Nemesek - A Két csoda

10.Fejezet Kviddics-válogató

Másnap reggel a Mardekárosok kipihenten ébredtek. Gyorsan felöltöztek és elmentek a Nagyterembe reggelizni.
-Ma lesz a válogató srácok! -mondta Richard.-Már alig várom-mondta izgatottan Jonathan, - Remélem, beválogatnak.-Biztos-válaszolta Nora, -Hiszen jól célzol.-Mikor is lesz? -kérdezte Oliver.-12-től. Mágiatörténet után. -válaszolta Lily.-Most viszont menjünk, mert mindjárt kezdődik az óra-pattant fel Arthur.Mágiatörténet-órán Hermione felolvasott egy részletet egy híres varázsló könyvéből. A diákok feszültek voltak. Percenként felnéztek a faliórára.-Tudom, hogy nagyon izgatottak vagytok a válogató miatt, de próbáljatok meg figyelni-szólt kedvesen Hermione. Nora észrevette, hogy diáktársai pakolásztak, az órájukat nézték, vagy éppen a mellettük ülővel ecsetelték, hogy mégis hogyan fog zajlani a válogató.-Azt hallottam, hogy eljön a legjobb kapus, akit mindenki csak úgy emleget, hogy a „Király" -suttogta izgatottan Erica.-Én meg úgy tudom, hogy a legjobb fogó, maga Harry Potter fogja tartani a válogatót, és hogy ő is fogja eldönteni, hogy kik legyenek a csapatokban. -mondta izgatottan Oliver.Felux gúnyosan horkantott. Mindenki tudta, hogy Felux nem fog bejutni a csapatba, ha Harryn múlik.-Jonathan-szólt Hermione, -Kérlek, mondd el, mire gondolt ennél a résznél Rufus.Mintha ágyúval lőttek volna rá, Jonathan úgy kapta fel a fejét.-Ő...Rufus...azt gondolta... -habogott.-Psszt! -súgott Nora -Azt gondolta, hogy de jó lenne, ha a minisztérium... -segített.-Nora, elhiszem, hogy tudod, de én most Jonathant kérdeztem. -váltott egyel szigorúbb hangra Hermione.Néma csend volt. Hermione becsapta a könyvet. Aztán így szólt:-Mindenki vegyen elő tollat, pergament! Szépen leírjátok, mit hallottatok Rufus Scrimgeour, Mágiaügyi miniszterről!Az óra hátralévő részében csak a diákok, tollat rágcsáló hangja hallatszott. Még Nora sem tudott mindent leírni. De ő nem azért, mert a válogatón járt az esze. Nagyon feszélyezve érezte magát Hermione társaságában. Úgy érezte, mintha, miatta történt volna, hogy Felux beszólt. Óra végén kopogtattak az ajtón. Harry volt.-Még 5 perc van az órából-mondta még mindig szigorú hangon Hermione.-A válogató miatt minden óra hamarabb ér véget. -magyarázta Harry, -Gyertek, a többiek már kint vannak.A Mardekárosoknak nem kellett kétszer mondani. Az udvaron leültek a többi Roxforti diák mellé. A tanárok velük szemben foglaltak helyet. Közöttük ült Ron Weasley, a „Király" és testvérei Fred és George. Ott volt még Ron barátnője, Luna Lovegood.-A válogató menete a következő-kezdte Harry, -Mindenki sorba kijön elénk. Először elmondja, hogyan zajlik a Kviddics, utána felül a seprűjére és az egyik zsűritaggal együtt bemutat egy vagy több mozdulatot. Először a Mardekár házzal kezdjük. A többiek addig menjenek be a kastélyba.-Remélem, én Ront kapom-reménykedett Richard. -Ha minden világos, akkor szólítom az elsőt. Richard Gilmore!Richard idegesen ment ki. Szerencsére el tudta mondani az elméletet. Ezután Ronnal bemutatott egy pár trükköt. Sikeresen bekerült a csapatba. De a következő, Erica Wittny már nem volt ilyen szerencsés. Ő majd csak szurkolni fog. Őt követte, mint szurkoló: Lily Harper, Peter Eliston, Dominic Spring, Oliver Makron és Roberth Rodrigo.