Future Perfect [ Jungwon ff.]

33.rész

Este fürdés után felhívtam Kyujint.

-Szia Kyujin! Mizu? -ültem ki az erkélyre.
-Hyejiin, minden okés! Hallottam balhéba keveredtetek, minden rendben?
-Te erről honnan-
-Sunghoon.. -suttogta a lány.
-Jó, ez érthető..Igen, minden rendben ne aggódj! Anyu és apu jól vannak?
-Persze, megvannak ők is! Már nagyon várják a holnapot, hiányzol nekik! És persze nekem is!!
-Nekem is ti! De holnap már találkozunk, viszek a kedvenc édességedből! -mosolyogtam.
-Úú köszi!! Te vagy a legjobb tesó! Na de most mennem kell mert anyuékkal sorozatot nézünk! Holnap találkozunk, puszi! -köszönt el gyorsan testvérem.
-Puszillak titeket! Hello! -tettem le a telefont és visszamentem a szobánkba.

Elővettem a táskámból a könyvem és olvastam még mielőtt lefekszem aludni. Jungwon már mellettem rég bealudt, hisz ma még az incidens után elment a banda gyakorolni. Már későre járt, de még nem tudtam aludni. Csak azon járt az agyam, hogy vajon Minho mit akarhat még. Már 2 éve elválltak útjaink..talán bosszút? Vagy csak szimplán ilyen a stílusa? Ezen járt az agyam mikor ránéztem az órára és hajnali 2 volt kereken. Letettem a fejem a párnára és kicsit néztem Jungwon arcát. Nyugodtan és békésen aludt, ellenben én. Gombóccal a torkomban és összeszorult gyomorral amiatt, hogy nem mondhatom el neki ki ez. Talán felfújom a dolgot, de nyugodtan akarom tölteni ezt a 3 napot még..A nagy gondolkodásba észre sem vettem, hogy Jungwon felébredt.
-Hyejin, miért nem alszol? -kérdezte rekdestes hangján.
-Nem vagyok annyira álmos.. -húztam mosolyra a számat.
-Holnap nagy nap lesz, ki kéne pihenned magad. Gyere! -hirtelen a kezét a derekam közé tekerte és nyomott egy puszit az arcomra. Már nem is emlékszem, de rövid időn belül el is aludtam. Hihetetlen mit tesz velem ez az ember..

Reggel arra keltem, hogy Ni-ki feje van az arcom előtt.
-Jézus, Ni-ki mit keresel itt? -töröltem meg a szemem.
-Unatkozoommm.. -terült el a földön.
-Figyelj, ha adsz 5 percet, hogy kicsit rendbe szedjem magam felvehetnénk pár videót! Találtam jó táncokat! -ültem fel az ágyon és kerestem a telefonom.
-De csak 5 percet kapsz! -pattant fel a földről és elvette a telefonom. Megmutattam neki, hogy hova mentettem őket, hogy addig nézze meg. Elmentem a fürdőszobába, gyorsan felöltöztem, megmostam az arcom, raktam fel egy kis korrektort és megfésültem a hajam. Kimentem és addigra láttam, hogy Ni-ki beálította a fényeket és azt, hogy hol lesz a kamera. Megmutatta, hogy melyik táncot vesszük fel először. 1 óra múlva mindketten a földön feküdtünk levegőt kapkodva.
-Huhh, rendben szerintem mára ennyi elég. Van 2 videó amit tiktokra ki tudsz rakni! Szerintem az Engenek örülni fognak. -nyújtottam kezem egy pacsira. Lepacsiztunk és Ni-ki elment mert a többiek hívták, hogy neki is kéne menni gyakorolni. Sok szenvedés után de elindult én meg egyedül maradtam a szobában. Jiwoo elment meglátogatni a családját, Ni-ki majd később így este fel csatlakozik hozzájuk.

Tehát egyedül maradtam a szobába. Nem tudtam mit kezdeni magammal ezért bekapcsoltam a Tv-t. Nem ment benne semmi érdekes, alig volt pár adó így azt ki is kapcsoltam. Elővettem a telefonom, de azt is meguntam 5 perc után. A könyvemhez most nem volt kedvem. Igazából 1 órát feküdtem az ágyba és a plafont bámultam, mikor értesítést kaptam. Gyorsan felkaptam a telefonom és megnéztem, de csak az állatkertes játékom volt, hogy meg kell etetnem a tevéket. Így hát szomorúan ültem még mindig egyedül. Sétálni nem tudtam elmenni hisz szakadt az eső. Kis idő múlva inkább felkaptam a cipőm és lesétáltam a büfébe. Kértem egy kávét és közbe figyeltem, hogy ne fussak össze Minhoval se a barátaival. A tegnapi veszekedés pont elég volt erre a kiruccanásra..Mostmár minden rendbe lesz! Legalábbis remélem..

[Time skip]

Elállt az eső így kimentem egy kicsit sétálni a hotel közelébe. Mikor fél órája már kint voltam kaptam egy üzenetet Jungwontól.

