Köszönöm a két szavazatot,nagyon jólesik h van aki olvassa pedig még igen az elején tartok szal nagyon köszii:3 Nem is húzom tovább az időt itt a harmadik rész.
-Louis William Tomlinson!Miért nem szóltál,hogy jössz?öleltem meg jó szorosan.
-Meglepetést nem szoktak elárulni.mondta nevetve.
-Gyere ülj le és mesélj.Milyen volt a turné?
-Huhh nagyon élveztem,de jó újra itthon.Mondcsak mi a helyzet az öcsikémmel?
-Nem történt semmi Lou.Felém sem néz.
-Pedig tudom,hogy beléd van zúgva.
-Talán rosszul tudod,vagy azóta ez már megváltozott.
-Beszéltem vele a turné alatt Ann.Nah de ne aggódj tuti egyszer majd veszi a bátorságot és közeledni fog feléd. Ismerem Harryt ha valakit kinéz magának akkor nem tesz le róla egykönnyen.
-Úgy mint a bátyja?kérdeztem röhögve.
-Sophia más eset.Ő egy vagány csaj.mondta Lou lehajtott fejjel.
-Te meg egy vagány csávó vagy és vesztegeted az időt ugyanis valakit megismert.
-Ez várható volt Ann.mondta Louis csalódottan mire megöleltem hátha kissé megnyugszik.Nemsokára azonban sajnos mennie kellett mert már nagyon késő volt.Másnap csak dolgoznom kellett és azt is csak délután szóval nyert ügyem volt.A szőke fiú azonban újra feltűnt és jelenléte nagyon zavarbaejtő volt számomra.Odamentem és próbáltam nem összeesni.
-Hello mit adhatok?kérdeztem mosolyogva.
-Nahát Ann.jelent meg az a vigyor a szája sarkában.
-Csak egy kávét szeretnék de lehetőleg most ne az ölembe.
-Haha ne aggódj majd vigyázok.mondtam szemforgatva majd mivel úgyis lejárt a munkaidőm kivittem neki a kávét és leültem vele szemben.
-Mit szeretnél?kérdezte furcsálva.
-Nos te tudod a nevem de én nem tudom a tiedet.Ez zavar.
-Niall Horan.mondta kissé unottan, amit furcsáltam.
-A közelben laksz?kérdezősködtem tovább.
-Ahha nem messze van lemezkiadóm.
-Hűha az jó.És miért vagy ma ilyen szomorú?
-Nem vagyok.
-A vak is látja mennyire magad alatt vagy.
-Már végeztél?vette fel a kabátját.
-Igen.
-Akkor gyere útközben elmondom.intett a fejével én pedig követtem.Egy darabig síri csend volt köztünk majd Niall nagy nehezen megszólalt.
-A barátnőm megcsalt.mondta fájdalommal a hangjában.
-Ez szörnyű.
-Nekem mondod?Igy, hogy bízzák meg benne?
-Jó kérdés.mondtam majd egy hídnál megálltunk.Niall elmerengve bámulta a vizet.
-Annyira jó lenne,ha boldog lennél.mondtam magam sem tudom miért de Niall nagyon felfigyelt rá és egyre közelebb jött hozzám majd megcsókolt.De ez a csók fájt neki.Éreztem.Biztos voltam benne.Durván dugta nyelvét a számba és vadul csókolt.A végén alig maradt levegőm.
-Ne haragudj.szólalt meg néhány másodperc múlva.
-Nem kellett volna...
-Nem haragszom Niall.Jólesett.
-Ann én nem akarom,hogy azt hidd, hogy ez jelentett valamit.mondta üres tekintettel.Nagyon fájt amit mondott de nem akartam,hogy lássa mennyire csalódott vagyok.
-Haza kell mennem.mondtam alig hallhatóan.
-Elkisérlek. ajánlotta fel egyből.
-Jobb lesz ha nem.Szia Niall.köszöntem el és elindultam.Nagyon nehéz volt visszatartani a könnyeimet.Pedig alig ismertem, akkor meg mi bajom van?!Saját magamat sem értettem...
Tartottam a következő találkozástól vele hiszen nem hülye, nyilván észrevette, hogy ez nekem sokkal többet jelentett...
