-Rendben, mesélj kit akarsz te elfelejteni?
Haneul amint választ kap a kérdésére megbánó arcal tekint a füzete lapjait elfedő sorokra. Taehyung hosszasan mesélt Jungkookról, néha feltekintve az égre mintha őt keresné a halvány csillagok között. A gitáros nem tudta eldönteni mi fáj neki jobban; hogy Tae egy férfibe szerelmes, vagy hogy nem ő az akiről éppen áradozva beszél. Próbálta a nevet egy archoz csatolni , az arcot egy testhez , a testet egy személyiséghez mi alapján amiket az énekes elmondott róla. Minél többet tudott meg Jungkookról, annál jobban ábrándult ki saját magából. Hogy ő soha nem lehet Kook. Nem adhatja meg Taehyungnak mind azt amit Jungkook nyomként hagyott meg benne.
- Rajtad a sor Haneul. Most ,hogy elmondtam a fél életem kötelező elmondanod kinek írtad azokat a dalokat.- Haneul torka össze szorul. Hogy mondhatná el ezek után ,hogy mit érez az énekes iránt? Felesleges, és kellemetlen hangulatot keltene közéjük. De valamit mégis mondania kell.
- Jeongin. - hirtelen vágta rá. Az énekes arca meg se rezdült. Félmosolyt húzott arcára és átölelte Haneult.
- Sajnálom. Nagyon. - ennyit mondott mégis a lány minden szavát megértette. Két szó, mégis annyi mindent elmond a gitáros számára. Sajnálom de nem viszonzom a szerelmed amit valójában értem érzel, mégha próbálod Jeonginra terelni is a gyanút.
Haneul arca lesápad ahogy hirtelen pofon csapja Taehyung elutasítása. Szemeibe könnyek gyűlnek, a földre tekint, kerüli az énekes bűnbánattal teli tekintetét.
- Honnan..?
- Megérzem ha valaki figyel engem mégha úgy tűnik nem is látom őt...ebben rá emlékeztet. - Haneul egyre kellemetlenül érzi magát amellett ,hogy most jelenleg kirohanna a világból. Az érzései elől amik fájdalomba taszítják őt.
- Tae..- az énekes rögtön fel figyel.
- Elénekelnéd az egyik dalom?-----------------------------------------------------
Taehyung ajkát a Haneul által leírt sorok hagyják el. A nézők a szokásos ugrándozás és sikítozás helyett lassú táncmozdulatban hallgatják a zene sorait amiket kizárólag csak Tae és Haneul ért. Ahogy az énekes ki ejti a sorokat úgy engedi el az érzelmeket amik hozzájuk köthetők.
Nem akarsz engem, nem
You don't want me, noNincs szükséged rám
You don't need meMintha szeretnélek oh
Like I want you, ohMintha szükségem lenne rád
Like I need youÉs szeretnélek az életembe
And I want you in my life
És szükségem van rád az életemben
And I need you in my lifeNem látsz engem, nem
You can't see me, noMintha látlak
Like I see youNem kaphatlak meg, nem
I can't have you, noMintha neked lennék én
Like you have meÉs szeretnélek az életemben
And I want you in my lifeÉs szükségem van rád az életemben
And I need you in my lifeSzerelem
LoveSzerelem
LoveSzerelem
LoveNem érezhetsz engem, nem
You can't feel me, noMintha éreznélek
Like I feel youNem lophatlak el, nem
I can't steal you, noMintha elloptál volna engem
Like you stole meÉs szeretnélek az életemben
And I want you in my lifeÉs szükségem van rád az életemben
And I need you in my life---------------------------------------------------
Jeongin és Bangchan Haneult szórakoztatják. A dobos Haneul kezét ráncigálja miközben egy páros táncmozdulatot próbál prezentálni amit Jeongin az instagram livejában rögzít. Taehyung kérte meg őket ,hogy a koncertjük után , az egy éjszakás kalandok helyett a lányt boldogítsák. A fiúk láthatóan nem bánták meg hisz hugukként tekintenek Haneulra. Ezalatt Taehyung elvonulva a tömegtől, a bárasztalnál ül , egy félig üres korsót szorongatva. Ilyenkor általában Haneulal beszélget , de ,hogy könnyebb legyen a lánynak feldolgoznia az érzéseit felé , távol tartja magát egy idejig tőle.
A mellette lévő szék megreccsen amint egy magasabb férfi rá helyezkedik. Kezét megemeli jelezve a pultosnak. Egy sojut kér , majd előre le helyezi az asztalra a pénzt.
- Jó újra látni téged Taehyung.- Tae végig a poharát bámulja de a férfi hangjára megemeli tekintetét. A mellette ülőre néz , ahogy arcon csapja a felismerés úgy kerekednek ki szemei a férfi látványától.
- Namjoon?!- az említett barátságos mosolyra húzza ajkait. Az énekes ettől is ledöbben.
- Tetszett az előadás , fura volt látni téged így..mindig is egy introvertált személyiség voltál. - Namjoon végig néz a mellette ülön aki látszólag épp szavak után kutat. Végig méri volt legjobb barátja kinézetét. A fekete rövid tincsei most hosszan halvány barna tincsekben hull arcába. Egy hosszú szürke vászon kabát és egy fekete garbó felső feszül rajta. De ami rögtön szemet szúrt neki az a gyűrűs ujjára szorult arany karika. Elegáns,kedves és intelligens..ezek jutottak először eszébe az énekesnek. Mind az ami egykor teljesen messze állt a mellette ülőből.
- Nem is tudom mit mondhatnék - Tae lélegzete elakad, amire Namjoon jóízűen felnevet.
- Ne is mondj semmit, élvezd ki a látványt amíg csak lehet. - Namjoon kihúzza magát ezzel Tae feszültsége alábbhagy és végül elmosolyogja magát.
- Jó tudni ,hogy az egoizmusod még nem szállt el. - mindketten felnevetnek. Namjoon ezután mindent megoszt Taehyungal. Hogy miként állt taplra önállóan a szülei pénze nélkül, hogy jelenleg ügyvédként dolgozik és egészen kiemelkedő ügyekben is szerepet vállalt már, és hogy a felesége úgyszint ügyvéd aki a másik oldalt képviselte. De mivel Namjoon került ki győztesként az ügyben, ellenségekből szerelem szövődött közöttük. Megtapasztalhatta milyen megbékélni a másikkal mégha az egy másik szemlélet szerint is él.
Namjoon épp a feleségével való esküvőjükről áradozott miközben eszébe jutott a nagy hír ami talán Taehyung fülébe még nem juthatott el.
- Tényleg! Emlékszel Yoongira és Jiminre?
ŞİMDİ OKUDUĞUN
𝒱𝒶𝓁𝓀𝒾𝓇𝓎ℯ☁︎ᵗᵃᵉᵏᵒᵒᵏ☁︎
Hayran Kurgu-Mikor akartad ezt elmondani??- túrtam kétségbe esetten hajamba. Ezernyi kérdés fordult meg fejemben amikre túl hirtelen kaptam választ ahhoz ,hogy fel is tudjam fogni azokat. -Őszintén? Soha.- válaszolta majd jelent meg egy fájdalmas mosoly arcán...