Sziasztok:33 Nagyon köszönöm a kommenteket most már tudom hogy érdemes folytatnom az írást.Végülis ez a történet arról szól,hogy egy személy megtanul újból szeretni ,ami úgy gondolom nehéz dolog ha igy kihasználnak.Jelen esetben ez Niall: ) Mégegyszer köszönöm a bíztatást és itt a kövi rész: 3
Ann szemszöge:
Elkezdett csörögni a telefonom.Nem néztem meg ki az csak gyorsan felvettem.
-Szia Ann.szólt bele egy ismerős, kissé rekedtes hang.Nagyot dobbant a szivem.
-Harry?kérdeztem meglepetten.
-Annyira hiányzott a hangod.Hogy vagy?Minden rendben?árasztott el hirtelen a kérdéseivel.
-Hát...nagyon hosszú történet lenne,mikor láthatlak?
-Los Angelesben vagyok.
-Komolyan? Hát én is.
-Ohh apád miatt?
-Nem....a bátyám miatt de figyelj majd mindent elmesélek csak add meg a címet.mondtam izgatottan.Újra látni akartam.Harry lediktálta nekem a címet majd nem sokkal később elköszöntünk.Amikor felmentem Niall még nem aludt.
-Kivel beszéltél?kérdezte szárazon.
-Nem mindegy?ültem le az ágyra ő pedig a hátam mögé jött.
-Nem.Tudni akarom.súgta a fülembe mire megborzongtam ő meg elmosolyodott.
-Be kell ezt fejezned Niall.
-Mégis mit?
-Ezt a játszadozást.
-Én nem játszadozom.
-Még le is tagadod..kezd elegem lenni belőled.Ezen csak nevetett.
-Inkább vágysz rám, minthogy eleged legyen belőlem drágám.
-Állitsd már le magad!Vegyél vissza az arcodból Horan!álltam fel idegesen és lerohantom a nappaliba.Niall szemszöge:
Azonnal utána mentem.Nagyon kétségbeestem.
-Ann várj már!ragadtam meg a karját.
-Én igazából nem vagyok ilyen, hinned kell nekem.
-Nem akarok.Ugyan minek higyek el bámit is?mondta már sírva.
-Mert szeretlek.léptem közelebb hozzá mire kaptam egy meglepett pillantást.
-Szeretlek téged Ann.simítottam végig lassan könnyes arcán de ő elvette a kezemet onnan.
-Bárcsak tudnék hinni neked...mondta majd felvette a kabátját és becsapta maga után a bejárati ajtót.Idegesen csaptam rá a konyhapultra,évek óta újra elkezdtek gyűlni a könnyek a szememben.Igen te seggfej...elvesztetted.
Ann szemszöge:
Gyorsan fogtam egy taxit, lediktáltam a címet és a göndör fiúhoz siettem.Bizonytalanul álltam a nagy ház előtt.Kicsit csodálkoztam,hogy tényleg Harrynek ilyen nagy háza van de az érdekelt akkor a legkevésbé.Kissé hezitálva csengettem be.Egy kissé álmos Harry jött ajtót nyitni.Amikor meglátta,hogy én vagyok nem nagyon akart hinni a szemének.Csak egy boxer volt rajta, igy kilátást nyertem a felsőtestére, ami 2 tetoválással gazdagodott.
-Ann? Hát te?kérdezte szemeit dörzsölve.Nem válaszoltam csak átöleltem a derekát és hozzábújtam,ő pedig szorosan karjaiba zárt.
-Valami baj van?kérdezte szinte alig hallhatóan.
-Nem... csak hiányoztál.néztem fel rá könnyes szemekkel mire ő lehajolt hozzám és ajkait az enyémekre rakta de nem csókolt meg.Helyette én tettem meg ezt.És nem bántam egy kicsit sem.Mindenem bizsergett, szorosabban öleltem derekát ő pedig behátrált velem a házba és lábával bezárta az ajtót.Eközben nem szakította meg a csókot egy másodpercre sem.Lihegve válltunk el egymástól.Szemeim még mindig csukva voltak csak akkor nyitottam ki azokat amikor Harry gyengéden lehúzta kabátomon a cipzárat.
-Ugye maradsz?suttogta ajkaimra.
-Mindenképpen.mondtam mire elmosolyodott.
-Ann... éppen eleget vártam...én még mindig nagyon szeretlek.
-Sajnálom az egészet Harry.Gondolkodnom kellett.Niall folyton összezavar.....
-Még most is?kérdezte nagyot sóhajtva én meg felakasztottam a kabátomat a fogasra.
-Nem... rájöttem,hogy...csak szórakozik velem.
-Sok időbe telt....ült le a kanapéra csalódottan.Lassan leültem szorosan mellé.
-Igen tudom...
-Nagyon hiányoztál nekem Ann.mondta mire elmosolyodtam.
-Te is nekem Harry.
-Mesélj,azt mondtad,hogy mindent elmondasz.köszörülte meg a torkát.
-Hát... kiderült,hogy van egy bátyám.
-Tényleg. És ki az?
-Zayn Malik...
-Nem mondod komolyan?kérdezte ledöbbenve.
-De ez nagyon is komoly.Apa éveken át hazudott nekem,egyszerűen nem tudom elhinni.
-Nyugodj meg Ann.Minden rendbe fog jönni.mondta majd ölébe húzott.
-Harry... ne...
-Miért ne?
-Csak...
-Nehogy azt mond,hogy Niall miatt.Kérlek Ann...
-Csak tudnám miért nem tudom dűlőre jutni.mondtam kissé csalódottan.Erre Harry csak idegesen felsóhajtott.