From enemy's to lovers

27. rész(18+)

Felix szemszöge:

Jeongin kitett magáért, a buli egyszerűen fantasztikus. Éppen lassúzok Hyunnal amikor észreveszem, hogy Chan úgy hozza fel Seungmint a táncparkettre, mint egy krumpliszsákot. Vajon köztük is alakul valami? Jó lenne még egy plussz love story, habár Jeongin emlegette, hogy Seungmin olyan dolgokon ment át ami miatt nem lesz könnyű dolga Channak. Nemtudom mi történhetett, de remélem Chan segít Seungminnak. Mikor a lassúszám véget ért oda mentem Jisungékhoz beszélni, viszont Jiss véleményem szerint kicsit sokat ivott, én nem ittam személy szerint annyit, hogy részeg tudjak lenni. Talán ha 1-2 feles lecsúszott. Minho és Jisung olyan egy óra múlva el is mentek, megértem Minhot miért vitte haza Jisungot. Ott maradtam I.N - nel és Seungminnal. Gondoltam beszélgetek velük egy icuri picurit.

- Felix te és Hyunjin, már...tudod - kérdezte sejtelmesen Seungmin

- Nem, nemtudom - persze, hogy tudtam mire gondol

- Jajj Seungmin ilyet nem illik kérdezni - oktatta ki Jeongint

- Álszent, téged is érdekel

- Engem az jobban érdekel Minnie, hogy mivan veled és Channal? - kérdezett rá óvatosan Jeongin

- Mi lenne? Semmi - vágta rá egyből

- Pedig szerintem akar tőled valamit

- Hát az szívás mert én többet nem leszek szerelmes, megmondtam

- Jajj ne már Minnie, felejtsd el ami történt, ő még segíthetne is rajtad - biztatta barátját I.N

- És ha nem? Ha megint elhiszem, hogy szeret és mégsem? Inkább nem is kockáztatok! Ezzel lezárom a témát!

- De ez így nem élet Seungmin. A saját boldogságod útjában állsz!

- Eddig is megvoltam alfa nélkül most is megleszek - azzal ott hagyott minket, faképnél

Ugyan azt nemtudom mitörténhetett Seungminnal, viszont aggódom érte. Tényleg nem lesz ez így jó, hogy a múltba él és emiatt mindenkit elutasít kapásból. A végén belepusztul a magányba. Biztos, hogy magányos, nekem senki ne akarja megmagyarázni azt, hogy ha éveken át visszautasítasz a múlt miatt mindenkit nem vagy magányos(persze mindenkinél más és más, de szerintem egy idő után magányos lesz az ember). Mikor Jeongin lelécelt Changbinnal magamra hagyva a szemem sarkából láttam, hogy Hyunjin szemez velem, de úgy, mintha a prédája vagy a kajája lennék. Nem tulajdonítottam neki nagy figyelmet. Megvártam amíg idejön, s amikor odaért mellém lekapott. A csókja édes és vadító, mint mindig viszont most követelőzőbb. Az alsó ajkam megharapja ezzel bejutást kérve, amit természetesen megadtam neki. Istenem még sosem volt részem nyelvescsókba, de ez valami eszméletlen. De a levegőhiány itt is közbeszólt, így el kellett válnunk. Hyunjin a beállt csendet egyből meg is törte.

- Felix részeg vagy? - kérdezte azzal a sexy hangján

- Nem - feleltem őszintén és határozottan

- Én sem, semmit nem ittam

- Miért?

- Kocsival jöttünk és én vezetek, rémlik? - ez nagyszerű, megint hülyének érzem magam

-Oh ez kiment a fejemből

- Nincs kedved kicsit félrevonulni Lix? - kérdezte miközben a nyakamat csókolgatta

- Mehetünk - ez gyors volt, ennyit arról, hogy nem vagyok könnyen kapható, csak Hwang Hyunjin kell hozzá

Amint ezt kimondtam gondolkodási időt sem kaptam ugyanis Hyunjin egyből felkapott mennyasszony pózba és vitt a szoba felé. Amikor beértünk a legközelebbi szobához, ami szerintem a vendégszoba volt, Hyun óvatosan leültetett az ágyra. Egymás szemét néztük várva, hogy ki töri meg a csendet előbb. Én megszólalni sem tudok, hisz elvesztem a csodaszép szemeibe. Mivel Hyunjin látta, hogy nekem se kép se hang így egyhamar nem fogok megszólalni, megszólalt ő. De talán jobb is, ki tudja miket hadováltam volna itt össze. Megint leszégyeníteném magam, Isten ments.