Tiltott Érzelmek |18+|

2. Rész

Caity éppen rendőri aktákat néz át a szobájában. A szobájába Hunter lépett be és egyenesen Caity felé ment. 

-Hunter!-szólt rá meglepettem Caity.-Kopogni ki fog?-kérdezte.

-Majd az aki akar.-mondta egy mosollyal Hunter és nem állt meg csak ment tovább. 

Hunter már túl közel volt Caityhez és emiatt a lánynak hátrálni kellett. A tér azonban elfogyott mögötte és Hunter szorosan a falhoz nyomta őt. 

-Mit művelsz?-kérdezte kíváncsian Caity. 

-Amire vágysz!-vágta rá Hunter és csókolni kezdte a lány nyakát. 

Caity élvezettel hunyta le szemeit és hagyta, hogy a férfi csókolja nyakát. Hamarosan viszont érezni kezdte ahogy Hunter keze a combján simul végig és lábai közt áll meg. 

-Hunter!-szólt rá Caity egy apró nyögéssel, de ő csak folytatta. 

Az ajtón ekkor hírtelen kopogni kezdett valaki és Caity meglepetten eszmélt fel. Az előbbit csak képzelte és még mindig ugyanúgy a kis táblája előtt áll és a bűnözők listáját figyeli. Az ajtón ekkor ismét kopogni kezdett valaki és már egyre türelmetlenebb. 

-Ki az?-szólt hangosan Caity. 

-Én vagyok az!-mondta Veronica és bement.-Megszólalt a riasztó. Egy autó szalagkorlátnak hajtott és minket küldenek oda.-jelentette ki Veronica és Caity mellé állt.

-Oké akkor készülődjetek!-adta ki a parancsot Caity. 

-Rendben!-mondta Veronica és elment készülődni a csapattal. 

Caity egy nagy sóhaj után készülni kezdett és elkészülése után a csapat elé állt. 

-John és Hunter lezárják a helyszínt! Veronica te az orvosi ellátásért felelj! Levi te meg segítesz nekem! Minden tiszta?-kérdezte a parancs kiosztása után Caity. 

-Miért én kaptam az idiótát?-kérdezte lazán John. 

-Hé! Nem vagyok idióta! Amúgy meg sokkal jobb eredményem van, mint amilyen neked valaha lesz!-mondta kiállva magáért Hunter és John elé állt. 

-Fiúk erre most nem érünk rá!-szólt közbe Caity. 

A csapat nem sokkal később elindult és kiértek a helyszínre. A helyszínen meglátták a szalagkorlátnak ütközött autót és mindenki azonnal munkához látott. Levi kinyitotta az autó ajtaját és elkezdte ellenőrizni az eszméletét vesztő férfi pulzusát. 

-Van pulzus!-jelentette ki Levi. 

-Jólvan! Vegyük ki az autóból!-mondta határozottan Caity és Levivel nekiláttak a feladathoz. 

Veronica eközben már a mentőket tárcsázza, akik hamar felvették. A pontos helyszín magadása után a mentők kiértek és Johnéknak hála jól megtudták közelíteni az autót. 

-Újabb sikeres munka.-jelentette ki büszkén John amire Hunter csak a szemeit forgatta. 

Az egyik mentősnő gyorsan odarohant Hunterhöz és elővette telefonját. 

-Hunter Wilde?-kérdezte izgatottan a nő. 

-Én vagyok!-mondta öntelten Hunter. 

-Csinálhatunk egy képet? Hallottam a rendőri teljesítményéről és ön a kedvenc rendőröm!-mondta áradozva a nő. 

-Csak nyugodtan!-mondta egy mosollyal Hunter és most erre John forgatja a szemeit. 

A nő a szelfi elkészítése után rohant segíteni társainak és a mentőautóval elmentek. Az autó roncsait autómentő vitte el és a kész munka után a csapat hazament. 

-Szép volt csapat! Mint mindig!-mondta büszkén Caity.