-Jonathan Brooks! -hangzott el a név.Jonathan kiment a zsűri elé. Neki nem ment olyan jól az elmélet, viszont Freddel nagyon jó trükköket mutatott be. Ezért úgy döntöttek, hogy legyen kapus. Kezdett kialakulni a csapat: Jonathan és Titus lett a 2 Kapus, Richard Gilmore, George Hemilton és-mindenki nagy meglepődésére-Felux Aris lett a 3 Terelő. David Mason, aki olyan fürgén kapta el a cikeszt, kiérdemelte a Fogó szerepét. Arthur Handerson lett a csapatkapitány. Már csak egy ember volt hátra:-Nora Malfoy!Nora kiment a zsűri elé. Tökéletesen elmondta a játék menetét. De, amikor a seprűhöz indult, Piton megszólalt:-Úgy vélem, nem lenne jó döntés Nora Malfoy kisasszonyt bevenni a csapatba. -És azzal a lendülettel felmutatja a botot, amivel Nora jár. A zsűritagok összenéztek. Pár perc után Harry így szólt:-Akik a csapatban vannak: Arthur Handerson a csapatkapitány. David Mason a fogó. Richard Gilmore, Felux Aris és George Hemilton a 3 terelő. Jonathan Brooks és Titus Timber pedig a 2 kapus. Köszönöm szépen a figyelmeteket, mehettek ebédelni. Nemsokára a csapattagokkal találkozunk edzésen.Nora nagyon szomorú volt. Igazságtalanságnak érezte ezt az egészet. -Ne bánkódj, majd együtt szurkolunk a fiúknak-vigasztalta az ebédlőben Lily.Már régen elkezdtek enni, mikor egy bagoly repült be a Nagyterem ablakán egy levéllel a csőrében. Leszállt Nora előtt. A lány tudta, kitől jött. Izgatottan kinyitotta, de ekkor a levél elkezdte felolvasni önmagát:Drága Húgom!Ne haragudj, hogy ilyen sokára írtam. Csak most kaptam meg a leveledet. Jól vagyok, kijutottam és már otthon vagyok. Nemsokára ígérem, meglátogatlak. Ölel: Bátyád, Draco.A teremben mindenki hallotta. Nora nagyon örült. Arthur viszont eléggé mérges volt.-Mi a baj? -kérdezte a lány.-Hihetetlen, hogy a családod ennyire nem foglalkozik veled. Elhanyagolnak, nem mondják el az igazat és te emiatt kikészíted saját magadat! -kiabálta.Nora felállt az asztaltól és elment. Harry követte. Pitont nyugtalanította ez. Félt, hogy Harry valamit elmond, amit nem kellene. Így hát, követte őket.-Nora várj! -szólt a folyosón Harry. Nora megállt és könnyes szemmel nézett Harryre. -Sajnálom. Hidd el, tudom, milyen szörnyű érzés.-Akkor segíts, hogy jobb legyen -mondta a lány-Mondd el az igazat. Tudom, hogy tudod. Kérlek.Harry sóhajtott. Aztán végül belekezdett:-18 évvel ezelőtt Apád Azkabanban volt. 1 évvel később, amikor kiengedték, Anyád és Draco nagyon örültek.-Ez, hogy jön ide? -Hát úgy, hogy egyik este...-Harry! -szólt közbe Piton-Neked nem az irodádban kellene lenni?-De. -mondta kissé zavartan Harry-Már megyek is. -és elment.-Ezt most miért kellett?! -kiabálta Nora.-Megígértem a szüleidnek valamit. És be is tartom.Nora elviharzott. A folyosó végén találkozott Hermionéval. A lány mindent elmondott neki. Hermione szomorúan sóhajtott.-Elhiszem, hogy neked ez mennyire fáj és nehéz.-Te is tudod az igazat? -kérdezte a lány.-Igen. A szüleid nekünk is elmondták, mikor 17 évvel ezelőtt kibékültünk.Nora tudta, hogy családja és Harryék valamikor régen nem jöttek ki jól egymással. Azt is tudta, miért. Valami olyasmit hallott, hogy régen, Harry és a Bátyja, Draco riválisok voltak. Még az ő születése előtt lehettek rosszban, mert kiskorában Hermionéval gyakran találkozott. Viszont, azt a mai napig nem tudta meg, hogy miért békültek ki.-Sajnálom, hogy nem jutottál be a csapatba-mondta Hermione.-Semmi baj. Majd szurkolok a fiúknak.-Különösen Arthurnak, ugye?-Ezt honnan tudod? -kérdezte meglepődve a lány.Hermione csak mosolygott.-Figyelj, még csak 15:30 van. Nincs kedved feljönni velem a könyvtárba? -kérdezte.-De van! -mosolygott Nora. Úgy tűnt, alaptalanul hitte azt, hogy Hermione haragszik rá. A könyvtárban leültek egy asztalhoz beszélgetni. Nora mindent elmondott, ami a tanévkezdés óta történt vele. Azt, hogy a vonaton Carol és a halálfalók megtámadták őket és Carol az Apját hibáztatta, azt, hogy Pitonnal a Merengőn keresztül visszamentek egy emlékbe, ahol szüleit és Dracot látta, azt, hogy Piton semmit nem hajlandó elmondani neki, mert letett valami megszeghetetlen esküt és azt, hogy Harry az előbb majdnem kimondott valamit az igazsággal kapcsolatban, csak Piton közbelépett-direkt.-Harry mit akart mondani? -kérdezte félelmét leplezve Hermione.-Csak elmondta, hogy 18 évvel ezelőtt Apám Azkabanban volt.-Mondott még valami mást is? -kérdezte riadtan.