6. fejezet (Henry) KH

137 3 0
                                    

18+

Oops! Bu görüntü içerik kurallarımıza uymuyor. Yayımlamaya devam etmek için görüntüyü kaldırmayı ya da başka bir görüntü yüklemeyi deneyin.

18+

Egész nap szinte egymás karjaiban feküdtünk az ágyában. Komolyan, még éhesnek sem éreztem magam, csak öleltük egymást, beszélgettünk, csókolóztunk, néha nagyokat hallgattunk. Régen éreztem magam ennyire felszabadultnak mellette, talán még sosem. Piperrel mi folyton veszekszünk, de mi így szerettük egymást, és most hirtelen egészen máshogy. Az előbb mondtam neki valami vicceset, és azóta is olyan aranyosan nevetett rajta, majd váratlanul abbahagyta, és szó nélkül néztünk egymás szemébe. Megint egy smárolós pillanat fog következni, éreztem minden porcikámban, és akartam is. Nagyon akartam, és gondoskodtam róla, hogy meg is történjen. Hirtelen föléhengeredtem, lefogtam mindkét kezét, és rányomtam a számat puha ajkaira. Piper felnyögött, átkarolta a nyakam ahogy engedtem a szorításon, majd a lábaival is átfűzte a derekamat, és hagyta, hogy határozott csípőmozdulatokkal izgassam mindkettőnket. Az a vékony kis bugyi, ami a formás popsiján feszült, hamar átnedvesedett a heves játékomtól. Éppen csak egy pillanatra nyúltam le a testünk közé, finoman végigsimítottam a szeméremdombja alatt, és máris éreztem, hogy kezd felizgulni. És az igazság az, hogy nem volt ezzel egyedül. Még egy kapcsolatomban sem jutottam el a szexig, és soha nem gondoltam, hogy a saját húgommal veszítem majd el a szüzességemet, de akármennyire volt taszító a gondolat, a testem piszkosul vágyott rá.

- Pipher - sóhajtottam két lökés között -, mit szólnál... ha... ruha nélkül folytatnánk - nyögdécseltem közvetlen közelről, majd apró puszikat nyomtam a szájára, állára, nyakára, minden érzékeny területére.

- Ha... levetkőzünk... abból... szex is... lehet - kapaszkodott a vállaimba, miközben ő is dörzsölte magát hozzám.

- Tudom... - mondtam enyhén mosolyogva megbotránkozó arcán.

- De... de a... húgod vagyok - nyögdécselte meglepetten. Egy pillanatra se hagytam abba a mozgást, sőt, inkább addig fokoztam, hogy lassan már ruhában dugtunk.

Nem mondtam semmit, nem védekeztem, és nem is támadtam, hacsak azt nem vesszük annak, hogy egy laza mozdulattal megszabadítottam a bugyijától, majd a nedves puncijába nyaltam. Selymes bőre és sós íze szinte felkorbácsolta a vágyaimat, de az íre a pontot az tette fel, amikor a hajamba szántott, és még közelebb húzott magához. A nyelvem azonnal fürge táncba kezdett a csiklója körül, és a délelőtti vágyamat kiélve a belső combjába simítottam, és utána keményen meg is markoltam, ahogy meghallottam hangos sóhajait.

- Igen, ighen, igheeen! - érhette el a tetőpontot. Az egész teste ívbe feszült, és remegett. A csiklója pedig újra visszapuhult, ahogy elérte az orgazmust. Szaporán vette a levegőt, és másodpercekre egymás pillantásába vesztünk. - Annyira akarlak. Egy másik dimenzióbeli Henry sem érhet fel hozzád, de ezt már biztosan mondtam - tárta ki felém a karjait egy ölelésre, és mielőtt belefeküdtem volna, megszabadultam minden ruhámtól.

Teljesen meztelenül vettük fel a misszionárius pózt, a kemény merevedésem úgy siklott a hüvelyébe, mintha hosszú idő múlva végre hazatalált volna. Átöleltük egymást, és lassú csókokat váltva ütemes lökésekkel hajtottam magunkat a boldog vég felé.

- Ez így... jóh neked? - kérdeztem elfuló hangon. Igyekeztem visszatartani a lihegést.

- Igen, csak vigyázz,... hogy ne... élvezz belém - markolt rá a csupasz vállaimra, majd gyengéden lehúzott, hogy megcsókolhasson, és már falta is az ajkaim, közben éreztem, hogy egy-egy keményebb behatolásom után  fájdalmasan grimaszol. - Hagyjam abba?

