Ann szemszöge:Nagyon meglepett Louis érkezése.Nagyon váratlanul ért.Főleg a kérdés ,amit feltett.
-Ezt mégis honnan tudod?
-Szóval igaz.Láttam a tv-ben.
-Ohh igy már értem...pont jó,hogy itt vagy Louis.Valami másról is beszélnünk kellene....
-Vége a koncertnek?
-Igen szóval nem bánnám,ha elmennénk sétálni vagy valami.
-Támogatom az ötletet.mondta Lou majd megfogta a kezem éa úgy mentünk ki.Lassan sétáltunk egymás mellett.
-Mit akartál elmondani?törte meg a csendet.
-Nos....tegnap elmentem Harryhez.
-Valóban?
-Hát igen....minden jónak tűnt de....Harry elrontotta.Sophia nála volt...
-Sophia?!kérdezte idegesen.
-Igen...ne haragudj...úgy éreztem muszáj elmondanom.
-Ugyan...hálás vagyok,hogy elmondtad nekem.Igy legalább tudom,hogy nem érdemes kikezdenem vele.
-Hát nem...Louis?
-Igen?
-Hiányoztál.mondtam mosolyogva mire ő átölelt.
-Te is nekem Ann....te is nekem.Hirtelen elkezdett csörögni a telefonom.Elengedtem Lout majd gyorsan felvettem.
-Igen,tessék?
-Én vagyok Ann....szólt bele Sophia sírva.
-Mi a baj?
-Annyira sajnálom,ami történt,nagy baj van.
-Nagy baj?Milyen nagy baj?
-Harry....nagyon rosszul van.Ide kell jönnöd,kérlek.
-Azonnal ott vagyok.mondtam majd leraktam és ijedten néztem Louisra.
-Mi történt?
-Az öcséddel történt valami oda kell mennünk gyorsan.
-Rendben.mondta félve és beültünk a kocsiba.Amikor odaértünk csak még idegesebb lettem.
-Soph?Soph hol vagytok?dobtam le a kabátom a konyhaszékre.
-A fürdőben!érkezett egyből a válasz Sophia kétségbeesett hangján.Azonnal berohantam.Harry a földön feküdt ájultan.Letérdeltem mellé,szemeim megteltek könnyekkel.
-Szerintem ezekből vett be.nyomta a kezembe Soph a gyógyszeres üveget.
-Basszus ez altató.túrtam a hajamba idegesen.
-Hívom a mentőket.vette elő Lou a telefonját.
Harry szemszöge:
Idegen helyen ébredtem...és valaki fogta a kezem.Az a valaki pedig a lány volt,akit elveszítettem.Pedig nem akartam felébredni.De még mennyire nem.
-Harry....annyira aggódtam.simított végig kézfejemen.
-Nem akartam abban a tudatban élni,hogy megbántottalak....még Lout is.
-Ez butaság volt...akkor is.Ez nem megoldás.
-Én azt éreztem,hogy igen...
-Rosszul érezted.Megbocsájtottunk volna...idővel.
-Lett volna még eséjem?fogtam meg erősen kezét.
-Nem...az nem.Azt sajnos eljátszottad.mondta majd elkezdett csörögni a telefonja.
-Ez Niall lesz.Fel kell vennem.
Ann szemszöge:
-Szia Niall.
-Hol a francban vagy ennyi ideig?!
-Jajj ne haragudj...kórházban vagyok.
-Mi ?Mégis miért?Jól vagy?
-Én igen.Harry nem...
-Harry?Nem mondod,hogy most vele vagy...
-Begyógyszerezte magát...miattam.
-Szuper,és most mi a terved?Elhagysz érte?
-Mi van?Nem,szó sincs róla,mi bajod van?
-Semmi...
-Akkor kérlek nyugodj le és gyere ide.Hiányzol...
-Megyek.mondta nagyot sóhajtva majd leraktuk.Ezután megkerestem Lout.Nagyon maga alatt volt.
-Sajnálom az egészet.Valahol az én hibám is.
-Ne viccelj Ann.Ez egy hangyányit sem volt a te hibád.Az öcsém nagyon szeret téged.De ez után az eset után...már látom,hogy nem jobban mint Niall.
-Ezt,hogy érted?Mármint,hogy jöttél erre rá?
-Egy dolog a megcsalás.De ha elhagyok valakit az sokkal borzalmasabb,mintha jóvátenném a dolgot.
-Ennél szebbet még sosem hallottam a te szádból.mosolyodtam el halványan mire Lou szorosan átölelt.Úgy negyed óra múlva Niall megérkezett.Még visszamentem volna Harryhez de a látogatási idő letelt.Niall a kocsiban nem szólt hozzám csak az utat bámulta.
-Niall mi bajod van?
-Nincs bajom.Fáradt vagyok.mondta közömbösen.
-Megint ilyen leszel?Mert akkor inkább hagyjuk az egészet.
-Nem leszek ilyen...mondta majd leparkolt Zayn háza előtt.
-Hozd a cuccod Ann,megyünk haza.
-Rendben...mondtam kissé csalódottan majd bementem a házba.Összeszedtem a dolgaimat,elköszöntem mindenkitől és már indultunk is.
-Miért sietünk ennyire haza?
-Nem haza megyünk.állt meg egy szálloda előtt.
