From enemy's to lovers

29. rész

Felix szemszöge:

Ma reggel kipihenten keltem és egy elhatározással, miszerint visszaköltözöm az előző lakásomba, hisz hiányzik Jisung ráadásul aztmondták Jeonginék, hogy biztonságos a Chanmin pedig biztonsági rendszert is épített a házba. Nem szeretek másokon élősködni és lehet Hyunjin mást mond, de ez akkor is élősködés. Tehát miután megittam a kávémat felöltöztem fogatmostam, majd össze is pakoltam. Munka előtt még pont belefér, hogy a cuccot hazadobjam. A kulcsokat pedig visszaadom Hyunjinnak, eredeti tulajdonosának. Miután végre hazatérhettem a megnyugvás és a szorongás kerített hatalmába, kicsit még mindig felkavar a dolog, az emlékek visszajönnek, de nem bujkálhatok örökké. A traumákon igenis túl kell lépni vagyis mindenki túl tud jutni rajta nagy nehezen akkor nekem is menni fog. Mindenki máshogy esik át egy traumán és mivel nem vagyunk egyformák a felépülésünk sem egyforma, van akinek egy hónapig tart és van akinek egy évig. Én személy szerint magamnak egy hónapot saccolok, a szakítások után elég érzékeny lettem. Gondolatmenetemből Jisung szakított ki aki, mintha csak otthon érezné magát jött be az ajtón. Ahogy rámnézett, mintha nem is hinné el, hogy itt talál. A történtek óta sajnos leginkább csak a munkába vagy futólag találkoztunk ha a Changbin szülinapi buliját nem vesszük ide.

- Nahát Lix, téged is látni itt? - kérdezte köszönés helyett Jisung

- Úgy éreztem készen állok - húztam ki magam

- Na ennek örülök! Tudod, amióta nem itt laksz mindig ellenőrzöm az ajtód, hogy nincs e nyitva esetleg nem jöttél vissza és nézzenek oda, most itt állsz előttem.

- Na, gyere ide te érzelmes kis mókus - tártam ölelésre a karom

- Úgy ölelj Lix, hogy a főnök megöl minket ha nem megyünk be időbe! Vagy nem te csak a seggedre kapsz

- Han Jisung fuss, fuss ha kedves az életed

- Jajj ne még nem halhatok meg! Még Minhot meg akarom farkalni - amint ez a mondat elhagyta a száját teli torokból nevettem

- Hát Jisung te tényleg nem vagy normális - törölgettem a nevetéstől kicsorduló könnyeim

El is indultunk közösen a munkába, elmosolyodom azon ahogy látom Jissnek hogy hiányzott ez a közös munkába menés. Mivel már rég volt ilyen, hogy együtt mentünk munkába a séta mellett döntöttünk. Ezzel nem is lenne baj, ha a munkahelyre nem 15 percünk lenne beérni, de gyalog az út kb. 20 perc. Gratula magunknak már megint, megcsináltuk ez az.  Amikor már majdnem ott vagyunk megszólal a telefonom, istenem csak ne ő legyen, csak ne ő legyen. De ő az a képernyőmön Hyunjin neve villog vajon most mennyire dühös? Mindjárt kiderül, de félek előre.

- Jóreggelt uram! - azt szeretem még a kapcsolatunkba, hogy el tudjuk választani a munkát és a magánéletet, legtöbbször

- Ne jóreggeltez itt nekem! Hol vagytok Jisunggal már 25 perce itt kéne lennetek!

