Hihetetlen Szerelem

2. Fejezet

Miután Martin távozott a fiatalok társaságából, kellemes beszélgetést folytattak. Meséltek magukról, amit mindenki figyelmesen hallgatott. Az is kiderült, hogy egy asztalnál fognak ülni. Amikor Amy vagy Chris mesélt valamit, mind a ketten annyira figyeltek egymás mondandójára, hogyha valaki megkérdezte volna őket, mit mondott a másik, valószínűleg szóról szóra eltudták volna mondani. Ugyan így volt ezzel a másik két személy is egymással kapcsolatba. Minden bizonnyal egy kívülálló, ha rájuk nézett, látta a szikrát a két páros között.

 Nem sokkal később jelezték, hogy mindenki foglalja el a helyét lassan, mert felszolgálják a vacsorát. A két nő elnézést kérve kimentek a mosdóba. Mielőtt kiértek volna a teremből, Shara egy pillanatra hátranézett a két férfi felé. Ugyan annál az asztaloknál álltak, ahol az ő nevüket is jelezte egy kis kártya. A férfiak óvatosan körbenézve cserélték ki a nevükkel ellátott kártyát. Amy és Shara már kezet mostak, és éppen indultak volna, mikor Amy kezét elkapva állította meg barátnője.

 - Mi a baj? - fordult hátra, értetlenül nézve a másik nőre.

 - Baj nincs, csak mielőtt bejöttünk volna, láttam valamit. - mosolygott. Amy egy pillanatra megijedt, mert az hitte Steven valahogy visszajött. - Nyugi nem azt nyomorultat láttam! - nyugtatta meg gyorsan barátnőjét, mert az ijedt arcát látva tudta mire gondolt. Nem hiába voltak már több mint húsz éve elválaszthatatlan barátnők.

 - Akkor mi történt? - kíváncsian várta a választ.

 - Mikor bejöttünk, egy pillanatra hátranézve láttam, hogy Aaron és Chris kicserélték a kártyáikat, ami jelzi mindenki helyét az asztalnál. -magyarázott lelkesen.

 - És ez mit jelent? - nézett felhúzott szemöldökkel.

 - A fejemet nem tenném rá, de szerintem veled szemben Aaron ült volna, velem meg a te lovagod. - adta meg a választ a kérdésre.

 - Akkor menjünk és derítsük ki! - kacsintott Sharara, akinek tetszett barátnőjének ez az oldala.

 A helyükhöz közeledve a férfiak odaálltak a két nő székéhez, hogy úriemberekhez méltóan segítsenek helyet foglalni a hölgyeknek. Miután ez megtörtént, az asztalt megkerülve ők is leültek.

 - Na látod, én megmondtam! - súgta Amy fülébe, mire ő csak mosolyogva bólintott. Shara intett Aaronnak, hogy hajoljon közelebb, hogy tudjon neki mondani valamit. Mivel az asztal nem volt túl széles, így könnyedén tudtak úgy pár szót váltani, hogy más ne nagyon  hallja.

 - Látom nagyon ravaszok vagytok. - mosolyogva kacsintott a férfire, aki értetlen arcot vágott, mint aki nem érti miről van szó. Viszont a szeme elárulta, hogy pontosan tudja mire utalt a szemben ülő nő. Közben Martin is megjelent és helyet foglalt a lánya másik oldalán.

 - Minden rendben, jól érzed magad? - érdeklődött, közben a fejével aprót biccentett Chris irányába.

 - Igen, jól érzem magam! Chris egy nagyon szimpatikus fiatalember. Ugyan sok híres emberrel nem találkoztam, de rajta egyáltalán nem látszik, hogy el lenne szállva magától azért, mert ismert ember.

 - Ezt nagyon jól látod drágám! Ő valóban ilyen. A magánéletben is egy okos, kedves, szerény férfi. Ő pont hozzad való lenne! A korkülönbség is ideális köztetek, mert Chris négy évvel idősebb tőled. - mosolygott mindentudóan lányára.

 - Apa! Azért ne szaladjunk ennyire előre!

 - Én nem szaladok sehova! De nem vagyok vak. Látom már most, hogyan néz rád. Anyáddal mi is ugyanígy néztünk egymásra, szinte a legelejétől. Arról nem is beszélve, hogy te sem nézel másképp rá. - Amy zavarában lehajtotta a fejét.