- Nee, imádom, amit csinálsz, csak kicsit kidörzsöltek az előző menetek, de mindjárt jobb lesz - hadarta el, alig értettem belőle valamit. Szinte csak a végét. Lassabb sebességre kapcsolva egy kézzel felhúztam rajta a pólóját, majd együttes erővel attól is megszabadítottam. Sokkal meghittebb és kellemesebb érzés volt a meztelen bőrét érezni a bőrömön, az illata is sokkal intenzívebb volt. Beleharaptam kicsit bársonyos nyakába, majd a vállába, végül elértem az egyik ágaskodó bimbójához. Ott virított rajta egy csúnya kiszívás nyom, és a látványára csak finom gyógypuszikat adtam rá, mielőtt a számba vettem volna. Körbenyaltam, és csak finoman szivogattam, a másikat pedig a kezemmel markoltam. - Most biztos csak álmodom - suttogta váratlanul. - Ez nem lehet a valóság. Nem szeretkezhetünk igaziból - tette hozzá egyre halkabban.

- Ha álmodnál, már rég felébredtél volna, de még mindig itt fekszem rajtad - mondtam, és nyomatékul újra rákapcsoltam a lökésekre. A nyakába temettem az arcom, egyik kezemen támaszkodtam, a másikat becsúsztattam a felhúzott lába felőli oldalon a popsija alá, és keményen rá is markoltam, ahogy egyre csak gyorsítottam a tempón. Piper lihegve karolta át egyik kezével a nyakamat, a másikkal a hátamba vájta kicsit a körmeit. Én sem álmodom, tényleg megteszem, és még élvezem is. Csak vigyáznom kell, hogy belé ne élvezzek. Ha megtörténik, akkor óriási bajba fogunk kerülni. Azt se tudnám hirtelen hová menjek.

- Mi a baj? - jutott el Piper kérdése a tudatomig, és rögtön reagáltam is rá.

- Semmi - pusziltam meg gyorsan a száját, majd fölé magasodva olyan gyorsaságra kapcsoltam, amennyire tellett tőlem, és az utolsó előtti pillanatban kihúzódtam belőle, hogy a lapos hasára menjek el. - Baaasszush! - nyögtem fel. Nem hittem, hogy ez ennyire intenzív lesz hüvelybe. Ezerszer jobb volt, mint amikor magamat elégítem ki. Gyorsan felkeltem az ágyból, és vettem Piper asztaláról néhány zsebkendőt, letörölgettem magamtól a hasát, majd lefeküdtem mellé az ágyra. - Hogy vagy?

- Jól, csak még mindig nehéz elhinni, hogy megtettük - nézett rám végre, eddig a plafont bámulta.

- Nekem is, de valahogy nem bánom - vontam meg a vállam, és kisöpörtem a szeméből egy tincset.

- Miért nem?

- Mert piszkosul vágytam rád - nevettem el magam.

- Vicces, ezt én akartam mondani - öleltük át egymást szemből. - De nem tehetjük meg többet - motyogta a mellkasomba. - És azt is tudom, hogy Henryk dimenziójába sem mehetek vissza - tette hozzá a sírással küzdve. -  Igazad van, csak áltatnám magam.

- Igen, tudom, de mi lenne, ha nem foglalkoznánk ezzel a ténnyel? Játszuk azt, hogy a barátnőm vagy, vagy inkább az ágyasom, akinek minden piszkos fantáziámat teljesítenie kell? És abból van bőven. Majd használunk óvszert, és azelőtt húzom ki belőled, hogy elmennék, mit gondolsz? Nem lesz szükséged más Henryre rajtam kívül - húztam fel magamhoz egy kemény csókra, és Piper odaadóan viszonzott minden érintést, mintha máris az ágyasom lenne.

- Kecsegtetően hangzik, úgy belemennék, de nem gondolhatod meg magad, ígérd meg.

- Nem fogom meggondolni magam - csókoltam volna meg újra, de nem hagyta.

- Szeretném, ha megtennél nekem még valamit - tartott el kis kezével magától a mellkasomnál fogva.

- Akármit.

- Szeretném, ha eljönnél velem abba a dimenzióba, ahol mindenki Henry, és törölnénk az emlékeiket rólam. Félek, hogy egyedül újra kísértésbe esnék, pedig itt vagy már nekem te - cirógatott végig a karomon.

- Még szép, hogy elmegyek veled, egyedül nem is engedlek kitenni ekkora kísértésnek - bújtunk volna újra össze, majd mindkettőnk hasa megkordult. Ideje volt egy kis estebédhez.

Folyt. köv.

Piszkosul vágyom rád (Veszélyes Henry ff) BefejezettHikayelerin yaşadığı yer. Şimdi keşfedin