Rád Várva

15. Fejezet

Virág

Tegnap végül már nem érkezett válasz az üzenetemre, de nem is bántam, mert nagyon szükségünk volt már egy igazi csajos, csacsogós estére Napsival. Végül fél tizenkettőkor elmentünk lefürdeni, de utána még másfél óráig fent voltunk. Szó szerint, amíg ki nem dőltünk. Ennek az lett a vége, hogy ma reggel én a lány szobájába keltem fel. Nincs ebben semmi extra, hiszen gimiben amikor még nem laktunk együtt mindig egy csomószor aludtunk egymásnál, főleg mivel ő a szomszédos városban lakott, viszont Debrecenbe jártunk bulizni. Mire én felkelek ő már nincs otthon. Szerdán mindig hamarabb megy el, mint én, mivel neki már fél nyolctól órája, van nekem viszont csak fél kilenckor kezdődik az első szemináriumom így rá érek fél nyolckor kelni. Előny, hogy ilyenkor már nagyváros ide vagy oda, nincs akkora forgalom és hogy az egyetem nem több tíz kilométerre van. A mai szettem nagyon átlagos lesz, hiszen nem kell bemennem az irodába. Nem is tudnék, mivel este hétig tart az utolsó órám. Cserébe viszont déltől háromig lyukasom van. Szép is ez az egyetem. Szóval tekintve, hogy ma nem kell bemennem dolgozni, egy mommy jeans fazonú bézs gatyát veszek fel, hozzá egy fekete ujjatlan body-t, valamint a magas talpú Conversemet. Mivel mára különösen jó időt mondtak így a vastagabb bőrdzsekim mellett döntök. A hajammal semmit nem kezdek, a sminkemet sem variálom túl csak az átlagos kerül az arcomra. Táskának a már jól bevált shopper táskámat választom. Összerakom a vizemet meg egy kis reggelit, bezárom a lakást majd elindulok az egyetemre. A busz egész pontosan közlekedett, így nem kellett sokat várnom. Ekkor jut először eszembe, hogy rá kéne néznem a telefonomra és most is csak azért, mert zenét akarok hallgatni. Bár rögtön látom az sms értesítést először mégis inkább a Kygo lejátszási listámat indítom el. Hevesen dobogó szívvel nyitom meg az ismeretlen mégis ismerős számról érkezett üzenetet.

Ismeretlen szám:

Szia! Örülök, hogy emlékszel rám és írtál! Őszintén, utólag már bántam, hogy nem én kértem el a tiédet, de mindegy is, a lényeg, hogy ezek szerint te is emlékszel rám, mert én nyilván igen rád. Remélem finom volt az innivaló!

Ismeretlen szám:

Jesszus, ha nem lenne ultra gáz, most visszavonnám az előző üzenetemet. Bocsi, nem akartam ennyire nyomin fogalmazni😕 Esküszöm nem vagyok egy nyomi kocka, csak általában személyesen szoktam a csajokat fűzni. Ne ítélj el!

Én:

Szia! Dehogy ítéllek el! Nehogy azt hidd, hogy én tegnap nem szenvedtem meg vele, hogy mit írjak neked. Nem szeretek üzengetni, de a telefonhívást még jobban rühellem szóval mondhatni nem állok jól ezen a téren de hát ez van 😕

Ismeretlen szám:

Huh! Most nagy kő esett le a szívemről! 😀 Na és milyen néven hívhatlak Szépség? De ha gondolod ez is maradhat én nem bánom 😉

Én:

Virág vagyok. És ha lehet mellőzz minden erdős, gazos poént és beszólást. Hidd el nem tudsz újat mondani. Általánosba mindet ellőtték 😕

Ismeretlen szám:

Ne aggódj nem akartam piszkálódni. Ahhoz ezért már idős vagyok. De erdős poénok? Mégis miért? Ui.: Szép neved van, nekem bejön 😊

Én:

Azt addig nem fogod megérteni, még nem tudod a vezetéknevem. De ne is próbálkozz nem fogom elmondani csak ha személyesen találkozunk. Látnom kell, hogy tényleg komolyak a nem gúnyolódási szándékaid. És köszönöm alapvetően nekem sincs vele bajom most már

Ismeretlen szám:

Szavadon foglak Szépség! És bár nem kérdezted (remélem csak azért nem, mert rajta van a papíron, és nem azért, mert nem is érdekel), de az én becses nevem Vencel. Tanuló vagy? Mármint nem akarok tolakodó lenni, de pedofil sem szóval érted. Kéne valami támpont a koroddal kapcsolatban