Caity Slayer egy különleges csapat vezetője. Egy napon új tag érkezik csapatába, aki felé olyat érez amit nem szabadna. A tiltás ellenére meg kell próbálnia fékeznie magát, de a fiú ezt egyre jobban csak megnehezíti.
Hunter a reptér felé sétál és a közös életét képzeli el Melissaval. Vele azonban nem érzi azt, hogy boldog élete lenne. Nehezen de végül úgy döntött, hogy nem megy vissza New Yorkba és új életet kezd itt. Hunter végül inkább visszafordult és Caityhez ment. Néhány kopogtatás után Caity ajtót nyitott és döbbenten vette észre Huntert.
-Azt hittem már látni sem akarsz.-mondta meglepetten Caity.
-Igen ez így volt! Viszont rájöttem, hogy soha nem voltam annyira boldog mással, mint veled. Szóval úgy döntöttem visszajövök!-mondta Hunter és ez már tényleg a végleges döntése.
-Rendben! Aludhatsz a felső vendégszobában! Én viszont még mindig nem állok készen egy kapcsolatra.-mondta Caity kicsit félénken.
-Nem baj! Amint készen állsz itt leszek neked!-mondta Hunter és egy puszit adott Caity arcára.
Caityt mosollyal töltötte el az, hogy Hunter így kiáll mellette és megérti őt. Néhány óra elteltével Hunter kipakolt a vendégszobába és teljesen berendezkedett. A nagy pakolászásban kicsit megizzadt így úgy gondolta átcseréli pólóját. Váratlanul azonban Caity nyitott be.
Oups ! Cette image n'est pas conforme à nos directives de contenu. Afin de continuer la publication, veuillez la retirer ou mettre en ligne une autre image.
-Oh! Bocsánat!-mondta Caity és azonnal eltakarta szemeit.
-Vedd el a kezed!-mondta Hunter és inkább ő vette el Caity kezeit a szemei elől.-Láttál már kevesebb ruhában is.-mondta nevetve.
-Én csak próbálok jó házigazda lenne. Nem akarok visszaélni a helyzettel!-mondta Caity és közben ránézett Hunter hasizmára.
-Ahogy gondolod.-mondta Hunter és látta hova nézett Caity.
-Hát oké! Egyébként csak szólni akartam, hogyha bármire szükséged van akkor szólj nyugodtan!-mondta Caity és kiment a szobából.
Hunter felöltözött és kicsit ledőlt pihenni. Amikor az ágyon fekve jobbra nézett, meglátta az ablakban lévő virágokat amikből elég sok van a párkányon.
Eközben a börtönben Kara tett egy látogatást. A börtönben egy friss rabot keres és egy őr segítségével odajutott. Kara leült a vele szemben lévő férfi elé és telefonon keresztül kezdtek el kommunikálni.
-Miért jöttél?-kérdezte a rab, aki maga Chris Light.
-Tudni akarom miért csináltad. Miért fogtál rám fegyvert?-kérdezte Kara kíváncsian.
-Azért, mert egy barom vagyok! Figyelemre vágytam és nem gondolkodtam. Ezt elcsesztem...-mondta Chris búsan.
-Nekem sikerült ezzel traumát okoznod! Azt se tudom, hogyan felejtsem el azt, hogy egy pisztoly csöve néz rám, amiben ott van csőre töltve egy golyó. Félelmetes volt!-emlékezett vissza Kara.
-Csak ezért jöttél?-kérdezte Chris.
-Nem! Azt akarom, hogy kérj bocsánatot!-mondta Kara erőteljesen.
-Bocsánat!-mondta egy nagy sóhajjal Chris.-Most már visszamehet? Pont ebéd lesz és nem akarom kihagyni ezt az undorító trutyit amit elém tesznek!-mondta panaszkodva Chris.
Kara csöndben csak lerakta a telefont és az őrök elvezetik Christ a cellák felé. Kara megsajnálta ahogy Chrisel bánnak. Egy kis ideig nézte ahogy elvonszolják, majd pedig elhagyta a börtönt.
Délutánra Caity már megebédelt és hagyja Huntert pihenni. Éppen a tévét nézi a kanapén és arra lett figyelmes, hogy Hunter jön le a lépcsőn.
