4. rész

220 15 0
                                    

Miután Jisunggal elvonultunk a közös irodánkba kitört belőlem minden. Nemértem direkt csinálta velem ez a faszi? Mindegy jóérzés lesz Jissnek kiönteni lelkem.

- Nem hiszem el, hogy csicska szerepet kaptam

- Oké Felix azért nem szörnyű ennyire a pasi tök sexy

- Jajj ne csak ezt nézd amikor veled nem éreztem magam egy csődtömegnek amilyen valójában vagyok

- Ezt most fejezd be Felix

- De ha egyszer igaz ezért hagyott ott az összes barátom, akik engem szerettek mind menekültek

- Nem, azért hagytak ott mert gyökerek

- Jelentéktelennek érzem magam

- LEE FELIX YONG BOK szeded még a gyógyszereidet?

- Már egy ideje nem

- És miért nem?

- Mert véleményem szerint nem kell

- Ohhh tehát már orvos is vagy? A picsába tönkreteszed magad

Na igen a gyógyszerekről mindig veszekszünk Jissunggal. Ugyanis depresszióval küzdök màr egy ideje Jiss mindig mellettem volt nyilván a családom is de miután elköltöztem nem számoltam be nekik ilyesmiről. Már épp vissza akartam vágni amikor valaki szólt az ajtóból.

- Örülök hogy ilyen jol el vagytok és Jisung kösz a bókot - tehát az a majom képű Hwang ott àllt az ajtóba és mindent hallott fasza

- Lee Felix az irodámba most! - ránéztem Jisungra aki csak kacsintott ÁRULÓ

Az üres folyosókon persze megint egyedül kellet sétálnom mert Mr. Hwang előre ment FASZOMBA MÁR. Amint odaértem mintha a sors kergetne MEGINT az ajtónak miért kell az ajtónak és a falnak jó szinűnek lenni? Ki a fene tervezte ezt? Mindegy, lenyomom a kilincset és beszédet. Ujdonsült főnököm asztala előtt ül.

- Nahát neked tényleg senki nem mondta, hogy kell az ajtót használni?

- Elég nehézugy ha a fal is fehér meg az ajtó is

- Akkor majd csak a te kedvedért átfestem aranyom - erre csak szemet forgattam

- A közeli jövőben ne nagyon forgasd a szemed aranyom! Nem szeretem!

- Bocsánat őfelsége - hajoltam meg ironikusan

- Tudd hogy kivel beszélsz - pirított rám

- Bocsánat uram

- Semmibaj ülj le kérlek - leültem vele szembe és vártam

- Térjünk is a lényegre ha valami problémát van velem vagy a munkáddal akkor azt nekem mond el ne a kollégáidnak légyszives

- Csak parancsolgatni tud?

- 1. Ez egy kérés volt
   2. Főnök vagyok
   3. Ne szólj bele, hidd el észreveszed ha parancsolgatok

- Megértettem uram

- Ezt már szeretem, szóval Felix kérdezz bátran mi nem tetszik?

- Miért én lettem az asszisztense?

- Nos ez nagyon egyszerű nem akartam két omegát egyedül elengedni nem aztmondom le vagyok nyűgözve hogy tudsz taekwandozni de itt nem lenne veletek a testőrötök két védtelen omega manapság nagyon veszélyes. Ki iratott be egyébként ebbe a harcművészetbe?

- Apa

- Apád okos ember manapság rengeteg perverz alak járkál az utcán és te túl szépnek, ártatlannak és védtelennek tűnsz ahhoz, hogy áldozatul ess legalább meg tudod védeni magad. Egy utcsó kérdés milyen gyógyszerről beszélt Jisung?

- Nah ezt sem veled fogom megbeszélni

- Megértem akkor majd máskor de akkor bogyó nyomást dolgozni és hozz nekem egy kávét légyszi

- Hozz magadnak - majd otthagytam

Lassan lejárt a munkaidőm majd haza mentem Jisunggal. Gondolkodtam a ma történteken nem jutottam valami sokra csak annyira, hogy becézgetet aranyom meg bogyó jesszus... akkor ő babóca vagy mi? Mindegy remélem nem fog így hívni. Ezekkel a gondolatokkal hajtottam álomra a fejem.


From enemy's to loversDonde viven las historias. Descúbrelo ahora