Future Perfect [ Jungwon ff.]

21.rész

-Miért maradtál? Mit csinálsz még itt? Csak bajt hozol rájuk..menj el, hagyd itt őket!!! -mondta egy fekete alak előttem.
-Mi?.. -kérdeztem remegő hangon és közelebb mentem.
-Jól hallottad..hagyd őket itt!! Csak bajt hozol rájuk..menj el, hagyd itt őket! -folyamatosan ezt ismételgette én meg sírásban törtem ki. Mikor már csak egy kicsi hiányzott, hogy lássam ki az hirtelen lefagytam. Nem tudtam mozogni. Egyszer csak egy bilincs volt rajtam és a repülőn ültem. A lábam is össze volt kötözve és még mindig nem tudtam megmozdulni. A fekete alak megint megjelent előttem és továbbra is ugyanazokat a mondatokat hajtogatta. Teljesen kikészültem, ordítottam segítségért, próbáltam megmozdulni, kiszabadulni de hiába.

Hirtelen meghallottam ahogy Jungwon beszél hozzám és felriadtam.
-Hyejin? -nézett rám nagy szemekkel. Kapkodtam a levegőt, remegtem és éreztem, hogy teljesen leizzadtam.
-A fekete alak! A-a repülőn ültem összekötözve és és..nem tudtam megmozdulni és-é- dadogtam összevissza. Éreztem ahogy Jungwon átkarol és magához húz.
-Nyugodj meg itt vagyok.. -már nem éreztem magam annyira rosszul és egy pár percig így maradtunk. Sokkal jobban éreztem magam. Miután elengedett elmeséltem neki, hogy mi volt az álmomban. Megfogta a kezem és megpuszilta.
-Itt vagyok melletted, nyugi, már itthon vagy! Csak egy rossz álom volt. -nyugtatott Jungwon én meg elmosolyodtam.
-Igen persze de olyan valóságosnak tűnt..borzalmas volt.. -hajtottam le a fejemet. A fiú megsimogatta a fejem és mondta, hogy feküdjek vissza aludni. Még elmentem gyorsan átöltözni mert teljesen vizes voltam. A szekrényből kivettem egy fehér pólót és egy fekete rövid nadrágot. Felvettem a pólót de kicsit nagynak tűnt.
-Szivem, az nem az én pólóm? -kérdezte nevetve Jungwon.
-Megtartom! -nyújtottam ki a nyelvem és visszafeküdtem mellé. Wonie nevetett egyet és ő is visszafeküdt aludni. Átölelte a derekam és így aludtunk el.

Reggel 9 körül lehetett mikor végre kidobott az ágy. Láttam, hogy Jungwon már nincs mellettem, gondoltam biztos felkelt már. Arcot mostam, feldobtam egy fekete pulcsit magamra és átmentem barátnőm szobájába. Bekopogtam majd hallottam egy "bejöhetsz" szót. Benyitottam és Jiwoo telefonozott az ágyon. Ahogy láttam Ni-ki is már felkelt mert nem volt a szobában.
-Na, milyen volt a este a barátoddal? -ugrottam mellé az ágyba és közbe huzogattam a szemöldököm.
-Jó volt! Nagyon jó! -válaszolt egy nagy mosollyal az arcán.
-Hmm tényleg? -Jiwoonak még nagyon reggel volt és nem esett le neki, hogy mit kérdeztem.
-Jajj nem úgy te hülye!! Csak filmeztünk, beszélgettünk aztán idefeküdt mellém és így aludtunk el. -rázta meg a fejét az idősebbik én meg elnevettem magam.
-De szeretem mikor leáll a Windows a fejedbe! -böktem meg a vállát ő meg elmosolyodott.
-És nektek milyen volt? -kezdett kifigurázni az előző pár percből.
-Hahaa, jó volt nekünk is. -mondtam fél mosollyal az arcomon. Nem mondtam el neki az álmom mert gyerekesnek tűnne és inkább hagytam. De azóta se ment ki a fejemből. Este is sokat forgolódtam miatta.

Kicsit beszélgettünk még aztán elindultunk a nappaliba. Mielőtt elindultam volna hallottam ahogy Sunghoon telefonál a szobájában. Mondtam barátnőmnek, hogy egy pillanat és megyek. Muszáj volt kicsit hallgatóznom, hogy kivel is miről beszél. Igen, nagyon kotnyeles vagyok de most na.
Hallkan odasétáltam és fülemet az ajtóra tettem.
-Igen majd biztos, hogy fogunk találkozni ne aggódj! -vajon kivel akarhat találkozni? -Japán nincs olyan messze! És nemsokára megyünk oda koncertre. Körülbelül 1 vagy másfél hónap. -megyünk Japánba?! De jó akkor láthatom majd a szüleim újra és a húgom. Gondoltam, hogy egy lánnyal beszél de nem értem eddig miért nem említette meg nekem. Tovább hallgatóztam és egy szaván szemeim akkorára nyíltak mint még soha.
-Kyujin, ne aggódj majd hívlak később de most mennem kell! Rendbeen, én is! Sziaa! -köszönt el a lánytól aki ezek szerint Kyujin. Mármint biztos egy másik Kyujinról beszél aki Japánba él..jó ez hülyeség a Kyujin elég ritka név. Mikor hallottam, hogy leteszi a telefont gyorsan elfutottam az ajtótól. Leszaladtam a lépcsőn és a kanapéra zuhantam konkrétan. Mikor felnéztem Jake állt velem szembe és nyújtotta a kezét.

