One Millions /H.S./ |Befejezett|

Második fejezet.

Visszatekintés:2010

Első találkozás.

Anyával a reptér előtt állunk és várjuk Anne-t és a családját.Ahogy anyára pillantok látom az arcán,hogy izgul és ehhez társult egy kis idegesség,hogy hol vannak már.Igazából irigyeltem anyát,mert talált egy olyan igaz barátnőt aki mellette áll jóban és rosszban évtizedek óta.Mire újra oda pillantok a tömegre kiszúrom Gemmát aki integet nekem és én is vissza intek neki mosolyogva.Vissza fordulok anyukámhoz és megböktem és a család felé mutattam akik felénk igyekeztek.Ahogy oda fordul egyből egy széles mosoly terepszik el az arcán,és megindul az irányukba,mire elindulok utána.

-Eva!-Hallom meg anyukám legjobb barátnőjének a hangját,és mosolyogva megindulnak egymás felé és szoros ölelésbe zárják egymást.Egyébként Anne gyönyörű nő! Hosszú sötét haja fel volt csatolva a fejére,és mélykék szemei voltak. Aztán a Styles testvérpár felé fordultam. Jesszus,ezek majdnem egyformák!Ők is felém kapták a tekintetüket amitől egy kicsit zavarba jöttem,de megindultam feléjük,hogy köszöntsem őket a Szülőföldünkön,a jó csapadékos Angliában.Gemmához lépek oda először.

-Szia Gemma!-Léptem hozzá és megöleltem.Az illata!Ugyan azt a parfümöt használta mint én.

-Szia,örülök,hogy végre tudunk találkozni!-Üdvözölt és rám villantott egy féloldalas gödröcskés mosolyt,nagyon szép lány. A szemei hasonlóan barnák mint az enyémek,neki is barna haja van mint nekem.

Aztán megpillantottam Őt figyelmesebben.Ő is felém nézett,mire kissé zavarodottan elmosolyodtam és köszöntöttem őt is.

-Üdv itthon Harreh!- Erre csak elmosolyodott kissé meglepődve a beceneve hallatán,de mindezek ellenére közelebb lépett hozzám és megölelt.Upsz,már el is becéztem?Az ölelése alig tartott tovább pár másodpercnél,de mielőtt elengedett egy kicsit erősebb szorított magához.Ezen igazán meglepődtem,de vissza öleltem.Az normális,hogy olyan mintha pillangók csapkodnának a hasamban attól,hogy érzem az illatát és,hogy a göndör haja csiklandoz?Ilyet még nem éreztem,csak olvastam ilyenről. -Szia,és köszi!-mondta a kissé rekedtes hangján mosolyogva és hátrébb lépett,de a szemeit nem vette le rólam.Uhm atya ég!A fiú nővérére pillantottam aki sejtelmesen mosolygott ránk,aztán kapott az öccsétől egy nem túl kellemes pillantást,mire elnéztem Harrynek az arcáról,és oda léptem Annehoz,hogy üdvözöljem,ahogyan Gem tette az én anyukámmal.