In the shadow of death ♡lrh.♡||Befejezett||

2.6

Mikeal sétálni indultunk.

Róttuk az ismerős környéket, néha egymásra pillantottunk.

Nem szólaltunk meg. Élveztük, hogy két év után újra ott vagyunk, ahol lennünk kell.

Egy ismerős, hosszú kerítéshez értünk. Mindenhol banda plakátok sorakoztak, graffitik, időpontok.

A hatalmas belyárathoz értünk, ami a hely nevét hírdette, zöld, cifra betűkkel: Green.

-De jó is volt.-szólalt meg Mike, miközben a kaput néztük.-Sztárok lehettünk volna. Befuthattunk volna.

-Sajnálom.-hajtottam le a fejem, mire Mike átkarolta a vállam.

-Ráérünk híresnek lenni.-mondta bíztatóan, majd puszit nyomott fejem tetejére.

Lassan elsétáltunk onnan, engem pedig kezdtek megemészteni az emlékek.

Az első találkozástól, az utolsóig végigrágtam magamban minden pillanatot.

Kezdett beesteledni, mire az Irwin házhoz értünk. Betoppantunk, mire szembetalálkoztunk Ash anyukájával.

Széles mosolyra húzta ajkát.

-De jó újra látni titeket! Kértek valamit? Ashton mesélte, hogy egy darabig itt lesztek.-hadarta mondandóját.

-Önt is jó látni.-motyogtam.

Mikeal visszamentünk a nappaliba. Calum már sehol sem volt, feltehetőleg haza ment.

Ashton Felixel videójátékozott, Fauna meg készült belehalni az unalomba, amikor meglátott.

-Catarina!-ugrott fel. Belém karolt, majd az ajtóhoz húzott.-Menjünk sétálni! Már nem bírom a sok FIFA-t!-nyafogott, mire felnevettem.

-De esteledik. Ráadásul már kisétáltam magam.-mondtam.

Fauna gondolkozni kezdett, majd hirtelen ördögi mosolyra húzta ajkait.

-Tudod milyen az ex bosszú?-kérdezte, mire felvontam a fél szemöldököm.-Az a lényege, hogy valamilyen gyerekes csínnyel megbosszuljuk az ex barátot.

-Neeeem.-húztam el a számat.-Nem aka...-kezdtem, de a szavamba vágott.

-Catarina, inkább csak nem mered.-mondta mosolyogva.

Ebben van valami.

-Mit csináljunk?-kérdeztem.

-Szedek vécé papírt, te hozz a konyhából tojást.-mondta. Rögtön tudtam mire készül.

Berohantam a konyhába, előszedtem a tojást, majd a bejárathoz mentem, ahol a vöröske már teljes harci díszben várt.

Felkaptam a cipőmet, majd elindultunk a sötétben, a lámpák fényében.

Emlékeztem hol lakik Hemmings.

Elértük a házat, majd Fauna a kezembe nyomta az egyik gurigát.

-Háromra!-mondta.-Egy...kettő... HÁROM!-kiáltott. Eldobtuk a gurigákat, amik a tetőn akadtak.

Gyorsan kikaptunk pár tojást, és megcéloztuk a házat.

Eltaláltam Luke ablakát, mire lepacsiztunk.

Újra megcéloztam az ablakot...

...ami ekkor kinyílt...

...és eltalálta Lukeot...

-Mi a fasz?-kiáltott fel. A hajából folyt a tojáslé. Ledermedtünk, aztán láttam, ahogy Luke arcára kiül a döbbenet, majd a düh. Eltűnt, majd másodperceken belül nyílt az ajtó, mi pedig eszeveszett módon kezdtünk futni.

Fauna a hosszú lábaival hamar eltűnt, de én sehogy nem tudtam lehagyni Hemmingst. Egyszercsak két kar fonódott a derekam köré, mire felsikítottam. Maga felé fordított, mire felnevettem.

Vörös fej, tojás pakolás.

-Mond te mi a szart csinálsz?-üvöltött a képembe, mire megfagytam.-Normális vagy? Melyik gyökér dobál tojással házakat?

Egyre csak kiabált, vágta hozzám a rosszabbnál-rosszabb jelzőket. Könnyek kezdtek folyni a szememből, a fülem zakatolt.

Lassan abbahagyta az ordibálást. Dühösen fúlytatva nézett a szemembe.

Lépteket hallottam, majd egy dühös tarajos, azaz Felix meglökte Luke mellkasát.

-Benned komolyan annyi a tisztelet, hogy ordibálsz egy nővel?-kérdezte ilyesztő nyugodsággal. Mellé társult Ash és Mike, Fauna pedig a vállamat ölelte.

-Tojással dobálták a házunkat!-kelt ki Luke.

-Megérdemelted!-mondták egyszerre.

Idegesen néztek egymás szemébe, majd hirtelen Mike megragadta a szőkeség nyakát.

-Ha még egyszer meglátom, hogy üvöltesz vele, vagy még egyszer miattad fog sírni, biztos addig verlek ameddig mozogsz.-sziszegte Mike.

-Igen, Mike? Mond ki volt az aki halálra aggódta magát, mert ti eltűntetek? Képzeld! ÉN! Ezek után te fenyegetsz?-röhögött lesajnálóan.

Mike elengedte.

-Többet nem szeretnélek Catarina közelében látni.-mondta szúrósan.

Hemmings vállat vont, majd haza indult.

Csendesen folytak a könnyeim. Mike letörölgette őket, majd a szemembe nézett.

-Ilyet többet ne csinálj, rendben?-kérdezte lágyan. Fejem a mellkasába fúrtam, ő pedig átkarolt.