-Igen. Mielőtt Piton félbeszakította volna, valami olyasmit kezdett el mondani, hogy a szüleim egyik este...-Egyik este mi? -Hermione már nagyon riadt volt.-Nem tudom. Nem mondta végig, mert Piton közbelépett. -Hála Istennek! -mondta megkönnyebbülten Hermione.-De miért?-Hát mert...mert...-Hermione nem tudott mit mondani.-Hermione-kezdte komolyan a lány, -Ha tudtok valamit, légyszíves mondjátok el. -Nézd, tény, hogy tudunk valamit. De a szüleidnek megígértük, hogy nem mondunk semmit. A te érdekedben.-Szóval, akkor csak végig nézitek, ahogy őrlődőm magamban?! -kérdezte szomorúan a lány.-Sajnálom. Ha elmondanánk, akkor a családoddal való barátságunknak vége lenne. Légy türelmes. Mindent el fognak mondani. -Oké. Na és mi van veled? -kérdezte Nora, -Remélem, nem vetted magadra, amit Felux mondott.-Hát rosszul esett, de nem foglalkozom egy ilyen emberrel. Nem éri meg. Még egyszer köszönöm, hogy így kiálltál mellettem. -Ugyan, nincs mit. Szeretlek és nem akarom, hogy bántsanak.-Ez igazán kedves tőled-mondta Hermione és megölelte Norát. -Ami ma történt, azért elnézést kell kérnem. Természetesen nem kaptok egyest. A következő órán elolvassuk együtt.-Oké. -mosolygott a lány, -Kérdezhetek valamit?-Hát persze.-Remélem, Harryvel nem vesztetek össze. Amikor benyitott, elég idegesnek láttam őt is és Téged is.-Nem, dehogy, csak kicsit mindketten feszültek vagyunk mostanában.-Amióta Felux beszólt?-Igen. Tudod, ha a régi sebeket feltépik, az nehezen gyógyul és okozhat egy kis feszültséget. De nem vesztünk össze.-Ó, de jó, ennek örülök. Csak azt nem tudom, hogy honnan tudta meg Felux-gondolkozott Nora.-Lehet, még évekkel ezelőtt hallotta a folyosón. Nem szoktunk erről olyan gyakran beszélni, de néha szóba kerül. Tudod, a jövőre nézve.-Szerintem, kettesben is szép egy házasság. És mondjuk egy háziállattal már hárman vagytok.-Igen, ezen mi is gondolkoztunk, hogy örökbe fogadunk egy kiskutyát.-De jó! Az szuper. Csak Hedwiggel és Csámpással vigyázzatok.Nora és Hermione nevettek. Közben már alkonyodott.-Hogy elment az idő. Lassan induljunk. -mondta Hermione.Összepakoltak és kimentek a könyvtárból. -Jó volt veled beszélgetni-mondta Hermione, miközben a Mardekár klubhelyisége felé mentek.-Veled is. És köszönöm. Jó volt valakivel megosztani a gondjaimat. -mondta a lány. Hermione mosolygott.A klubhelyiség előtt elköszöntek egymástól. Nora látta, hogy Hermione a folyosó végén találkozott Harryvel. Pár percig beszélgettek. Hermione biztos elmondta Harrynek, hogy tudja, hogy majdnem elmondta azt a valamit, gondolta magában Nora. Aztán amikor elindultak még integettek Norának. Visszaintegetett és már ment is. A klubhelyiség előtt találkozott Arthurral.-Szia Nora-köszönt.-Szia-köszönt kedvetlenül a lány.-Figyelj-kezdte Arthur, -Ne haragudj, amit az ebédnél mondtam. Csak nem akarom, hogy szomorkodj.-Nem haragszom. Végül is, teljesen igazad van. Felejtsük el.Arthur és Nora megölelték egymást. -Menjünk be. A többiek már alszanak. -mondta a fiú.Bent a klubhelyiségben egy pergamen díszelgett a kandalló előtt a Kviddics-csapattagokról. Nora elszomorodott.-Ez így nem igazságos, hogy meg sem mutathattad, mit tudsz. Jobban elmondtad az elméletet, mint bárki más. Holnap beszélek Harryvel, hogy adjanak egy esélyt. Ronék ezen a héten úgyis itt lesznek még a kastélyban.-Köszönöm-mondta a lány és megölelte barátját.Lassan elköszöntek egymástól. Nora örömmel telve, de fáradtan ment fel a lányok hálójába. Gyorsan lezuhanyzott, pizsamát vett és lefeküdt. Az ágyban ezeket gondolta:„Végül is jó volt ez a nap. Draco végre írt és majd el is jön. Arthurral kibékültem. Holnap beszél Harryvel, hogy hadd próbáljam meg a Kviddics-et. Talán, be is válogatnak. Hermione nem haragszik ránk. Nem fogunk egyest kapni. „„Anyuék ki fognak jutni és mindent el fognak mondani!" És ezzel a mondattal aludt el.