One Millions /H.S./ |Befejezett|

Ötödik fejezet

Visszatekintés:2010

Vérbeli Angol

Már vagy két óra eltelt mióta eljöttünk H-val otthonról,nagyon jól esik a kikapcsolódás,és neki is nagyon tetszik a 'titkos helyem'.Ezzel valójában beavattam az életem egy fontos helyére. Vajon milyen lehetett a barátnője?Magas,vékony és szép?

A gondolataimból az enyhén rekedtes hangja szakított ki.

-Min gondolkozol ennyire Emz?-Kérdi mosolyogva.Eddig csak ő hívhatott Emz-nek,más nem.Tőle másképp hangzott mint mástól.

-Semmi érdekes.-Habozva válaszoltam neki,mire rám nézett,és a tekintetével azt sugallta,hogy mondjam el neki az igazságot.

-Na jó.. Mesélsz a kapcsolatodról azzal a lánnyal?Tudod,nekem még nem volt barátom és érdekel...Nem tudtam befejezni a mondandóm ugyan is félbeszakított.

-Nem volt még kapcsolatod?-A szemein láttam,hogy meglepődött.

-Nem,nem volt még.-Feleltem elpirulva,miközben elnéztem mellette.

-Ezt nem igazán értem.Hisz olyan gyönyörű lány vagy,vicces és tisztalelkű.-Mondta miközben végig a szemeimbe nézett, elpirultam és lehajtottam a fejem.Oh Istenem!

-Uhm,izé igazán kedves vagy Harry.-Köszöntem meg neki a sajátos módomon a bókokat miközben teljesen zavarban voltam,ahogy mosolygott rám és nézett még mindig.

-Na,akkor mesélsz arról a lányról?-Tértem vissza az eredeti kérdéshez.

-Ha ennyire szeretnéd.A neve Flora,velem egy idős és az osztálytársam volt.Tudod,sokszor úgy éreztem,hogy felvág mások előtt a kapcsolatunkkal.Ha nagy volt a tömeg akkor csak azért csókolt meg,hogy mindenkinek ezt mutassa 'HÉ!Ez a fiú az én pasim' miközben azt hitte nem látom,hogy a hátam mögött más fiúkra is kacsintgat.Persze,nem egyszer veszekedtünk ez miatt,mire annyit válaszolt,hogy 'Lúzer vagy Harry' hát igen..De én tényleg nem akartam kihasználni,de nem éreztem nála amikor megérintett azt a bizonyos fajta bizsergést.Neki azért kellett ez a kapcsolat,hogy menőbbnek érezhesse magát,én pedig csak fiú vagyok,ha érted..-Erre a mondatára furcsa arcot vághattam,ahogy arra gondoltam,hogy mit érthet ez alatt.-Nem,hé!Nem használtam ki úgy,ne értsd félre!Csak jó volt abban a tudatban élni,hogy van egy barátnőm.-Magyarázta,miközben maga alá húzta a lábát ahogy ültünk egy faröngön.

-Hát ez a lány teljesen őrült.-Csak ennyit tudtam neki mondani,és erre elnevette magát amitől a szemei alatt megjelentek azok a bizonyos nevetőráncok.

-Nem érdekes már.Inkább most mesélj magadról te.-Követelte mosolyogva,mire nem bírtam ki,hogy ne hajoljak közelebb hozzá,és nyomjam meg a baloldali gödröcskéjét,miközben mosolyogva figyelte minden mozdulatom.

-Mire vagy kíváncsi?-Pillantottam rám érdeklődve,de egy kis mosoly kúszott fel az arcomra akaratom ellenére.

-Hát mindenre!-Felelte mohón,amin elnevettem magam.

-Hé,mi olyan vicces?

-Mohó vagy.-Feleltem szórakozottan miközben a körmeimet néztem.Mintha olyan érdekes lenne.

-Csak érdeklődő.-Nézett rám kihívó tekintettel.

-Kérdezz.

-Kedvenc szín?-Tette fel az első kérdést.

-Umm-Gondolkoztam el.-Azt hiszem a világoskék és most már az zöld.

-Hogy-hogy most már a zöld?-Kérdezte sejtelmesen.