- Tudjuk és sajnáljuk mind a ketten csak - nem engedte, hogy befejezzem 

- Hagyd a kifogásokat! Amint megjöttök mind a kettőtöket várlak az irodámba! -Miután leraktam Jisung riadtan nézett rám

- Tudod Lix levehetted volna a kihangosítóról - mondta Jiss szemetforgatva

- Dehát nem volt kihangosítva

Nem sokkal a telefonhívás után meg is érkeztünk Jeongin nincs meglepve, hogy késtünk vagy talán csak nem vett minket észre vagy most jobban érdekli őt Changbin aki direkt neki feszít be. No mindegy hagytuk is őket. A már jól megszokott ajtó előtt állunk Jisung már lépne be amikor megállítom, hisz tudom, hogy kopogni kell talán akkor nem lesz olyan pipa. Kiordít egy szabad féleséget, viszont amikor belépünk akkor telefonál. Az egyik kezét felénk tartja jelezve, hogy várjunk. Úgy 15 perc múlva le is rakta. Látszólag nyugodt volt, eresztbe fonta karjait és úgy nézett minket. Két dolog is megfogalmazodótt bennem először is így nagyon sexy és vonzó az alfa, másodszor félek.

- Han Jisung - szólította Jisunot főnöke

- Igen uram - hajolt meg illedelmesen

- A te pozíciódban főleg nem a legszerencsésebb késni, de monddja azért el mi volt késésének az oka?

- Hát Lix ma jött haza és olyan jól elbeszélgettünk, hogy a sétálás mellett döntöttünk csak elnéztük az időt, figyelmetlenek voltunk, sajnálom uram! - hajoltunk meg mindketten

- Jól van, Jisung még csak egyszer késett, így ezt elnézem, de legközelebb már nem leszek ilyen elnéző, ja és túlóráznod kell

- Rendben uram, megértettem.

- Most elmehetsz - majd ketten maradtunk én még mindig az ajtóba voltam

- Gyere közelebb Felix még nem ettem embert, habár téged szivesen megkóstolnálak - nem hiszem el ennek az embernek még ilyenkor is a szexen jár az esze? Közelebb mentem az asztala előtti széken foglaltam helyet

- Te már nem először késel tehát neked ezt már nemtudom csak úgy elnézni

- Ki gondolta volna? - motyogom az orrom alatt

- Ne motyogj! Utálom amikor motyognak, a motyogásnál jobban talán csak a hazugságot rühellem.

- Sajnálom - mondtam megszeppenve

- Semmibaj még nem vettük át a szabályokat - Jesszus milyen szabályokról hadovál?

- Mit is csináljak veled? Megvan állj a sarokba!

- Na nem. Biztos nem fogok a sarokba állni nem vagyok kisgyerek! Felejtsd el

- Pedig pont ezt fogod tenni. - mondta nyugodt hangon hát én nem vagyok nyugodt

- Mész magadtól Lix vagy én vigyelek oda? - mivel látta hogy nem mozdulok felállt és megszorította tagom, de jó hogy pont az előbb mondta, hogy szét tudjuk választani a munkát és a magánéletet

- Jól vanhh megyek már nem kell durvulni

- Okos fiú

Kis Hyunjin szemszög:

Úristen most levezethetem rajta a dühöm, végre. Persze ez neki nem lesz rossz, ő is annyira fogja élvezni, mint én. Mikor beállt a sarokba nekem háttal annyira vonzó ilyenkor. Tudom, hogy nemtudja mitörténik de nembaj majd észreveszi. A dolgozóaszatalomról felkaptam egy vonalzót és el kezdtem vele elpicsázni. Igen fix hogy élvezte. Azért majd megkérdem tőle habár szóltam neki, hoy ilyen vagyok nem akarom elijjeszteni magamtól ezt az angyalt. Miután elégnek éreztem abbahagytam, s a füléhez hajoltam.

- Remélem ezek után nem lesz kedved késni - erre Felix beharapta alsóajkát, remélem tényleg nem ijjedt meg

- Izgin hangzik

- Szóval neked bejön?

- Ahha. Mindig is imádtam ilyenekről olvasni, de ez mindennél jobb hogy végre át is élhettem, bár nagyon fáj a seggem. Miből volt az a izé?

- Fából és vonalzó volt - válaszoltam lazán

Szóval itt is van a kövi rész. És mivel írtátok, hogy szeretnétek még ChanMin részt adtatok egy ötletet. Tervezem ugyanis hogy a kövi könyvem egy Chanminos lesz. Bár még semmi ötletem sincs hozzá, de majd csak lesz még addig....