Misztikus történetek (18+)

Fridayville 👻🎃

Kivételesen szép, októberi alkonyat kísérte őket egészen a városhatárig. Washington állam gyönyörű hegyes-völgyes erdői a narancs és sárga számos árnyalatában turkáltak eddig, ám ahogy megközelítették a 'Fridayville' -t hirdető táblát, a színek körülöttük kezdtek kifakulni. A település tulajdonképpen nem is szerepelt a Google térképen, mégis megörültek jelenlétének.

Estére vihart jósoltak, s a közelben több órányi autóútra nem akadt más, csak hegyek és erdők. Az útjukba eső kisváros felett máris szürke felhők kavarogtak, s némi köd gomolygott a talaj felett.

A húszas éveit taposó James és barátnője, Mary kissé elbizonytalanodva összenéztek, ahogyan tovább hajtottak. Hosszú még az út Kanadáig, muszáj volt megpihenniük. Kellett nekik pont ezt a péntek tizenharmadikával kezdődő hétvégét választani az őszi kiruccanásra!

Az országút mellett a szürke földön fakónarancs színű tökök sorakoztak, néhányat már ki is faragtak Halloweenra, az ő rémisztő képükben ingatag lidércfény derengett. Itt-ott pár madárijesztő adott pihenőhelyet sötét hollóknak és varjaknak, néhány közülük baljósan károgott az autójuk felé.

Ahogy az első házak megjelentek, a párnak máris feltűnt, hogy ez a városka nem olyan, mint a többi, hisz az összes rezidencia, mintha saját horrorfilmjének helyszíne lenne.

A külvárosi ház tetejét és tornácát óriási pókok hálója szőtte be, melybe mindenféle kisebb-nagyobb állat beleragadt, még kutyák és kecskék is.

A másodiknak az útszéliekhez hasonló tökökkel volt tele a kertje, s lenyakazott, vagy legalábbis félig fejetlen madárijesztőkkel.

Akadt közülük elhagyatott, omlatag kísértetlak, ahonnét túlvilági hangok, suhogás, huhogás s fel-felderengő hideg fények szűrődtek ki.

Máshol az ajtókat és ablakokat bedeszkázták, odabentről láncfűrész zúgása és fiatal lányok sikolyai hallatszódtak, s egy elmebeteg szadista nevetése.

És így tovább, és így tovább...

Egy vadnyugati stílusú ház tetején szabályos kör alakú rés tátongott, ahol némileg be lehetett látni a kifosztott felső szintre, s a levegőben még mindig földönkívülien zúgó mágneses mező vibrált.

Állt az egyik utca végén egy sötét, mégis páratlan szépségű kastély, kertjében denevérlepte temetővel, még elhantolatlan koprsókkal, s a térköves úton friss vér csillogott.

A szemközti átlagos temetőben már földbe ásott sírok hantjainál hatalmas, emberméretű lyukakból zöld derengés szivárgott. Innen akár még a halottak is ki tudtak volna mászni... vagy már meg is tették.

Valamivel távolabb, az egyik viskó előkertjében gyep helyett sötét, bűzös mocsár bugyogott, belőle olajzöld, fonalszerű polipkarok nyújtózkodtak kifelé.

Egy ötágú csillagba ágyazott koskoponyával díszített villa előkertjében pedig járda helyett forró láva hömpölygött, ami távolabb megolvasztotta a talajt, s a telket körbeölelő tüzes árkot hozott létre.

A mellette lévő, teljesen átlagos diákszövetség lakásából vad, metál zene szólt, a medencébe két autó és több motor is belehajtott, az italosüvegekkel és cigicsikkekkel teli gyepen pedig diákok elhagyott ruhái... avagy elhunyt diákok bódult állapotban levetett ruhái hevertek.

A város főterét természetesen szintén hiteles, halloweeni dekoráció uralta, az óratornyot pókháló szőtte be, a virágórában töklámpások ültek, a kisebb, fakó fákkal teli park ijesztő lényeiről nem is beszélve.