One Millions /H.S./ |Befejezett|

Kilencedik fejezet.

Visszatekintés:2010

Bál,Des.

Másfél hónapja kezdődött a suli.Eleinte nagyon ismeretlen volt minden.Első nap elképesztően izgultam,de nem nagyon volt okom.Nagyon jó fejek az osztálytársaim,főleg Hope.Vele sulin kívül is tartom a kapcsolatot,ami nálam nagy szó. Gemmának is nagyon tetszik a suli elmondása szerint,és szoktam látni ahogy Liammel társalognak a folyosón.Igazán aranyosak.

Harry eleinte kellemetlenül érezte magát,hisz majdnem az összes lány oda volt érte.Volt hogy fiú is,de ez mellékes.Emlékszem amikor Hope átjött hozzánk és meglátta Harryt aki a kanapén lazult és a pólóját feltűrte a hasán szokásához híven,le esett a lány álla,engem nevetésre késztetve.Persze belülről fortyogott bennem a féltékenység,de nem tehettem semmit.

A kapcsolatunk is megváltozott kissé,távolság tartóbbak lettünk egymással szemben,és nem tudunk úgy hülyéskedni együtt mint régen.Őszintén megvallva,nem is hülyéskedünk.Ez persze fáj.De nem a tulajdonom,hogy mindig velem legyen.De ez csak egy fázis.Ugye?Hisz most mindkettőnknek újdonságok léptek bele életünkbe.Hiszek benne,hogy idővel minden a régi lesz.

Vagy nem.

-

A suli táskámat kaptam fel a vállamra miközben hulla fáradtam voltam.Egész éjjel forgolódtam,nem jött álom a szememre,e miatt a sírás szélén állok,és egy helyben toporgok.Mindig ez van ha nem alszom ki magam,és ha meg fog jönni.És az sem dobott fel,hogy péntek van és ma lesz suli bál.

-Mi a baj?-Jött oda Gemma aki szinte a legjobb barátnőmnek mondhatok Hope mellett,és megpillantottam egy göndör hajkoronát viselő fiút aki lépcsőn lépdesve jön le,és még jobban elkapott a sírhatnék.Ott telt be a pohár ahogy rám nézett.Hisztizve indultam meg a földszinti fürdőbe,hogy indulásra készen térjek vissza.Hideg vízzel fröcsköltem az arcom,hátha ez észhez térít,és meg is tette a hatását.Annyira hiányzik,hogy megint beszélgessek vele,vagy,hogy videókat bámuljunk miközben eszünk.Olyan közel van,de úgy érzem,mintha ez világ lenne közöttünk.Nem érdekelhet!Ki kell őt zárnom.Nem lehetek gyenge és álmos,suliba kell mennem,hogy okosabb legyek.Egy kissé normálisabban tértem vissza hozzájuk,mire rám kapták a szemüket,és kérdőn néztek rám.

-Semmi érdekes,alig aludtam éjjel.Mehetünk?-Néztem rájuk,furcsa tekintettel néztek vissza rám,és bólintottak ezzel elindulva az iskolába.Tíz perc séta alatt értünk oda a sulihoz ahol már Hope várt ránk.Ahogy megpillantott engem miközben már közelebb értünk le esett az álla,és a kék szemei kikerekedtek ahogyan pásztázott.

-Ki ne essen a szemed.-Mondtam neki halványan elmosolyodva.

-Mi történt?-Kérdezte még mindig engem bámulva.

-Majd elmondom.Menjünk be mielőtt elkésünk.-Tanácsoltam körbe nézve mindenkin.Nem kellett volna.Harry elgondolkozva fürkészett,mire én a szemeibe néztem.Nem tudtam semmit sem kiolvasni belőlük.Először én kaptam el a tekintetem.Elegem van magamból.Befelé indultunk a suli kapuján,mikor megállított minket egy nyávogó hang.

-Harry!-Sipákolt,mire hátra kaptam a fejem és megláttam Sky-t aki pöckösen indult meg Harold irányába,és mivel érdekel Harry reakciója így felé fordultam és megláttam ahogy elfehéredve ott áll ledermedve és azt suttogja 'valaki segítsen'.

-Bocs,Sky matekom lesz és dogát írunk!-Rögtönzött a göndör és szó szerint be futott a suliba,mielőtt a lány utol érné.

Egymásra néztünk a barátnőimmel és hatalmas nevetésbe törtünk ki,mire a szőkeség hátra fordult és bután ránk nézett.