Vágyaink tánca

11.

Nem tudom, hogy mi ütött belém, de a műsor kezdetéig számtalanszor próbáltam beszélni Artival és megmagyarázni neki. De mit is? Azt, hogy menyasszony voltam? Komolyan magyarázatra szorultam? Tartoztam neki elszámolással úgy, hogy semmi sem volt kettőnk között? Hiszen neki is itt volt a gyönyörű barátnője, aki, mint mindig most is tökéletesen nézett ki. Fekete necc harisnyát viselt, fekete rövidnadrággal, egy fekete fehér kockás inget és egy fekete bakancsot. Olyan magabiztosan állt Arti mellett, kezével a hátát cirógatta, miközben odalent beszélgettek Arti édesanyjával. Látszott rajtuk, hogy milyen jól kijöttek egymással, hogy mennyire egy hullámhosszon voltak. Utáltam, hogy Emília volt ott lent Artival és nem én. Utáltam, hogy a megnyerő modorával meghódította Betti szigorú szívét.

– Milyen gyomorforgatóan édes látvány – támaszkodott mellém Dóri és ő is Artiékra nézett.

– Arti megtudta, hogy menyasszony vagyok – suttogtam.

– Miért? Eddig nem tudta? Vilu – meredt rám döbbenten én pedig azonnal lesütöttem a szemem.

– Sosem került szóba.

– Történt valami? Valami, amiről tudnom kéne? Figyelj Vilu... - kezdte, de elharapta a mondat végét. – Csak nem szeretném, ha megint összetörnél!

Megvontam a vállamat, majd ellöktem magam a korláttól és odaléptem a sminkeshez, hogy egy kicsit felfrissítsen. Rám fért a frissítés ugyanis a homlokom gyöngyözött rendesen a rengeteg reflektor melegétől, a gyomrom pedig remegett. Nem egyáltalán nem amiatt voltam ideges, mert táncolnom kellett, sokkal inkább azért, mert nem csak egy volt tanáromnak kellett bizonyítanom, hanem mindjárt kettőnek úgy, hogy az egyikük a zsűri székében foglalt helyet.

– Violetta – lépett hozzám Károly bácsi és kedvesen megérintve a könyököm odébb húzott. – Csak sok szerencsét akartam kívánni. Nagy reményekkel tekintek az önök párosára.

– Igyekszem nem csalódást okozni – mosolyogtam.

– Remélem is. A döntőbe lesz a helye, ha belefekteti a kellő energiát és időt – veregette meg a vállam majd elsétált én pedig nagyot nyelve utána bámultam.

Károly bácsi mindig értett ahhoz, hogyan dicsérje meg az embert, ugyanakkor pakoljon rá még nagyobb terheket.

– Ne törődj az öreggel – tanácsolta Levi átölelve a derekamat. – Hasítani fogtok meg lásd. Az új koreográfia egyszerűen tökéletes.

– Kösz, hogy vagy – hajtottam a fejem a vállára. – Dórin kívül egyedül a te javadra mondanék le a győzelemről.

– Ez ugyanígy van – erősítette meg és kedvesen rám mosolygott aztán visszament Biankához én pedig egy mély levegőt véve a parkettra vezető lépcső felé indultam, hogy váltsak pár szót Arti édesanyjával.

Ám, amint a lépcső aljára értem, már mehettem is vissza, mert szóltak, hogy hamarosan kezdünk. Onnantól kezdve pedig átkapcsoltam profi táncossá és a háttérbe szorítottam a magánéleti dolgaimat. A lépcső tetején a páholyban várakoztunk, Arti a derekamon pihentette a kezét, amíg a műsorvezetők megnyitották a műsort ezzel pedig kezdetét vette az idei Dance Magic. A mai naptól kezdve velünk lesz majd tele az újság és mostantól minden lépésünket figyelemmel fogják kísérni. Közösségi oldalainkra fog minden tekintet tapadni, a firkászok minden alkalmat megragadnak, hogy bemocskoljanak minket és természetesen jönnek majd az összeboronálások, mint minden eddigi évben. Mindig volt egy olyan páros legalább, akikre rámondták, hogy járnak, csak mert működött köztük a kémia. Kíváncsi voltam, hogy idén kire fogják kivetni a hálójukat.