Farkastörvény

20. Hétköznap

Szeretem az ilyen nyugodt őszi reggeleket, még akkor is ha valahol nem is olyan mélyen az agyam egy eldugott sarkában tudatában vagyok annak hogy mivel csak most kezdődött az iskola így hosszadalmas és elnyújtott szenvedés vár rám az ősziszünetig.

De amíg ezt a problémát jegelni tudom és pár pillanatra elfeledkezem az idegesítő kötelezettségeimről addig élvezni tudom a hideg szellő és a már sárguló levelek adta hangulatot.

Különös a kora őszi időjárás, a levegő már kezd kicsit lehülni de mindenhol meleg színek vannak és még egyáltalán nem lehet érzni a tél közeledtének jeleit.

Ashal lassan sétáltunk a következő sarokig majd végighaladtunk a város egyik kis parkja mellett. Hirtelen a fiú felé emeltem a tekintetemet majd magamban elmosolyodtam, jól illik neki az ősz, már ha ilyen kijelentés egyáltalán létezik.

Velem ellentétben ő már évszakhoz illőbben öltözött, melegítő nadrág, barna pulics és egy narancssárga sál is volt a nyaka körül. Egész jól nézett ki az összhatás, ezzel szemben és csak felkapom a legközelebbi ruhákat és ennyi. 

A fiú megérezte hogy bámulom így kérdőn a szemembe nézett amitől hirtelen zavarba jöttem, elég kínos ha valakin ennyire elbambulok. 

- Mit nézel ennyire? - nevetett fel halkan mire csak megráztam a fejem.

- Semmit. - húztam be a nyakam amin láttam hogy Ash nagyon jól elszórakozik.

Az iskolához közeledve kezdte a reggeli csöndet elnyomi a tinik zsivaja és már éreztem hogy a hétfői fejfájás kezd ismét felerősödni. Nem szeretem a hétköznapok elejét. A vasárnap miatt még fáradt vagy és messze még a következő hétvége...

- Sziasztok! - kiáltott hirtelen felénk valaki az egyik nagy embertömegből mire mindketten meglepetten a hang irányába néztünk.

Egy szőke hajkorona bújt ki nagynehezen az emberi sorfal mögül majd felénk sietett mire ismét elmosolyodtam.

- Szia Lucy, mit csinálsz te itt kint? - érdeklődtem kedvesen amint mind a hárman megálltunk az iskola kapujában.

- Inkább kint maradtunk hogy ne kelljen még azt a kevés, óra elötti időt is a teremben tölteni mikor most ilyen szép az idő. - mondta a lány fancsalian, hát ő sem örül annyira a hétfő reggelnek az biztos - Örülök, hogy végül kibékültetek fiúk, Kyle nagyon szontyoli volt nélküled. - nézett először Ashra majd rám a lány mire csak fél szemmel a kissé meglepett fiú felé pillantottam.

- Nem is igaz... - haraptam bele zavartan a számba és azért imádkoztam hogy valaki váltson témát most azonnal vagy itt helyben elsüllyedek a betonjárdába.

- Te hogy nem fázol? - nézett rám ismét kérdően Lucy mire először magamban hálásan megköszönve az égieknek majd csak megvontam a vállam.

- Kéne? - kérdeztem értetlenül mire a lány keresztbe fonta a karjait maga elött. 

- Igen kéne! Már hideg van ahoz hogy csak így hosszúujjúban mászkálj! - dorgált le idegesen mire csak megforgattam a szemem. 

Lucyn is már mellény volt meg sapka de az őszintét megvallva én még annyira nem éreztem hogy már ennyire hideg lenne az idő. A gondolatmenetemből Ash szakított ki aki szorosabban mellém áll majd mosolyogva oldalba bökött.

- Igaza van. - bólintott ő is egyetértve a szőkével mire csak kiadtam egy 'cöh' hangot.

- Le lehet szakadni az öltözködésemről, tudtommal egyikőtök se az anyám. - fontam most én karba a kezemet mire a másik kettő csak egymásra nézett majd egyből kitört belőlük a nevetés.