6. Rész

93 8 0
                                    

A csapat ismét teljes egységben állt össze John lakásában. 

-Főnök beszélnünk kell!-mondta határozottan Veronica. 

-Hagyjátok! A mi oldalunkon áll!-mondta Hunter és Caityre mosolygott. 

-Biztos készen állsz megbosszulni Ront?-kérdezte John kétségbe vonva Caityt. 

-Igen! Időbe telt, de azt hiszem már rájöttem mi a fontos! És nekem ez a csapat többet ér mindennél! Ti vagytok a családom!-mondta mosolyogva Caity.-Még te is Hunter!-tette hozzá és a fiúra nézett. 

-Nekem és Levinek meghaltak a szüleink. Emiatt nekünk is ti vagytok a családunk!-mondta Veronica és megfogta Levi és Caity kezét. 

-Nem hittem volna, hogy ezt mondom valaha, de fontosak vagytok nekem.-mondta ki nehezen John és Levi kezét fogta meg. 

-Hunter!-szólt neki Caity.

-Igen?-kérdezett vissza Hunter. 

-Gyere! Te is a csapatunk tagja vagy!-jelentette ki Caity és Hunter beállt mellé és John mellé. 

A csapat egy kört alkotva egymásra néztek és vidáman tekintettek végig társaikon. Egy pár perc elteltével megkomolyodtak és Caity szólt hozzájuk. 

-Kapjuk el Marcust!-mondta határozottan Caity. 

A többiek belementek és elindultak oda ahol John szerint éppen tartózkodik Marcus. A meglepetés erejét használva be is törtek Marcushoz és miután mindenkit elintéztek, már csak ő maradt. Marcust egy székhez kötötték és a többiek tudták, hogy ez nem az ő küldetésük, ezért Johnnak és Caitynek hagyták őt. 

Marcus azonnal felismerte a két illetőt és gonosz mosollyal szólt hozzájuk. 

-Látom nem bírtatok a gyásszal együtt élni!-mondta nevetve Marcus. 

-Megölted Ron Hiltont 3 évvel ezelőtt!-mondta mérgesen Caity és fegyvert fogott Marcus fejéhez. 

-Caity Slayer!-mondta a nő nevét Marcus.-Sokat hallottam rólad! A legkeményebb nőnek tartanak páran.

-Hallgass!-szólt rá Caity és meghúzni próbálta a ravaszt, de nem ment neki.-Talán mégse vagyok a legkeményebb.-mondta és leengedte maga mellé a kezét. 

Hirtelen viszont egy lövés hallatszott. John sütötte el pisztolyát és fejbe lőtte Marcust. 

-Ezt Ronért!-mondta John és eltette fegyverét. 

A csapat némán kiment az ajtón és Caity még egy utolsó pillantást nézett Marcus holttestére, majd pedig elment ő is. 

Az egység bázisában mindenki nyugodtabban kezelte az előbbieket. John a pisztolyra nézett amivel megölte Marcust és büszke önmagára, hogy megbosszulta barátját. Veronica és Levi lazán teszik mindennapi dolgukat. Caity elpakolta a táblát amit annyiszor nézett már és úgy érzi sikerült túl tennie magát Ronon és Marcuson. A szobájába Hunter lépett be kopogás nélkül. 

-Hogy érzed magad?-kérdezte érdeklődve Hunter és becsukta maga után az ajtót. 

-Jobban!-mondta egy mosollyal Caity.-Ezt neked köszönhetem és Johnnak. Úgy érzem új életet tudnék kezdeni.-mondta boldogan. 

-Örömmel hallom!-mondta Hunter és megcsókolta szenvedélyesen Caityt. 

A csókot félbeszakítva Caity a férfire nézett fel és ábrándozó szemeivel pillantott Hunterébe. 

-Szeretnél valamit?-kérdezte perverz mosollyal Caity. 

-Tartozok még valamivel.-mondta Hunter és egy lökéssel az ágyra lökte Caityt. 

A lány az ágyon feküdve nézi Hunter minden mozdulatát. Hunter rámászott Caityre és nyakánál kezdte el csókolgatni őt. Kezeivel közben egyre jobban szabadítja meg őt ruháitól és odalent kezdte csókolgatni a lányt. Lábai közé érve Hunter nyelvével hatolt be, amire Caity egy nyögéssel reagált. Hunter perceken át kényeztette őt nyelvével, majd pedig rámászott és levetkőzött. 

