From enemy's to lovers

15. rész

Itt a megigért minsung szösszenet, remélem élvezhető lesz. 

Figyelem! Kábítószer használat említése és durva nyelvezet. Na de jó olvasást:)

Jisung szemszöge:

A mai nap Seungmin és Chan nagy erőbedobással keresi a drogcsempész bandát, akik fenyegetik vállalatunk. Először kisebb apróságokkal fenyegettek Pl.: nem lesz vizünk. De mostanra a helyzet odáig fajult, hogy akár halálosan is fenyegetnek a főnök aztmondta ezt már ne hagyjuk szó nélkül ezzel egyetértek, csak Chant sajnálom Seungmintől úgy hallottam, hogy egész este dolgozott. Seungmin kicsit pesszimista ő már elvesztette a reményt és egész éjjel vodkát iszogatott, mondhatom szép.  Gondoltam aranyosan megkérdem, hogy mi a faszt képzel magáról.

- Hé Seungmin minek vodkáztál egész este?

- Erre én is kiváncsi vagyok - szólalt fel a háttérből Chan

- Jól van már öreg én inkább a szemed alatt lévő karikák miatt aggódnék

- Legalább a tiszteletet ad meg Seungmin

- nemértem öreg hogy most- hirtelen Seungmin nem fejezte be mondanivalóját lerakta vodkás üveget kattintgatott párat és büszkén felém fordította a gépet

- Neeeee sikerült? - kérdeztem ugrálva

- Igen hála Channak este bealudt pedig csak egy gombot kellett volna megnyomnia meg egy gyors lekérdezést vezetni és- na itt emeltem fel a kezem, hogy hagyja abba

- Seungmin tudod, hogy én ezt nemértem - mondom neki

Gondoltam megyek a főnökhöz nem szokásom kopogni na meg résnyire nyitva maradt az ajtó gondoltam nekem hagyta úgy a főnök úr, de nem amikor beléptem annyit láttam, hogy a mappák a földön Felix pedig a falhoz van szorítva,( ez majd később lényeges lesz) huha mivan itt na majd számon kérem. Csináltam egy képet, majd köhögtem egyet mind a ketten olyan sebességgel repültek szét, hogy a rakéták is megirigyelték volna őket, ezután rájuk kacsintottam főleg Felixre. Lixie ezután sietősen távozott. Hyunjin pedig megköszörülte a torkát és ivott majd felém fordult.

- Miért vagy itt Jisung?

- Bocsánat amiért megzavartam főnök az asszisztense és ön között zajló konzultáció közben

- A kopogásról még nem hallott?

- Fontos volt sajnálom

- Na ki vele mi volt olyan fontos?

- Seungmin és Chan megtalálta a drogcsempész bandát

- Hath ez tényleg remek hír, be is hívom Minhot és mehettek is

Minhot behívta elmondta neki a fejleményeket, majd közösen távoztunk. A hosszú kocsiút csendben telt. Csak a rádió halk zúgását lehetett hallani. Kicsit félek hisz most épp a gettó felé tartunk, igen nem meglepő minden városban van ilyen, de vajon tényleg olyan félelmetes, mint ahogy azt a tévébe lehet hallani? Egyszerre félek és izgatott vagyok. A csend már-már nyugtalanítóvá vált, hálistennek Minho meg is törte a csendet.

- Figyelj Jisung ahova most megyünk veszélyes légyszives légy mellettem, ez nem a játszótér

- Ugyan Minho nem vagyok már gyerek

- Néha az vagy - mosolygott

- Nem is - durciztam be

- aranyos - motyogta 

Kiszálltunk az autóból ő, mint egy lovag kinyitotta nekem az ajtót. Egyébként jól felkészültünk: pisztoly(csak akkor használjuk ha muszáj), sokkoló és én hoztam paprika sprayt biztos ami biztos alapon ja meg persze van rajtunk golyó álló mellény. Tudtam, hogy nem egy barátságos helyre jövünk, de ettől kiráz a hideg. Az egyik kocsi ég, sikolyok hallatszódnak mindenütt, pisztoly lövések és feketeruhás emberek. Ahogy sétáltunk az összes sikátorba benéztem az egyikbe épp összevernek valakit, segíteni akartam, de Minho fenyegetően nézett rám, de nemtudtam ott hagyni megesett rajta a szivem.