmostam a hajam és egy natural sminket tettem fel. Máris jobban néztem ki! Gondoltam megtanulok egy táncot mert úgy sincs jobb dolgom. Bts-Black Swan című számának a táncát tanultam meg. Nehezek voltak a lépések, eddig még sose próbáltam ezt a táncot.

Két óra múlva még mindig ott táncoltam a szobába, már alig tudtam koncentrálni, fájt a fejem is és izzadtam. De ha táncról van szó ezek sosem álítottak meg. Addig csináltam ameddig nem éreztem tökéletesnek. Viszont egy kis vizet muszáj volt felhoznom. Leállitottam a videót és kinéztem a folyósóra. Nem volt senki sehol úgyhogy megindultam a konyha felé. Különösen csönd volt a házban ami nálunk nem megszokott. Mindig éppen énekeltünk, hangosan bömböltettük a zenét és ordibáltunk. Ahogy leértem a konyhába megláttam Heeseungot ahogy az asztalnál ül és ramen-t eszik. Nem is köszöntem csak mentem és szereztem egy üveget amibe vizet tölthettem. Hallottam ahogy feláll és a mosogatóba rakja tányérját. Reméltem, hogy már elment és nem kell megállnom beszélgetni. De mikor elindultam volna a lépcsőhöz ő megfogta a csuklóm és visszarántott.

-Hyejin.. -nézett mélyen a szemembe és fogta a kezem. Megint ugyanaz az érzés és nem tudtam mit csináljak. Miért csinálja ezt velem? Megint éreztem, hogy az arcom piros lesz, próbáltam kezem elvenni szoritásából de nem engedett. Vártam, hogy mondjon valamit de csak nézett rám. Oldalra döntötte fejét és közelebb lépett.
-Heeseung..mit szerettél volna mondani?
-Csak akartam szólni, hogy egy óra múlva körülbelül elmegyünk a fiúkkal meg Jiwooval. Akarsz jönni?
Nem tudtam mit mondani, elvesztem a szemeibe. Eszembejutott az amit Jiwoo mondott tegnap este. De nekem nem..nem ugye? Gondolkodásomból az ébreszett fel, hogy hallottam az ajtót nyílni. Ni-ki és Jake léptek be rajta. Hirtelen odakaptuk a fejünket, ők meg csak néztek ránk kérdő tekintettel. Hee gyorsan elengedte a kezem és kicsit távolabb lépett tőlem.

-Rosszkor jöttünk? Még visszamehetünk a boltba ha kell kis plusz idő! -mondta nevetve Ni-ki. Jajj de imádom a kis maknaet.
-Nem! Ez nem az aminek látszik, Hee csak megkérdezte van-e kedvem veletek menni majd 1 óra múlva. De ha nem bánjátok nem csatlakoznék most.. -mondtam lehajtott fejjel. A fiúk bólintottak egyet majd Hee felé néztem aki mosolygott.

-Ez mi a faszom volt Heeseung?!?! Nem megmondtam, hogy ne mássz rá!? -hallottam egy hangot ami mintha a teraszról jött volna. Hátra fordultam és Jungwon könnyes szemekkel állt a terasz ajtónál. Egészvégig ott állt és észre sem vettük? Hogy lehetek ekkora barom istenem..
-Jungwon, semmi nem történt csak-- próbált beszélni vele Hee de ő megfogta a kabátját és mintha ott sem lenne Heeseung elment mellette és kiment az ajtón. Én könnyes szemekkel ott álltam és néztem a fiúkra. Hee már jött volna oda hozzám de én ellöktem magamtól. Megfogtam én is a kabátom és Jungwon után mentem. Muszáj volt vele beszélnem már nem bírtam ezt az egészet. Esett az eső de nem érdekelt, láttam ahogy Jungwon előttem szalad és próbáltam utolérni de nagyon gyorsnak bizonyult. A park irányába futott így én is arra indultam el. Közbe minden átfutott az agyamon. De ez az egy kérdés meg már napok óta..

Miért csinálod velem ezt Lee Heeseung?