Nemesek - A Két csoda

21. Fejezet Az utolsó csata

-Én várok! -mondta Carol fennhangon.

Nora szigorú tekintettel elindult a tölgyfaajtóhoz. Ám Arthur megállította.

-Mit csinálsz? -kérdezte aggódva feleségét.

-Megyek és elintézem!

-De ne egyedül. -jöttek oda a többiek.

-Hagyd, hogy segítsünk! -mondta nagybátyja.

Nora egy pillanatra elgondolkozott. Majd, szembefordult a többiekkel:

-Hát jó, -kezdte, -De ne mind gyertek. -egy kicsit gondolkozott, majd így felelt, -Csak Apa, Draco, Rodolphus és Harry.

Az illetők bólintottak.

-Én is megyek! -mondta Arthur. -A feleségem vagy, muszáj megvédenem téged!

Nora mosolyogva bólintott. Ezután, azokhoz fordult, akik bent maradnak a kastélyban.

-Azért ti is álljatok készen, ha erősítés kell!

A többiek is bólintottak.

-De Nora! -szólt Peter, mikor a lány már a kilincshez nyúlt. -Sötét van!

-Akkor kell még 2 ember! -jött oda Fred és ikertestvére, George. -Majd mi fedezünk!

-Oké. -mosolygott a lány. Most azokhoz fordult, akik vele mennek. -Mindenki készen áll?

Mind bólintottak. Nora lenyomta a kilincset, és kimerészkedett a sötétségbe.

-Pálcák legyenek kéznél! -utasította csapatát. -Figyeljetek, bárhol felbukkanhat!

Noráék megálltak a Tiltott Rengeteg előtt.

-Bemegyek! Lehet, hogy ott vár! -mondta. De ahogy indult volna, bátyja visszarántotta.

-Bolond vagy?! Sötétben egyedül odamenni? Nem, szerintem várjunk itt!

Úgy is tettek. Vagy fél órát vártak.

-És ha becsapott minket? -kérdezte Fred.

-Nem. -válaszolta a lány. -El fog jönni. Érzem.

Ekkor hirtelen, megzörrent az egyik bokor, ami mögé Arthur még év elején elbújtatta Norát. Kisvártatva, egy varjú lépdelt oda hozzájuk.

-Ő az! Ő Carol! -mondta a lány Harrynek, aki a legközelebb állt a madárhoz. Pálcájából zöld fény villant, és a madárból Carol lett.

-Nahát! -mondta gúnyosan nevetve. -Micsoda brigád gyűlt össze! De nem baj. Egyesével foglak titeket megölni! -harsogta.

-Azt majd meglátjuk! -mondta Nora. -Stupor!

Azonban, Carol kikerülte az átkot. Most ő tartotta fel a pálcáját, egyenesen Arthurra.

-Petrifikus totálus! -üvöltötte. Arthur vigyázállásban a földre esett. Nora oda akart menni, de George megállította.

-Foglalkozz Carollal. Majd én beviszem! -azzal, megfogta a sóbálvánnyá változott Arthurt, és bevitte a kastélyba.

-Na, mit mondtam! Egyesével foglak titeket megöl... -Carol alig fejezte be a mondatot, Rodolphus felemelte pálcáját, és kimondta a varázsigét.

-Sectumsempra!

Carol megint kikerülte.

-Ezt semmi nem öli meg?! -bosszankodott Draco.

Harry mormolt magában valamit, majd pálcáját Carol fele tartotta. A boszorkány is ugyanígy tett. A két pálcából különböző színű csík jelent meg. Harryé zöld, Carolé pedig piros volt. Pár percig mindketten kitartóan tartották egymás felé a pálcájukat. Azonban, Carol, hirtelen kirántotta a pálcáját, így a két varázslat megszűnt.