-Imádlak!-mondta Caity és megcsókolta Huntert. 

-Én is téged!-mondta Hunter és egy pillanatra megszakította a csókot, majd pedig folytatta. 

A csók közben a belé hatolt és Caity nyögésekkel reagált Hunter minden lökésére a lányban. Sok idő elteltével egyszerre élveztek el és lihegve dőltek ki Caity ágyán. A páros összebújt és Hunter Caity vállát kezdte el simogatni egyik kezével. 

A csapat többi tagja saját dolgaikkal van elfoglalva. Levi most úgy döntött, hogy John szobájába megy és beszél vele. A kopogás után John ajtót nyitott neki egy cigivel a szájában. 

-Mit akarsz?-kérdezte John és kifújta cigijének füstjét. 

-Gondoltam megkérdezem hogy vagy. Amúgy nem sokat beszéltek a főnökkel Ron haláláról. Mi történt pontosan?-kérdezte kíváncsian Levi. 

-Gyere be!-mondta egy sóhajjal John és Levi bement.-Ülj le!-mondta és egy székre mutatott. 

Levi leült egy székre és John az asztalának támaszkodott. Egy nagy sóhaj és egy mély slukk után belekezdett a mesélésbe. 

-Ron és Caity közt több volt, mint barátság. Én meg a legjobb barátjuk voltam. Mindenbe hárman vettünk részt és sorra halmoztuk a sikeres bevetéseket. Emiatt lett népszerűbb a 118 is. Egy bevetésen viszont Marcus ellen mentünk. Caity megsebesült, én tehetetlen voltam és Ron lövésre készen állt, de ekkor Marcus lelőtte őt. Caity összetörve mászott oda hozzá és én meg végignéztem ahogy egy pár örökre elszakad egymástól. A két legjobb barátom megszenvedte élete legnagyobb veszteségét és ezt én is átéreztem.-mondta a történetet bánatosan John és ismét cigijébe szívott. 

-Sajnálom!-mondta együttérzően Levi és lehajtotta fejét. 

-Már mindegy! Megtörtént és a bosszúm is beteljesedett. Remélem minden a régi lesz!-mondta bizakodva John és egy képre nézett a falon. A képen ő, Ron és Caity vannak. 

-Remélem a legjobbakat én is!-mondta Levi és kisétált a szobából. 

A nappaliban Levi és Veronica tartózkodik, mivel Levi is oda ment. Veronica végzett kedvenc könyvének kiolvasásával és Levire nézett. 

-Mi van? John kedvesebb lett?-kérdezte érdeklődve Veronica. 

-Nem egészen, de jó úton jár az felé.-mondta Levi és tovább indult a saját szobájába. 

Caity és Hunter még mindig az ágyban fekszenek és vidáman vannak még mindig összebújva. 

-Mi lenne ha velem kezdenél új életet?-kérdezte kíváncsian Hunter. 

-Nem lehet Hunter! Vagy te, vagy a munka. A kettő együtt nem megy!-mondta Caity és kicsit elhúzódott tőle. 

-De itt a bizonyíték, hogy talán mégis.-mondta Hunter és tovább győzködte Caityt, de nem vált be. 

-Talán jobb ha ezt nem folytatjuk!-mondta komolyan Caity. 

-De miért?-kérdezte kiakadva Hunter.-Minden tökéletes köztünk!

-Egy idő után talán nem lesz az! Sajnálom!-mondta Caity. 

Hunter sóhajtott egyet és bánatosan vette fel ruháit. Távozása után Caity megbánta amit mondott, de úgy érzi így helyes. 

-Nem élhetem át megint amit korábban! Nem veszíthetem el még egy szerelmem.-gondolta magában Caity, amivel csak még jobban győzködte magát. 

Hunter a szobájába ment és később már mindenki aludt. Másnap reggel Caity egy üzenetet kapott ami szerint a főnök meglátogatja a csapatot. Ez pedig nem jelent jót.


Tiltott Érzelmek |18+|Hikayelerin yaşadığı yer. Şimdi keşfedin