2. rész

243 12 2
                                    

A megbeszélést követően haza fele vettem az irányt úgy gondoltam, hogy nem hívok taxit ugyanis ki kell szellőztetni a fejem. Nem hiszem el összevonni a két vállalatot a fejére ejtették vagy mi? És hogy értette, hogy így végre apám is nyugdíjba mehet? Megannyi kérdés de egyelőre egyikre se kapok választ. Meg kell valljam, hogy sajnos a leendő főnököm elég sexy ahhoz hogy bárkit megkapjon és szerintem ezzel ő is tisztában van. Biztos az egekig van az egója és ahogy beszélt velem mégjobban alátámassza ezt a feltételezésem. Nem sokáig tudtam ezen agyalni ugyanis végre hazaértem.  Anya mint mindig most is csinálta az ebédet isteni illatokra mentem haza.

- Sziasztok megjöttem

- Szia kicsim miújság? - köszöntött anya

- Semmi érdekes csak felidegesített ez a bájgúnár azthiszi ő az Adonisz - anya erre jóízűen felkacagott

- Apáddal beszéld meg ebbe nem igazán tudok segíteni

Ahogy anyám azt tanácsolta apámmal el is vonultunk beszélni. Sok kérdésem lesz hozzá az biztos. Sajnálom előre de muszály megtudnom. Apa dolgozó szobájába mentünk be majd be is csuktuk az ajtót.

- Na Yongbook
  mesélj mi volt odaát - na igen ez a szörnyű név a koreai nevem mert ugye Ausztráliából költöztünk ide

- Mondtam már hogy ne szólíts így

- Bocsánat fiatalúr hogy az apád vagyok és úgy szólítalak ahogy akarlak

- Elnézést

- Semmibaj de mesélsz még ma?

- Ja igen szóval arra gondolt, hogy szerinte el kéne ásni a csatabárdot, így össze akarja vonni a két vállalatot

- Meg kell hagyni ez a fiatalabb Hwang nem is olyan hülye

- De apa azt hogy értette hogy így végre te is nyugdíjba tudsz menni, hisz te bármikor nyugdíjba mehetnél

- Fiam az az igazság hogy én nem szeretném rád hagyni a maffiát - ezek a szavak sziven ütöttek ugyanis lehet nem akartam átvenni de most ennyire nem bízik meg bennem?

- De miért? Nem bízol bennem apa?

- Dehogyisnem hisz egy megbízható jószívű és tehetséges omega vagy és ép ez a baj túl jószívű és naív vagy és ezt az emberek szeretik kihasználni, jó tudom mindenhol de itt az alvilágba még inkább és ebbe a teherbe beleroppanál és én nem akarlak tönkretenni - nemtudom mégis mit mondhatnék erre meghatottak apám szavai. Így csak megöleltem mert sokszor nem a szavak hanem a tettek számítanak

- Holnap fiam indulhatsz munkába már a Hwang céghez

- Ahjjhh ki fog csinálni az a beképzelt alak - apám erre fel kacagott

- Fiam csak kibirod

- Amúgy apa mi lesz az ebéd?

- Milyen ebéd? Vacsora inkább - azta ennyire rossz az időérzékem? Na mindegy

- FIÚK GYERTEK KÉSZ A RAMEN - ordított anya tehát ramen lesz

Megvacsoráztunk majd elkészültem a lefekvéshez és befeküdtem az ágyba. Agyam a másnapon járt milyen lesz az első munkanapom ugyanazt fogom majd csinálni, mint itt? Végül ezekhez hasonló gondolatokkal hajtottam álomra fejem.

From enemy's to loversWhere stories live. Discover now