-Kipihented magad?-kérdezte Caity és figyelemmel kíséri Hunter lépéseit.
-Aha!-vágta rá Hunter és közben levette a pólóját.
Caity le sem veszi Hunter felsőtestéről a szemeit, ami eléggé feltűnő a férfi számára. Hunter odament Caityhez mögé a kanapéhoz és kezeivel rámarkolt a lány melleire.
-Mit művelsz?-kérdezte Caity, de élvezi amit Hunter csinál.
A férfi azonban nem válaszolt. Hunter folytatja Caity melleinek fogdosását és közben nyakát csókolgatja a kanapé mögül. Hunter egyik keze elkezdte végigsimítani Caity hasát és folytatta a le utat egészen a lány nadrágjáig. Kezeit betolta a nő bugyija alá és ujjazni kezdte őt.
-Ahh Hunter!-nyögött fel Caity és lehunyta szemeit.
Caity már kezdett nedvesedni amire az ajtón kopogós hallatszódott.
A lány ekkor megrázta a fejét és Hunter hírtelen eltűnt és a nedves érzés is a lába között. A tévé megy a szobában és kicsit elbóbiskolt.
-Az egész csak álom volt...-mondta elkeseredetten Caity amire a kopogást újra meghallotta.-Ez bezzeg nem álom!-mondta kiakadva és kinyitotta az ajtót.-Igen?
-Szia hugi!-köszönt Laurel az ajtóban.-Hogy vagy?-kérdezte érdeklődően.
-Szia Laurel! Jól vagyok!-vágta rá Caity.-Te hogy vagy?
-Jól! Bejöhetek?-kérdezte Laurel.
-Most az nem lenne jó ötlet. Hunter itt van!
-Együtt vagytok?!
-Nem! Nincs lakása itt és most nálam szállt meg. Fent van a vendégszobában. Te miért jöttél?-kérdezte kíváncsian Caity.
-Megakartam nézni hogy vagy! De együtt élsz egy fiúval! Ez már szinte összeköltözés!-mondta vigyorogva Laurel.-Talán még több is lesz.-kuncogott huncutul.
-Vicces vagy... Amúgy veled mi a helyzet?
-Remekül megvagyok! Kezd minden alakulni a bíróságon is.
-Ennek örülök!-mondta Caity.
-Köszi! Én is! Viszont nem zavarlak tovább! Légy csak Hunterrel!-mondta nevetve Laurel.-Szia hugi!-köszönt el.
-Szia Laurel!-köszönt el szintén Caity és szemeit forgatja nővére kijelentésére.
Caity visszatért a nappaliba és Huntert találta ott.
-Bekapcsolva hagytad a tévét! Ki volt itt?-kérdezte Hunter kíváncsian.
-Laurel.-válaszolta Caity.-Kipihented magad?-kérdezte amiről az álma jutott eszébe.
-Igen! Jól aludtam!-mondta és egy új téma jutott eszébe.-Egyébként a szüleim eljönnének ide, mert megakarnak látogatni. Illetve tudni akarják miért nem mentem haza Melissaval.-mondta Hunter.
-Meghívhatod őket ide.-mondta határozottan Caity.-Majd keresek valami programot aznapra vagy kitalálok valamit.
-De ez a te lakásod! Jobb lenne ha maradnál!-mondta Hunter és ragaszkodik Caity jelenlétéhez.
-Majd meglátjuk! Mikor jönnének?-kérdezte Caity.
-Szerintem holnap.-válaszolta Hunter.
-Oké akkor megoldom! Jöhetnek!-mondta Caity határozottan.
-Köszi!-mondta Hunter hálásan.
Hunter felkelt a kanapéról és Caity elé áll. A lány egyenesen felnéz rá és egymás szemeibe néznek.
-Mindent köszönök!-mondta hálásan Hunter.
-Semmiség!-mondta egy mosollyal Caity.
Hunter átölelte Caityt és hosszú ölelésbe kezdtek. Az ölelés után Hunter adott egy puszit neki és aztán elment telefonálni. Hunter szülei pedig egyre biztosabb, hogy holnap érkeznek.