Megérkeztünk a szállodába, fent vagyunk! Várunk, puszi

Nagyon megörültem, hogy végre megjöttek! Bár még csak délután 2 óra múlt és azt mondták bent lesznek 5-ig. Lehet sikerült hamarabb végezniük. El is indultam, konkrétan futottam visszafele. Megérkeztem a lifthez és mikor kinyílt Minho egyik haverját láttam. Beszálltam a liftbe és a legtávolabbi pontra mentem Minho barátjától. Csak mi ketten voltunk a liftbe és nagyon kínos volt..Mikor a lift megállt gyorsan kiszálltam és gyors sétába elindultam a szobánk felé. Olyan volt mintha még valaki lenne a folyosón ezért megfordultam. Minho barátja 2 méterre jött mögöttem. Egyre gyorsabban próbáltam menni, de akármikor hátranéztem mintha csak közelebb került volna hozzám.
Megérkeztem a szobánkhoz és a fiú továbbsétált mellettem. Egyből megkönnyebbültem és benyitottam a szobánkba.

-Jungwoon, megjöttem!! -vettem le a cipőmet. Láttam, hogy a székben ül így közelebb mentem. Bár ne tettem volna..
-Jungwon?.. -fogtam meg a fiú vállát mire ő felállt és felém fordult. De ahogy megfordult lefagytam. A félelemtől és a felgyülemlett dühtől nem tudtam mit csináljak..
-Hyejin, cicám! -fogta meg a kezemet Minho.
-Hogy kerülsz ide? -rángattam karomat, de esélytelen volt kiszabadulnom szorításából.
-Gondoltam megleplek..nem tetszik amit látsz? -jött közelebb.
-Hát kurvára nem! Azonnal engedj el, Minho! -rángattam továbbra is a karomat mire ő egyre erősebben és erősebben szorította.
-Nem örülsz? Szomorúan hallom..Esetleg menjünk máshova? Például az én szobámba? -vigyorgott azzal az undorító pofájával.
-Most eltakarodsz innen Minho vagy különben..
-Különben mi, hah?! Hívod a kis csicskáidat?-üvöltött rám.
-Minho, csak mondd el mit akarsz!! Miért kell megkeserítened az életem!? -remegett a hangom.
-Jajj, szívecském..nekem ez csak móka! Most végre ketten lehetünk ennyi idő után.. -majd hirtelen közelebb húzott magához és..

[a próbaterembe; írói szemszög]

-Shrácokhh..ehzz..huhh jahj.. -lihegett a földön Jake.
-Igen, egyetértek Jakevel. -ivott bele a vízbe Sunoo.
-Nem baj srácok ma már végeztünk és mindenki mehet a dolgára! Jó, hogy hamarabb vége lett.. -mosolygott Heeseung.
-Amúgy Jiwoo és Hyejin mit csinálnak? -érdeklődött Jay.
-Jiwoo a szüleivel van, Hyejin a szállodába maradt! -válaszolt Ni-ki.
-Remélem nem unatkozik annyira..szegénykémet fel kellett volna keltsem, hogy eljöjjön velünk! -ostorolta magát Jungwon.
Hirtelen Jungwon telefonja megcsörrent. Mindenki a telefonhoz sietett. Egy ismeretlen szám volt az.

-Hello, miben segíthetek? -szólt bele a telefonba Jungwon.
-Szeretnétek még látni a ti kis Hyejineteket? -szólt bele egy ismeretlen hang. Jungwonnak falfehér lett az arca.
-Ki az..? -kérdezte ökölbe szorított kézzel.
-Jaa, elnézést nem mutatkoztam be. Minho vagyok! -nevett fel. -Tehát, ha szeretnétek még látni a kis ribancot akkor jöjjetek erre a címre..
-Hogy nevezted?! -ordított bele a telefonba Jungwon.
-Szerintem sietnetek kéne.. -és letette a telefont.
A fiú leeresztette karját mire mindenki idegesen nézte őt.
-Most takarodjunk innen kifele.. -tette zsebre telefonját és kirohant a teremből. A többiek követték miközben állandóan kérdezgették, hogy ki volt az, miről beszéltek.
-Hyejint elvitték!! Nincs a szállodába értitek?! Bajba van, és a legnagyobb gondunk az az, hogy..
-Minho áll az egész mögött.. -fejezte be a mondatot Heeseung.
-Igen.. -ütött bele a kocsi ajtajába Jungwon. -Nem kellett volna ott hagyni egyedül a szállodába. Nem tetszett nekem az a fiú, ahogy hozzászólt elsőnek akkor sem..és honnan tudta a nevét egyátalán?? Mit akar tőle!? -kinyitott az autót és mindenkit a kocsiba parancsolt. -Jay, erre a címre, most!!

Mindenki csak csöndbe hallgatott, Jay pedig minél gyorsabban oda akart érni nehogy Hyejinnel történjen valami..
-Jungwon..el kell mondanom valamit.. -szólalt meg hirtelen Heeseung.