-A szemed miatt.-Feleltem neki teljesen őszintén,hisz szerintem sejtette.

-Csak hogy tudd,hogy nekem is a szemed miatt lett a kedvenc színem a barna.-Bókolt majd egyszerre nevettük el magunkat.

-Oké,Harry! Próbálkozz mással!-Mondtam neki egy kacsintás kíséretével és hallattam egy halk nevetést,mire ő is így tett.

-Oké,várhatsz mostanában akkor bókolásokat!-Ígérte vigyorogva amitől az arca két oldalt belukadt.

-Nem így értettem!-Védekeztem és egy kicsit meglöktem a vállánál fogva.

-Oké térjünk vissza az eredeti témára.-

-Oké,kérdezel?-Tettem fel neki mosolyogva a kérdést.

-Aha,persze.-Felelte-Voltál már szerelmes,hiába nem volt még barátod?-Vágott bele a közepébe.

-Hááát,ha Calum Hood-ot nem vesszük bele akkor nem,soha nem voltam még szerelmes.-Mosolyogtam el kissé bágyadtan.

-Ki az a Calum Hood?-Nézett rám homlok ráncolva.

-Egy videós youtubról,ha van rá lehetőségem mindig őt bámulom a képernyőn keresztül.-Mindezt szórakozottan feleltem neki.Oké,tuti azt gondolja,hogy nem vagyok normális.

-Hm,érdekes.-Felelte egy kissé mogorván.Nem tudtam hová tenni ezt a hangulat ingadozását.

-Lassan menni kéne,esni fog.-Pillantottam fel az égre.Ismertem már az időjárást,szóval 10 percen belül zuhogni fog az eső,ahogy a felhőzet kinéz.

-Még egy kicsit maradjunk,olyan kellemesen érzem magam.-Kérlelt mosolyogva.

-Esni fog az eső,Harry.-Mondtam neki.

-Nem érdekel.-Makacskodott továbbra is.

-De rossz vagy Harold.Csak nem áztál még agyon?

-Az az igazság,hogy még soha.És angol mivoltomhoz ezt szégyennek tartom.-Vallotta be szomorkásan.

-Na,akkor ma megtörik a varázs,és vérbeli Brit leszel.-Egy cinkos vigyorral a képemen feleltem neki,mire kaptam egy hasonló vigyort.

Alig két perc telhetett el a kellemes csöndben,mikor Harold felkiáltott megtörve a csendet.

-EMILIE,CSÖPÖG AZ ESŐ!-Kiáltott fel és elkezdett idétlenül ugrálva táncolni.

-Gyere Hazz,ugráljunk haza felé,így is szét fogunk ázni!-Mondtam neki hangosan nevetve,látva,hogy milyen boldogságot okoz neki egy zápor.

-OKÉ!-Kiáltotta,és elkezdett indián szökdelésbe elindulni az otthonunktól ellentétes irányban.

-HAROLD!NEM ARRA KELL MENNÜNK!-Kiáltottam utána nevetve,és éreztem,hogy az esőtől egyre több hajszál tapad a homlokomra.

-Vezess kedves!-A hangjában tisztán hallatszott a boldogság.

-Akkor kövess!-Utasítottam kacagva,és élveztem a gyerekkoromat.

Felém nyújtotta a kezét,mire a szemébe néztem és csak színtiszta boldogságot láttam,ahogy az eső csöpög le a hajából a homlokára.Elfogadtam a kezét,és elkezdtünk haza felé ugrálni,szaladni kacagva egymás kezét fogva.Amikor megláttuk az otthonunkat,egymásra néztünk,elengedtük egymás kezét és elkezdtünk versenyezni,hogy ki érni el hamarabb az ajtót.Majdnem egyszerre értünk oda,de ő egy kicsivel gyorsabb volt.Csak kinyújtottam rá a nyelvem válaszként és felnevettem,és néztem ahogy a farzsebébe nyúl,hogy kivegye a kulcsát.De abban a pillanatban nyílt ki az ajtó,és két dühös anyuka szempárt láttunk magunk előtt,mire össze néztünk Harryvel és elhúztuk a szánkat és tökéletesen egyszerre egy 'opsz'-t hallatunk.Mindketten tudtunk,hogy bajban vagyunk.