Clingy ꩜ .ᐟ

6.

🐰

- Han-ah! - mondtam gyengéden neki. Szólni akartam, hogy elmegyek mosdóba, szóval nyugodtan menjen nélkülem a zene terembe, majd én is követem.

Jisung erre megpördült, magasra lendítette a kezét, majd a következő amire emlékszem, az a tenyerének hangos csattanása az arcomon.
Szemeim elkerekedtek, levegőm elakadt. Döbbenten nyúltam az arcomhoz, mely egyre jobban szúrt a pofontól. Remegő kézzel rásimítottam a bőrömre, majd döbbenten néztem vissza Jisungra.

A fiú kifordult magából, olyan dolgokat vágott a fejemhez, amikről sosem gondoltam volna, hogy zavarják. Azt mondta idegesítem azzal, hogy egyfolytában követem. Lényegében megkért, hogy maradjak magamnak. És nekem minden egyes kiejtett szava egy-egy döfés volt a szívembe.

Amint befejezte, utálattal a szemében nézett rám, majd mellkasomat meglökve neki taszított a szekrényeknek. Bevertem a fejemet, egy elfojtott kiáltás is elhagyta a számat. Jisungra néztem, s szemeim megteltek könnyekkel, kibuggyanva végigszaladtak az arcomon. A lábaim és kezeim remegtek, nehezen vettem a levegőt.

Ilyen egy barát? Mert ha igen, akkor inkább nem kérek belőle...

Fejemet lehajtva kirohantam a suliból, kikerülve minden szembejövőt. Arcomon megállíthatatlanul folytak a könnyek, és én meg sem próbáltam megnyugodni. Csak futottam, és futottam.

A lakásunk előtt ledobtam a kapu elé az iskola táskámat, majd felszabadulva a súlytól futottam tovább a szívemet követve.

15 perc rohanás után elértem a lakópark menti tisztást, ahova mindig akkor menekültem, mikor rossz napom volt, vagy összevesztem a szüleimmel.

Könnyeimet törölgetve lefeküdtem a fehér virágok közé, és merengve néztem az ég felé.

Minek kellett nekem megpróbálnom barátkozni? Olyan hülye voltam. Jól megvoltam én barátok nélkül is, mire volt ez most jó? Hogy kapjak egy jó nagy pofont az élettől?

Rendben.
Mert mostmár mindent megbántam. Soha többet nem barátkozok senkivel. Maradok magamnak, ahogy Jisung kérte.

🐿️

Percekig csak zokogtam a folyosón, Changbin és Hyunjin kapott össze engem.
- Han? Han Jisung, mit művelsz? Mi történt?? - karolt fel Changbin ijedten. Én csak arcomat a vállába temetve zokogtam tovább

Hyunjin a hátamat simogatva értetlenül nézett Changbinra.
- Na jó, gyere - kapott fel menyasszony pózba Changbin, majd Hyunjinnal a nyomában kivitt a suliból.

A suli előtti padon lerakott, mind a ketten leültek mellém.
- Mi történt? - karolt át Hyunjin.
- Szörnyű ember vagyok... - szipogtam.
- Ezt most miért mondod? - ráncolta a szemöldökét Changbin.

Mély, reszketeg levegőt vettem.
- Nagyon megbántottam Minhot - mondtam halkan.
- Mi...?
- Csúnya dolgokat vágtam a fejéhez mérgemben. Azt mondtam neki, hogy idegesít, hogy mindenhova követ. Azt mondtam neki, hogy keressen mást akin csimpaszkodhat... - kezeimbe temettem az arcomat. - Szerencsétlen fiú csak barátkozni akart...

Changbin és Hyunjin egy kis ideig csöndesen néztek egymásra, majd Changbin sóhajtva hátba veregetett.
- Tényleg utálod Minhot? - kérdezte.
Ezen elgondolkoztam egy kicsit. Tényleg utálom...?
- Nem - feleltem megrázva a fejemet. - Sosem utáltam.
- Akkor miért mondtál neki ilyeneket?

Ezen is elgondolkoztam.
Hogy miért? Fogalmam sincsen...
Eszembe jutott, hogy Seungmin egyszer azt mondta; olyan, mintha befolyásolna engem az, amit visszahallok a fanoktól.
- Azt hiszem mindent elhittem amit Minho háta mögött mondtak az emberek, és egy idő után én is úgy viszonyultam hozzá, mintha idegesítő lenne...

Hyunjin erre szemeit megforgatva a vállamba bokszolt.
- Annyira hülye vagy! - csapott a homlokára Changbin.
- Azonnal bocsánatot kell kérned tőle! - kontrázott Hyunjin.
- De... de... letiltott - szipogtam. - Már próbáltam neki írni...

- Próbáld meg az enyémről - vette elő mobilját Hyunjin, de az arca pár másodperc múlva döbbenten eltorzult. - Várjunk... én sem tudok írni neki...
Erre már Changbin is elő kapta a telefonját, s ijedten pillantott ránk.
- Engem is letiltott...

- Sziasztok, fiúk, mi a helyzet? - jött oda hozzánk Felix vidáman, mire Changbin felpattant, és határozottan magához rántotta a megszeppent fiút.
- Felix, mutasd a telódat! - kérte kétségbeesetten.
- Mi...? Miért...? - pislogott Felix értetlenül.
- Han megbántotta Minhot, és Minho mindhármunkat letiltott, meg akarjuk nézni, hogy téged is blokkolt-e - magyarázta gyorsan Hyunjin, mire Felix megértve a helyzetet előkapta a telóját, majd megnyitotta a Minhoval való csevegését.

Szemei elkerekedtek, mire a gyomrom automatikusan görcsbe rándult.
- Letiltott...

617 szó