Hihetetlen Szerelem

16. Fejezet

Pár nap elteltével Amynek sikerült túllépnie a korábban történteken. Elhatározta, hogy nem fog ezekkel a rosszindulatú emberekkel foglalkozni. Tudta, hogy féltékenyek rá, ezért is teszik azt amit.

Előző nap az apjával ebédelt, amikor megtudta, unokatestvére Oliver haza látogat pár napra. A férfi Linda bátyjának, Walternek volt a fia. Gyermekkoruk óta közel laktak egymáshoz, így szoros kapcsolat alakult ki az unokatestvérek között. Akkor költöztek el, amikor Amy nagymamája, nemsokkal férje halála után szintén elhunyt. Walter annak ellenére, hogy a tehetős családok közé tartozott, mindig is pénzéhes volt. Akkor szakadt meg a két család között a kapcsolat, amikor a végrendelet szerint fele-fele arányban örökölt húgával. Úgy gondolta férfiként, és elsőszülött gyermekként, nagyobb rész járt volna neki. Walter, Lindaval ellentétben tiltani akarta a két fiatalt egymástól, természetesen nem járt sikerrel.

Sajnálatos módon, amikor Oliver a munkája révén Európába költözött, hogy az ottani céget vezesse, kevesebb idejük maradt egymásra. Évek óta nem is találkoztak. Ezért Amy nagyon boldog volt, hogy újra láthatja. Még ezen a napon felvették egymással a kapcsolatot, és másnapra meg is beszéltek egy közös ebédet. Chrisnek is említette a dolgot, bár túlzott részletekbe nem mentek bele. A férfi örült, hogy boldognak látta szerelmét az újra találkozás miatt.

- Istenem, Oliver! - ugrott szinte a nyakába. - El sem hiszem, hogy itt vagy!

- Szia törpilla! - ölte át ő is Amyt.

- Muszáj még most is így hívnod? - csapta meg a vállát, miután elengedték egymást.

- Miért? Még mindig az vagy! - nevetett, majd a kezét unokahúga hátára tette és így kísérte be az étterembe. Amikor beléptek, most is nagy figyelmet kapott a férfi a nőktől, annak ellenére, hogy hölggyel az oldalán érkezett, aki akár a párja szerepét is betölthette. Magas, izmos alkata miatt mindig is népszerű volt az ellenkező nem körében. Ezt még az is tetézte, hogy rettenetesen jóképű, és megnyerő mosollyal áldották meg az égiek.

- Nem tehetek róla, hogy te meg égimeszelő vagy! - nézett fel rá, miközben egy szabad asztalt kerestek.

- Te meg még mindig pici! - húzta ki neki a széket, hogy segítsen helyet foglalni, miután találtak egy szabad asztalt az ablak mellett. - Hallom apádtól, hogy kifogtál magadnak egy színész pasit. - közben megjelent egy felszolgáló az étlapokkal. Miután felvette az italrendelést, távozott is.

- De pletykás lett apa! - nevetett fel. - Igen, így van.

- Na és rendes fazon? Nem félsz, hogy csak játszik veled? - komolyabb hangnemre váltott. Mindig is féltette Amyt. Stevent ugyan nem ismerte igazán, csak pár alkalommal találkozott vele, de ő sem szimpatizált a férfival. Amikor megtudta mit tett Amyvel, úgy kellett megállítani, hogy ne keresse meg, és verje péppé. Oliver a nagytesó szerepét töltötte be a nő életében.

- Igen, nagyon rendes! - felelt az első kérdésre. - Nem tartok tőle, mert tudom, és érzem, hogy rettentően szeret! - válaszolt boldogan. - Apa ismeri, és biztosított már azelőtt róla, hogy rendes ember, mielőtt igazán ismertük volna egymást.

- Elhiszem, hogy így van! - bólintott. - Apádnak mindig is jó szeme volt az ilyesmihez!

- Na és veled mi a helyzet? - kérdezte, de azonnal nem kapott választ, mert a felszolgáló vissza jött hozzájuk, hogy az étel rendelésüket is felvegye.

- Lassan egy éve van valakim, de nem hiszem, hogy ő lesz az igazi. - nézett pár másodperc erejéig az asztalon lévő poharára.

- Figyelj! Én nem akarok beleszólni, de akkor talán nem kellene egymás idejét rabolnotok! - Amy nem tartott attól, hogy Oliver megorrol rá ezért, mert mindig is őszinték voltak egymással.