Tiltott Érzelmek |18+|

4. Rész

Az egység korán kezdte a napot. Caity azonnal Hunterhöz ment, aki még ágyában fekszik félmeztelenül. A belépéskor meglepetten vette észre a félmeztelenül fekvő férfit, de egy gyors észhez térés után hozzászólt. 

-Hunter! Beszélnünk kell!-jelentette ki Caity és az ágy elé állt. 

-És végig ott fogsz állni vagy bebújsz mellém?-kérdezte csábító mosollyal Hunter.

-Az állást választom!-mondta határozottan Caity.-Beszélnünk kéne a tegnapról!

-Nyugi! Nem lesz semmi belőle! Úgyse lehetne!-mondta Hunter amire Caity meglepődött. 

-Várjunk! Én azt hittem több voltam neked, mint egy kaland!

-Több is voltál! De nem lehet köztünk semmi. Nem igaz főnök? 

-De!-mondta egy sóhajjal.-Viszont akkor térjünk vissza a rendes kerékvágásba!-mondta Caity és kiment a szobából. 

Hunter egy mély levegővétel után kikelt az ágyból és felöltözött. Az asztalán ott van a kép amit elcsent korábban a hűtőről. A képen Caity van és Hunter arcára mosoly derült. 

A többiek addig szokás szerint a konyhában vannak. John a reggeli whiskyjét issza, Veronica és Levi pedig vidáman esznek. Caity nekitámaszkodott a konyha falának és a csapatára nézett. 

-Beszélnünk kell!-mondta John és Caity mellé lépett. 

-Mi olyan fontos?-kérdezte Caity kíváncsian. 

-Csak gyere!-mondta John és Caityvel különvonultak a nappaliba.-Szóval! Azt hiszem jobb ha tudsz valamit.-kezdett bele John. 

-Mit?-kérdezte egyre türelmetlenebbül Caity. 

-Ron gyilkosa New Yorkban van. Ma lépett be a városba.-jelentette ki John és Caity döbbenten nézett rá. 

Caity hírtelen nem tudta felfogni miről van szó és fejét kezdte fogni. Gondoltaiban elmerülve próbált megoldást keresni, de újra és újra Ron halála jut az eszébe.

-Caity!-szólította meg őt John és vállára tette bal kezét.-Most talán leszámolhatunk vele.

-Nem!-mondta határozottan.-Nem akarom, hogy még valakit megöljön! Marcus Grey veszélyes ember! Nem keverem bele a csapatot!-mondta Caity és visszasietett a konyhába. 

A konyhában meglepetten látta meg Huntert a többiekkel beszélgetni. Mögötte John is megérkezett és a csapat Caityre nézett, aki láthatóan nincs jól. 

-Minden rendben?-kérdezte Hunter és aggódó tekintettel nézett Caityre. 

-Igen, csak fáj a fejem kicsit.-mondta Caity. 

-Pihenj csak le ma főnök! Majd ha lesz valami mi elintézzük!-mondta Veronica egy mosollyal. 

-Ja! Majd mi átvesszük ezt! Pihenj csak!-mondta lazán Levi. 

-Köszönöm!-mondta hálásan Caity.-Veronica te leszel addig a helyettesem.

Veronica önelégülten mosolygott egyet amire Levi irigykedve nézett. Caity a szobája felé indult és Hunter nem egészen érti mi baja lett hírtelen neki. Elvégre reggel még minden rendben volt. Hunter ezen tűnődve megindult Caity után és titokban John követni kezdte. 

Miután Caity a szobájába ment, Hunter kopogni kezdett az ajtaján. 

-Caity! Minden rendben?-kérdezte aggódva Hunter. 

-Hagyj magamra Hunter!-szólt ki Caity. 

-Csak beszélgetni akarok.-mondta Hunter, de nem jött válasz.