Half Mad (Half Bad folytatása)

18. fejezet

Az alvóhelyek a legegyszerűbb módon voltak elosztva. Rose és én foglaltuk el az egyetlen szobát Janeék házában és a többiekhez Fayhez mentek. Aki, egyébként kedvesebb volt, mint vártuk. Egyetlen kérdést sem tett fel, amikor találkoztunk vele, csak felajánlotta, hogy szóljunk neki, ha bármire szükségünk lenne.

Raven izgatottabb volt, mint kellett volna lennie, hogy két boszorkány kapott szállást az otthonában. Biztos, hogy fogalma sem volt róla, de akkor is ismeretlenek voltunk. Clark megkedvelte Roset és lassan három órán keresztül bújócskát játszottak. Elaléltam attól, hogy milyen jól bánt a gyerekekkel. 

Jelenleg, a számítógépet nézem, amiről Raven mesélt nekem. Elment, hogy a barátaival játsszon, így fogalmam sem volt, hogy hol kezdjek neki. Még akkor sem, ha működött volna. Ki gondolta volna, hogy a google keresés eredményt hoz ki, amikor a történelem legidősebb boszorkányára kerestem rá?

Szerencsémre, sok körözési kép tűnt fel, amik akár figyelmeztethették a sok bárgyilkost, akik a nyomomban voltak. Néhányan nevetnének a túlreagálásomon, de elég tapasztalatom volt a valószínűtlen dolgok megtörténését illetően.  Őszintén, én magam is ilyen voltam.

Így azonnal beírtam LEAH STYLES nevét.

De egyet találta róla is.

De, ahogy lejjebb görgettem, még több mitológiai hiedelem jött soron. A világ néhány részén tudnak a boszorkányok létezéséről, habár a legtöbben még mindig vakok az erő miatt, ami hat rájuk. Néhányuknak fogalma sincs a létezésünkről, néhányan kíváncsiak és mások pedig a sötétségben tapogatóznak. Nem vagyok benne biztos, hogy ez hogyan is lehetséges. Talán mert a legtöbben elutasítják még a gondolatát is annak, hogy létezik varázserő.

Megnyitottam egy linket, amit egy történelem szakértő nő írhatott. A cikk címe a következő volt, "Mítoszok a legidősebb boszorkányról", továbbra is ígéretesnek tűnt. Habár eléggé őrültnek éreztem magam, hogy ilyen modern eszközzel próbáltam utána nézni egy személynek, aki vagy létezett vagy nem - egy személynek, aki varázserővel bírt.

Megráztam a fejem és olvasni kezdtem.

A boszorkányok történelme 40.000 évre nyúlik vissza a középkorba, habár a középkorban váltak rossz hírűvé, amikor kísérletezni kezdtek rajtuk. De ki volt az első boszorkány? Ki kezdte ezt az egészet? Több elképzelés is van róla, a legtöbbjük gyakorlatilag jelentéktelen, míg a többi egyszerűen nagyon valószínűtlennek tűnik.  A Salem-i boszorkányokon végzett kísértelek idején, 1692-ben, ami Massachusettsben történt, félelem tört ki minden varászerővel bíró közösségben. De mi a helyzet a nővel, aki keresztül ment a kínzásokon? Teljesen ártatlan volt, aki megfizetett érte? Vagy mind ártatlanok voltak? Néhány ember hallott történeteket arról, hogy Leah Stylest megvádolták, aki valahogy megúszta a felakasztást. Ez a nő úgy ismert, mint az első boszorkány és ezért hatalmas erőt tulajdonítanak neki, amiért megtudott menekülni egy ilyen kegyetlen halál elől, mint az akasztás. Sok legenda szerint akkoriban terhes volt, ami megmagyarázza, hogy miért akart annyira elszántan megmenekülni. Hogy megvédje a gyerekét, egy gyereket, aki valószínűleg ugyanolyan természetfeletti képességekkel született, mint ő. Míg mások szerint ez csak egy átverés volt, sok történelmi információ szerint egy remek csatát vívott. Egyik szerint a legfőbb oka a bukásának, hogy minden nem álltak az elemek az oldalán.

Majdnem morogtam a hamis próbálkozás miatt, hogy talán találhatok valami hasznosat. Talán megtudtam, hogy a lehetséges anyám A Salemi boszorkányok közé tartozott, de ez nem segített semmit. Tényeket kellett tudnom. Nem mítoszokat. Tudnom kellett, hogy hol kezdődtek és fejeződtek be Cecilia hazugságai, ha egyáltalán valaha befejeződtek.