Ups! Tento obrázek porušuje naše pokyny k obsahu. Před publikováním ho, prosím, buď odstraň, nebo nahraď jiným.
Megalázottság és gyász marcangolt szüntelen, a mellkasomat bánat és düh feszegette. A tanácskozás végén Alicent az apja és Ser Criston társaságában elhagyta a termet. Aegon lemaradt tőlük, de nem túlságosan. Tartott tőle, hogy ha magára marad Aemonddal és velem, esetleg nekiesünk. Nos, nem tévedett.
Ami engem illet, puszta kézzel képes lettem volna megfojtani, és amikor elsétált mellettem, nem sok választott el attól, hogy utána eredjek, és összevissza csépeljem. Aemond valószínűleg hasonló késztetéssel küzdött. Nem tartottam kizártnak, hogy utolsó megmoccanásáig ütötte volna a bátyját.
Miután kivonultak a teremből, kettesben hagyva minket, közelebb óvakodtam Aemondhoz és a nevén szólítottam. Finoman megérintettem a vállát, hátha felém fordul, de ahelyett, hogy ezt tette volna, egész testében megremegett. Szaporán vette a levegőt, asztalon nyugvó ujjai ökölbe szorultak.
– Már akkor végeznem kellett volna vele, amikor megtaláltam – morogta haragosan. – Azt hittem, túl gyáva lesz előrukkolni a feltételével, de ennél nagyobbat nem is tévedhettem volna.
– Tudtad, hogy van ilyen szándéka?
– Én voltam az első, akivel közölte. Hallott a király haláláról, mégsem tért vissza az erődbe. Mintha sejtette volna, hogy a dolgok zavarossá válnak. Amint rábukkantam, mindenfélét hadoválni kezdett. Azt hitte, vissza akarom hozni ide, de ehelyett szabadságot kínáltam neki. Még azt is elárultam, mikor indul a hajó, amin elszökhet. Azt mondta, kész eleget tenni a kívánságomnak, ha ő is kérhet valamit.
– Mit akart?
Aemond leszegte a fejét.
– Téged.
– Engem?
Mély levegőt vett, majd hátat fordított az asztalnak, hogy a szemembe nézhessen.
– A bátyám felajánlotta nekem a koronát, de téged kért helyette – vallotta be Aemond –, így hát elutasítottam. Soha, még a trónért sem engednélek át neki. Nem akarok király lenni, ha cserébe elveszítem a királynőmet.
– Erre ő stratégiát váltott.
Aemond biccentett.
– Azután, hogy nemmel feleltem, már nem a szabadsághoz társított téged, hanem a koronához. Akkor még nem sejtettem, de a tanácskozás alatt nyilvánvalóvá vált, hogy végig csak játszott Alicentékkel. Már akkor eldöntötte, hogy trónra ül, amikor a városban keresztbehúztam a számításait, és a megbeszélés egész ideje alatt arra készült, hogy a korona révén elvegyen tőlem.
– Nem érdekel, mit mondott az anyád. Hiába bontja fel az eljegyzésünket, nem megyek hozzá Aegonhoz – hadartam leplezetlen kétségbeeséssel. Aemond értem nyúlt, a szájához emelte és megcsókolta a kézfejemet.
