From enemy's to lovers

32. rész

Seungmin szemszöge:

Ma vasárnap van, a szülinapom. Annyira nem lelkesedem ezért a napért, mint a többiek, hisz minek? Ugyanolyan nap, mint a többi csak emlékeztet, hogy egy nappal közelebb kerültem a sírhoz. A földhöz. Kinek hogy tetszik. A barátaim is megkértem, hogy nem szeretném nagy felhajtást, nem akarok bulit. Maximum annyiban vagyok, hogy egy kis sütivel felköszöntenek, átadják az ajándékokat, de még ajándék sem feltétlen kell. Amikor ezt a többiekkel közöltem talán a legcsalódottabb a Han és Felix volt a 2 energiabomba. Nem is csoda, hogy legjobbbarátok. De vajon hogy nem mennek egymás idegeire? Mindegy, remélem tiszteletben tartottam a kérésem. Eddig úgy tűnik. A másik probléma, hogy Chan még mindig próbálkozik, istenem hát hogy nem ijjesztettem el legutóbb? Vagy inkább csak rontottam a helyzeten? Nemtudom, de nem egyszer próbált meg elhívni valahova. legalább már nem kerülöm. Nem? Ez is egy jó irány. Gondolatmenetemből a telefonom pityegése rántott ki. Jeongin üzent meg akarom nézni mit írt, de a telefonom úgy látszik nem akarja, mert kifagy és kikapcsol....kurva jó. Már egy ideje ezt csinálja, de még nemtudok újat venni nincs pénzem. Ilyen a csórók élete. A szüleimtől már csak nem kunyerálhatok, így többet is, mint azt kellett volna. Gondolatmenetemből a kapucsengő hangja ránt ki. Mikor kinyitom az ajtót Jeonginnal találom szembe magam. Félre is állok az ajtóból, hogy be tudjon jönni.

- Halika IN

- Szióka Minnie miért nem láttad az üzimet?

- Ohh bocsi csak szarakodik a telóm

- Mindegy, csak felköszöntötelek. Boldog Szülinapot! Na mostmár személyesen is meg volt - szinte levegővétel nélkül mondja

- Azért levegőt is vegyél közbe - mondom nevetve

- Na és mi újság Chan és veled? - és kezdődik a faggatózás

- Semmi az újság

- Hogy hogy? Pedig Binnie buliján olyan jól el voltatok

- Ohh szóval már csak Binnie? - próbálom terelni a témát, elég szárul

- Ne terelj Seungmin, hát nem hív randira

- Hívni hív csak nem megyek el - erre Jeongin kicsit dühösen néz rám

- Miért? Hisz megérdemled a boldogságot te is

- Jó, de nem tőle. Nézd Chan jóember és én túl problémás omega vagyok a számára. Csak egy teher - mondtam ki a gondolataim

- Ez biztos nem így van Minnie, te látod mindig mindennek a rossz oldalát.

- Aztán majd megismer és elmenekül kezét-lábát törve - akadom ki egyre jobban aminek nem lesz jó vége

- Seungmin, nyugodj meg te is tudod, hogy nem így lesz. Chan türelmes és gondoskodó, nem tudod mióta tetszel neki

De ezt sajnos már nem hallom tisztán mert amitől a legjobban tartottam, elkapott a pánikroham. A pohár amit addig tartottam a kezembe leesett a földre és ripityára tört. Egyre nehezebben kapok levegőt. Próbáltam közelebb menni IN- hez viszont abban a pillanatba fájdalom hasít a lábamba, mert beleléptem a szilánkba. Csak zihálok és zihálok és egyre jobban hatalmába kerít a halálfélelem.

- Meg fogok halni - csak ezt tudtam mondogatni

- Dehogy fogsz

- Chant is el fogom üldözni, nem lesz velem soha

- Figyelj rám Seungmin, most le kell nyugodnod! Vegyük együtt a levegőt, jó? Beszív, kifújj - viszont valamiért most nem volt hatásos

Jeongin szemszöge: