Louis nagyon felhúzta magát a történteken.Még soha nem láttam ilyennek.Kivéve amikor apa kezet akart emelni rám de az már régen volt.Tudtam,hogy csak az az oka,hogy aggódik értem hiszen anyu halála óta nagyon figyel rám.Kissé jogosan volt mérges...Amikor elment nem is köszönt.A hétvége gyorsan elment és nem történt semmi említésre méltó.Márcsak alig 2 hét volt hátra a suliból aminek azért örültem.Főleg azért mert tudtam ,hogy utána koncentrálhatok végre a karrieremre.Amikor csak tudtam kerültem Harryt.Látni sem birtam.Viszont Louis nagyon hiányzott szóval muszáj volt elmennem hozzájuk.Legnagyobb szerencsétlenségemre Harry nyitott ajtót.
-Szia Ann.
-Szia Harry,Louist keresem, itthon van?
-Igen gyere csak be, de nekem is beszélnem kell veled Ann.
-Arról most tegyél le.
-Én tényleg sajnálom.
-Hazudtál nekem.Pedig 2 éve arra vártam, hogy felfigyelj rám.
-Kérlek bocsáss meg.ölelt át és arcát nyakamba fúrta.Pár perc elteltével elhúzódtam tőle.Akkor már Louis is lejött.Egyből odamentem hozzá.
-Louis saj...
-Ne sajnáld.Igazad volt remélem Harry már bocsánatot kért mert különben felképelem.
-Nyugodj meg túlélem már bocsánatot kért.
-Nézd Ann.Amióta anyud elment úgy érzem vigyáznom kell rád.Olyan vagy nekem mintha a hugom lennél.
-Nem vagy egyedül.A bátyámként szeretlek Lou.Nem akarlak elvesziteni.
-Nem fogsz.mondta mosolyogva.
-Ha már itt tartunk én sem akarok senkit elvesziteni még mielőtt esélyt kapnék,hogy az enyém legyen.mondta a konyhapultnak dőlve Harry.
Niall szemszöge: Felmentem Emily után.Nem tudom miért de nagyon ideges voltam.Éppen a ruháit dobálta bele egy bőröndbe.Nem tudom miért de vissza akartam tartani.Egyáltalán nem foglalkozott vele,hogy én is ott vagyok csak zavartalanul folytatta amit eddig is csinált.
-Te csalsz meg és te akarsz szakitani?törtem meg végül a csendet.
-Nem érdekelsz Niall.Te is ugyanúgy megcsaltál sokszor.
-Azért mert volt okom rá.
-Mindez már nem számít.Tudod attól még, hogy egy beképzelt picsának nézel attól nekem is vannak érzéseim.
-Azt hiszed nem tudom?Sokáig együtt voltunk, te könyörögtél nekem állandóan most mégis te szeded a sátorfádat mintha annyira vérig lennél sértve!
-Tudom,hogy nem véletlenül volt itt az a kis cafka.mondta nyávogva amitől extra ideges lettem.Közelebb mentem hozzá ő pedig elkezdett hátrálni amig a falnak nem ütközött.
-Ha még egyszer igy mered hivni Emily esküszöm nem mész ma el innen gyalog.
-Am sem akartam gyalog menni, hol itt a probléma?
-Felfordul tőled a gyomrom.Neked már csak ezen jár az eszed már csak erre voltam jó.Ha nem elégitettelek ki már máshoz rohantál!
-Miért mire jók a férfiak Niall hah?Másra már ugysem lettél volna jó.Egy rakás szerencsétlenség vagy Horan.És itt szakadt el az a bizonyos cérna...
-Na takarodjál innen amig szépen vagyok.suttogtam magam elé .
