Future Perfect [ Jungwon ff.]

24.rész

Sunghoon szemszögéből:

Este mielőtt elaludtam rá akartam írni Kyujinra, hogy milyen volt a napja. Láttam, hogy 3 órája volt utoljára elérhető de azért egy próbát megért. Mikor küldtem volna az üzenetet hallottam, hogy nyílik az ajtó. Gyorsan felkaptam tekintetem a telefonból, hogy lássam ki jön be. Egy hosszú hajú lány alakot láttam meg, aki elégge hasonlított Kyujinra. Nem tudtam, hogy álmodok vagy tényleg ő az.

-Kyu-Kyujin? -álltam fel az ágyról és próbáltam kitalálni ki lehet az.
-Sunghoon, ne hasonlíts össze a húgommal, kérlek. -állt meg az ajtóban a lány, ezek szerint Hyejin. Én hülye, hát Kyujin mit keresne itt hisz Japánba van. Jó, talán reménykedtem, hogy egy csoda folytán itt terem.
-Mi? Én nem is. -válaszoltam.
-A húgom nevét mondtad. -csukta be maga mögött az ajtót.
-Ez nem igaz. Honnan veszed? -mondtam idegesen és visszaültem az ágyamra.
-Hülye nem vagyok.
-De hajnali 2 van. -világítottam rá a halvány fénnyel a telefonomról.
-HAJNALI 2?! -ordított volna fel hangosan de elcsitítottam mielőtt felébreszti egész Seoult.
-Igen, hajnali 2. Mit keresel itt ilyenkor?
-Hát próbáltam aludni de nem igazán ment. Aztán leakartam menni egy pohár vizért de akkor láttam, hogy éppen becsukod az ajtód. Gondoltam átjövök hamár úgyis csak te vagy fent. -fejezte be a kis meséjét de éreztem, hogy van valami más oka is.
-Hyejin, nem versz át. Miért is vagy itt? -kapcsoltam fel az éjjeli lámpát az ágyam mellett, hogy lássunk egymásból valamit.
-Jóó..csak kíváncsi voltam, hogy..a húgom hogy van mert nekem nem válaszolt és gondoltam neked biztos. Leláttamozott..érted a saját testvérem..leláttamozott. -mesélte nekem drámaian majd kifeküdt az ágyon.
-Így már mindent értek. Igazából nem sokat beszéltünk, pont egy pár perce akartam ráírni, hogy mizu van vele.
-Neked biztos egyből válaszolt volna. Engem le se szart. -szenvedett Hyejin én meg megsimogattam a vállát.
-Biztos csak hosszú napja volt és már nem tudott mit írni vagy ilyesmi..
-Hát remélem. Majd holnap felhívom! -ült fel a lány. A szobában hirtelen csend lett és csak az eső hangját lehetett hallani a nyitott ablak miatt. Egyszer csak Hyejin megtörte a csendet. -Amúgy, Sunghoon..
-Igen?
-Nagyon örülök, hogy ennyire boldoggá teszed a húgom és ő is téged. -nézett maga elé majd felnézett rám és mosolyra húzta a száját. Nagyon boldog voltam mikor ezt mondta és én is elmosolyodtam.

Egy fél órát még beszélgettünk majd jó éjtet kivánva elköszöntünk egymástól. Hajnali 3 lehetett így már ideje volt aludni. Majd holnap felhívom Kyujint és beszélek vele.

Hyejin szemszögéből:

Miután elköszöntem Sunghoontól, lementem egy pohár vizért amiért eredetileg indultam. Mikor leértem leültem a konyhába egy székre és gondolkoztam azokon amikről beszéltünk az elmult 1 órában. Sose volt ilyen lelkizős esténk még és sok mindent megtudtam a ridegen kinéző, de legbelülről kedves, meleg szívű Park Sunghoonról. Kyujinra még mindig haragszom amúgy amiért leláttamozott és nem válaszolt. Bár jobban belegondolva jobban aggódom érte..remélem semmi nem történt otthon. Gondolkozásomból a lépcső nyikorgása ébresztett fel és mikor hátra néztem láttam egy sötét árnyat. Gondoltam Jungwon az, lehet csak keresett, hogy hol vagyok így lassan hajnali fél négykor.