A csapat szótlanul különvált és Caity sóhajtott egyet, majd pedig a szobájába ment. A szobában a táblát kezdte el ismét nézegetni. A tábla sarkán egy dögcédula lóg amire Ron Light van írva. A dögcédula nézése miatt Caitynek egy emlék jött fel. 

3 évvel ezelőtt

Ron és Caity vidáman jöttek vissza egy akcióról. Az egységben ekkor még csak hárman voltak. Caity, Ron és John. 

-Egy újabb bűnöző van rács mögött! Egész jók vagyunk!-mondta Ron vidáman. 

-Ha így haladunk hamarosan nem marad bűnöző New Yorkba.-mondta nevetve Caity. 

-Hát amíg ti a romantikus akciótokon voltatok, addig én arra gondoltam vehetnénk fel pár új tagot.-mondta el ötletét John.-Mit szóltok?-kérdezte kíváncsian. 

-Nem is rossz ötlet haver! Támogatom!-mondta Ron határozottan. 

-Én is!-mondta Caity. 

John nekilátott a tervének és Caity Ronnal a szobájukba ment és együtt töltötték az estét. 

Jelen

Caity a táblát nézi továbbra is amin a lista ugyanúgy áll és néha-néha sikerül lehúzni pár embert róla. Az emlék felidézése miatt Caity örömmel gondol vissza volt társa és szerelme emlékére. Azonban inkább a reggeli incidens zavarja őt. Elvégre Huntert még csak 1 napja ismeri és máris vonzani kezdte őt. Az elmélkedés után Caity azonnal a listával kezdett foglalkozni ismét. 

Eközben Levi a könyvtárában van ahol a törvényeket ismétli át, hogy mindig pontosan tudjon emlékezni rájuk. Ezt aztán abbahagyta és kiment a konyhába, hogy a többiekkel legyen. 

-Mi a helyzet?-kérdezte Levi és mindenki más a konyhában vacsorázik. 

-Mégis mi lenne?-kérdezett vissza John és belekortyolt whiskyjébe. 

-Semmi különös nincs öcsi! Beszélgettünk a mai akcióról és megismertük kicsit Huntert.-mesélte Veronica mosogatás közben. 

-Értem.-mondta Levi.

-Egyébként elég családias a hangulat nálatok! Még a részeges nagybácsi is megvan!-mondta Hunter és rámutatott nevetve Johnra, aki mérgesen nézett rá.-Amúgy hol van a főnök?

-Caity? Általában külön van.-mondta Levi eltűnődve. 

-Igen, pedig nagyon vidám lány és jó főnök!-ismerte el Veronica. 

-Én jobb lennék!-mondta John magabiztosan. 

-Jó, de ez az ő csapata! Nem lehet végig távol!-mondta Hunter. 

-Hm. Végülis ő a főnök!-mondta, majd pedig vállát vonta Veronica. 

A tagok lassan elhagyták a konyhát és még John is lelépett. Egyedül Hunter elmélkedett. Hunter körbenézett a konyhába és a hűtőn egy képet látott meg Caityről, ahogy mosolyogva néz bele a kamerába. A kép láttán Hunter arcán mosoly lett és úgy döntött elteszi a képet. A férfi aztán a szobája felé ment, de a folyosón váratlanul Caityvel futott össze akinek a kezében ott van a pizsamája is. 

-Oh!-lepődött meg Caity.-Szia Hunter!

-Szia! Mész fürdeni?-kérdezte kíváncsiskodva Hunter amikor meglátta a pizsamát Caity kezében.

-Igen, az a terv. És te?

-Én majd reggel megyek! Amúgy feltűnt, hogy nem nagyon vagy ott a csapattal. Minden oké? 

-Persze!-mondta Caity és továbbment. 

Caity igazából hazudott Hunternek. Nem tudja jól kezelni ha tetszik neki valaki és próbálja ezt az érzést elnyomni, mivel kollégák. Hunter a kis csevej után a szobájába ment és hamar lefeküdt aludni. Késő estére már minden tag pihent.