Ann szemszöge:Nem tudtam ellenállni neki.Belemarkoltam hátul a hajába és ajkaink egyből egymásra találtak.Vadul csókolt,nyelvével végignyalt alsóajkamon amibe beleborzongtam.Szaporán vettük a levegőt,homlokát pedig az enyémnek döntötte.
-Sosem mondtam..kezdtem bele mire kinyitotta szemeit.
-Sosem mondtam de én...szeretlek.csúszott ki a számon.
-Mindenki ezt mondja aztán kiderül,hogy csak hazugság.Ahogy ezt mondta látszott rajta,hogy nagyon olyan..olyan reménytvesztett lett.
-Nem mindig.Én nem hazudok.Valószínűleg nem is lennék képes soha megbántani téged.
-Vicces, hogy ezt mondod azok után amit veled műveltem.
-Amikor a szemedbe nézek egy megtört férfit látok akinek hiányzik a boldogság.
-Sosem akartam,hogy lássák szenvedek.ült le az egyik székbe én pedig leültem vele szembe.
-Rosszabb ha magadba folytod.
-Ann én saj...
-Nehogy azt merd mondani,hogy sajnálod a csókot mert nekem jólesett és tudom,hogy te sem vagy másképp ezzel.
-Ez nem olyan egyszerű.
-De igen.Csak hagyd,hogy sodorjon az ár.Nah gyere.fogtam meg a kezét és felvettem a kulcsokat az asztalról.
-Hová megyünk Ann?
-Fagyizni.mondtam vigyorogva és bezártam a stúdiót majd megfogtam Niall kezét és indultunk is.
-Az édesség nem fog segiteni.
-Igenis segít.De nem az édesség te butus.Csak egy kicsit kikapcsolódsz.
-Túl jó vagy hozzám Ann.
-Baj?kérdeztem furcsálva.
-Nem.Csak olyan más vagy mint egyesek.Más már felbontotta volna a szerződést.
-Túl fontos vagy,hogy feladjam. mondtam kissé elpirulva.
-Köszi.Te is fontos vagy nekem.fogta meg a kezem ám ekkor egy nem kívánatos személy jelent meg.