-Hallod minden rendben? Mi volt ez a nagy futás a lépcsőről? -emelt fel a kanapéról.
-Ja csak nem akartam lemaradni a reggeliről de egy kicsit megcsúsztam hehe.. -nevettem kínosan majd megsimogatta a fejem ezzel összekócólva hajamat. Vigyorgott egyet majd elsétált, hogy segítsen Heeseungnak. Igen, ma kivételesen ő csinált reggelit és nem a mi apukánk, Jay. Szabadnapot vett ki ma úgy látszik ez alól. Ahogy láttam a hűtőre is ki volt írva ki terít meg, ki mosogat, ki csinál ebédet és vacsorát, ki takarít és így tovább. Basszus én kaptam a mosogatást Ni-kivel. Na kíváncsi leszek hány tányér fog eltörni!

-Gyerekek, reggeli! -szólt a legidősebb a legvékonyabb hangján mintha az anyánk lenne.
-Megyünk, anyu! -szóltam vissza neki majd ő gúnyosan mosolygott. Mikor mindenki leült Sunghoon sétált le telefonnal a kezébe. Mosolyogva üzengetett valakivel miközben mindenki várta, hogy elkezdhessünk enni.
-Na jólvan én ezt nem várom meg mire őfelsége lejön azon a nyomorult lépcsőn! -szólalt meg a maknae és elkezdett enni. Sunoo, Jiwoo és Hee is követték őt. Mi megvártuk őt, bár volt egy idő mire lejött. Leült az asztalhoz és zsebre vágta telefonját.
-Na végre! -szólalt meg Jay és tömte a szájába a reggelit.
-Kivel beszélgetsz mostanában ennyit Hoon? -szegezte a kérdést Sunghoonhoz a leader.
-Csak egy barátommal. Azt beszéljük, hogy majd Japánba találkozunk! -mondta mosolyogva.
-Oo tényleg? És ki ez a "rejtélyes" barát? -kérdeztem mintha egy kihallgatáson lenne a fiú.
-Csak egy..öhm..régi ismerősöm!
-És fiú vagy lány?
-Lány..
-És hogy hívják?
-Hyejin, mi ez a sok kérdés most hirtelen? -kérdezte megilletődve Sunghoon.
-Meg szeretném majd ismerni! Biztos nagyon kedves egy lány! -válaszoltam mosolyogva. Sunghoon elkezdett köhögni mikor ivott. -Meg szeretnéd i-ismerni?
-Igen! Biztos a többiek is kíváncsiak rá! -néztem körbe a csapatra akik egyet értettek velem. Hoon nyomott egy kínos mosolyt a többiek felé, rám meg úgy nézett mint akit meg akar ölni. Tudja, hogy tudom amit ő és a lány tud.

Reggeli után elindultam felfele, de Sunghoon megfogta a csuklóm és kicsit gyorsabban felrángatott. Úgy látszik az Enhypen nagyon szereti az embereket a csuklójuknál fogva ide-odarángatni. Mikor becsukta maga után az ajtót felém fordult.
-Mióta és honnan tudod? -kérdezte széttárt karokkal.
-Elég hangosan telefonálsz tudtad? -mosolyogtam rá gúnyosan.
-Tehát tudod, hogy arról a Kyujinról van szó és egy ideje beszélünk.. -vallotta be miközbe fogta a fejét.
-Sunghoon, miért nem mondtad el hamarabb? És a másik, hogy Kyujin miért nem mondta el? -néztem rá kérdően.
-Titokban akartuk tartani egy ideig de elmondtam volna..csak kicsit később!
-Tudja valaki rajtam kívül? -kérdeztem miközben felálltam és odasétáltam hozzá.
-Nem, te vagy az egyetlen.. -mondta lehajtott fejjel. Láttam, hogy bántja a dolog ezért gyorsan megöleltem. Nem voltam rá mérges, persze, csak meglepett a dolog.

Mikor megbeszéltük a dolgokat kimentem a szobájából és gyorsan a telefonomért rohantam. Felkaptam beírtam a kódot a telefonomon és egyből írtam neki.

SISTAHHH🤭🙈❤️

hát te hülye vagy..💀

sajnálom😔✋️

------------------------------------------------------------------

NEM IS MONDTAD, HOGY SUNGHONNAL BESZÉLTEK TEEE HAZUUGGG!!!! HALOO

Már csak vártam, hogy drága egyetlen Kyujinom válaszoljon!

------------------------------------------------------------------

Sziasztook!🫶Bocsánat, tudom régen volt új rész de nagyon sok volt a dolgom! Nemsokára kezdődik a suli, sok sikert mindenkinek! Megpróbálok akkor is új részeket hozni de valószínűleg ritkábban lesznek mert nehéz év vár rám!🙏🏻 Nemsokára ennek a storynak a végére érünk de ne aggódjatok mert még fogok írni és remélem a további könyveim is tetszeni fognak!❤️Sok kitartást és erőt mindenkinek a suli kezdésre és a további napokra!💪Puszi😻