-Woniekám egy perc és megyek! -suttogtam az árnynak aki egyre közelebb jött hozzám.
-Hahahaha! -nevetett fel az előttem álló. Nem értettem, hogy ezen most mi volt olyan nevetséges. Kezdtem kicsit félni. Az ember még közelebb jött majd a kinti lámpák kicsit megvilágították az arcát és egyből felismertem a szeméből. -Rendben édes drága egyetlen Hyejinem! -figurázott ki a legidősebbik. Odahúzott mellém egy széket és tovább nevetett magába.
-Ez nem volt vicces, hé! Azt se tudtam ki áll ott. -böktem meg a vállát de én se bírtam ki, hogy ne nevessek.
-Tudom, tudoom csak szivatlak. -mosolygott rám Heeseung.
-Amúgy viccet félre téve, mit keresel itt hajnalba? -kérdeztem.
-Ezt a kérdést én is feltehetném tőled. -talált, süllyedt.
-Csak egy pohár vízért jöttem. És te?
-Nem tudtam aludni mert Jay rohadt hangosan horkolt. -forgatta a szemét én pedig elnevettem magam.
Úgy látszik ma nem igazán sikerült aludnom és kifejezetten sokat beszéltem a tagokkal. Hajnali 5 körül lehetett mikor Heevel letettük a konzolokat mert láttuk, hogy kezd feljönni a nap. Egymásra néztünk és próbáltuk visszafogni a nevetésünket nehogy a többieket felkeltsük. Másfél órája ott ültünk a TV előtt és Minecraftoztunk. Ne kérdezzétek, nagyon unatkoztunk és ez volt az egyetlen játék amivel volt kedvünk játszani. Egy pár perc múlva Jake jelent meg a lépcsőn, összekócólt hajjal, ásítozva.

-Jó reggelt, Hyejin, Heeseung! -köszönt nekünk majd elindult volna reggelit csinálni mikor a TV előtt termett egy csettintésre. Nem tudom, hogy csinálta de hirtelen úgy nézett ki mint aki megivott 8 kávét.
-Mi a szart kerestek ti lent ilyen korán? -nézett egyszer rám, egyszer a fiúra, aztán megint rám, aztán megint a fiúra. És ez így ment mikor végre megszólaltam.
-Egy pohár vízzel kezdődött minden.. -mosolyogtam rá majd ő értetlenül nézett - a lényeg, hogy egyikőnk se tudott aludni és leültünk játszani! -mutattam a TV-re.
Jake kicsit furcsállva nézett még mindig ránk aztán bólintott egyet és visszament a konyhába.
Ez így ment egy fél órán keresztül. Jake után lejött Sunghoon, Jay és Sunoo is. Ni-ki és Jiwoo kézen fogva lesétáltak és leültek mellénk. Egy embert hiányoltam, Jungwont. Gondoltam biztos nagyon elfáradt ezért sokáig alszik. De mikor 10 óra volt kezdtem kicsit aggódni.

-Hé, srácok és Jiwoo! -álltam fel a kanapéról. Minden szempár rám szegeződött. -Jungwonnal minden rendben van? Már 10 óra és még nem jött le.. -néztem körbe aggódva.
-Biztos csak fáradt nagyon és kialussza magát! -nyugtatott meg Jake.
-Remélem..de felmegyek megnézni! -mosolyogtam a fekete hajú fiúra majd bólintott egyet. Elindultam a lépcsőn fölfelé és mikor odaértem az ajtóhoz bekopogtam.
-Jungwon? -nyitottam ki résnyire az ajtót és bekukucskáltam rajta.
-Hye-Hyejin? -kérdezte a takaró alól. Gyorsan becsuktam az ajtót és odasiettem az ágyhoz. Törökülésben odaültem mellé és lehúztam a fejéről a takarót. Nem festett túl jól, izzadt volt és piros volt az arca.
-Jungwon mi a baj? Olyan mintha lázás lennél.. -fogtam meg a homlokát de szerencsére nem volt forró.
-Nem is érzem jól magam..egész este forgolódtam. -felültem az ágyról és hoztam egy vizes rongyot amit a fejére tettem.
-Szerintem csak hőemelkedésed van..legalábbis remeljük! De jobban leszel ne aggódj! -pusziltam meg az arcát majd ott maradtam vele.

Pár óra múlva:

-Neem, már nincs semmi bajom!! -mosolygott Jungwon miközben a többiek halálra aggódták magukat.
-De biztos? Mérjük meg a lázadat, Won! -szólt Jay de Jungwon elszaladt előle.
-Srácoook, ne aggódjatok csak az ablak nem volt nyitva és nagyon meleg volt a szobában. Ezért kipirosodott az arcom és megizzadtam! De jól vagyook! -mosolygott és hátulról megölelt.
-De szólj ha mégse érzed jól magad, jó? -fordultam oda hozzá. Mosolygott egyet és megsimogatta a fejem.

Heeseung pár perc múlva futva jött le az emeletről mint aki szellemet látott.
-EMBEREK!! -kiáltott majd megtámaszkodott a térdén, hogy kifújja magát. -Hivatalosak vagyunk egy egész estés programra holnap! Reggel 8-ra lennénk itthon. Viszont egy probléma van..csak 7 ember mehet..
Gondoltam majd megy a banda erre a programra..na ha láttam volna előre az estét, piros paradicsomként estem volna össze a földön.