One Millions /H.S./ |Befejezett|

Tizenegyedik fejezet

Visszatekintés:2010 Október vége.

London.

A hét nagyon gyorsan telt, a matek dolgozatom pedig 4-es lett.Ami nálam nagy szám.

Gemma és Liam egész héten együtt lógtak,alig lehetett őket látni,remélem ez már jelent valamit.

-

Reggel indulás előtt hajat mostam és egy natúr sminket kentem magamra.Az ember nem minden nap megy Londonba.Az öltözésemet nem vittem túlzásba,hisz egész nap az utcán leszünk,így kényelmes és aránylag melegebb ruhákat választottam.Nem állt másból mint: Bélelt converse,világos kék farmer,egy fekete kapucnis kardigán arra rá pedig egy farmer dzseki.Mivel vasárnap este felé jövünk haza,hogy ki tudjuk élvezni a hétvégét,így tettem egy váltó öltözéket.Na,meg a kezembe egy esernyő.Kiszámíthatatlan az időjárás.

-Vezetsz te?Nekem túl zsúfolt lenne London,még nem szoktam meg a jobb-oldal szabály.-Hallottam meg Anne hangját ahogy a lépcsőn lépdeltem le.

-Aha,persze.-Válaszolt anyukám.

-Reggelt!-Léptem be a konyhába,ahol már Gem reggelizett,anyáék meg kávéztak.

-Jó reggelt!-Kórusban válaszoltak,még a hátam mögül is jött egy hang,amitől ijedtemben kicsit megugrottam

-Jézus,de meg ijesztettél!-Kaptam a szívemhez,mire Harold kinevetett.

-Bocsi!-Szórakozott továbbra is rajtam,tőlem pedig kapott egy szemforgatást válaszul.

-Nocsak,valakinek megint göndör a haja.-Szívózott Gem az öccsével,még a múltkori történtek hatására.

-Az is marad,soha többet nem engedek meg egy hajvasalást.Már féltem,hogy nem leszek fürtös!-Mondta rémülten,ami valljuk be elég viccesen hatott.

-Reggelizzetek meg,aztán indulhatunk is!-Tanácsolta Anyu miközben a tekintetét Harry és köztem kapkodta.Oké,ez fura.

Harryvel bekaptunk pár falat kaját,de az izgalomtól nem nagyon tudtunk enni,de ezért megpróbáltuk.

-Indulhatunk?-Nézett körbe a társaságon Anne,válaszul mindenki bólintott.

-Akkor hajrá!-Tapsikolt Gem izgatottan.

Most én kerültem a hátsó ülésem középre,mivel Gemma háta beteges és nem bírna több mint három órát hosszat végigülni a kényelmetlen középső helyen.Szóval,így kaptam meg azt megtiszteltetést,hogy egész úton Harry lába hozzá érjen az enyémhez.Ezzel természetesen az őrületbe kergetve engem.Mivel nem nagyon bírom a hosszú utakat,főleg reggel,így elszundítottam hátha elmúlik az émelygés érzete.Arra keltem fel,hogy a párnám mozgolódik,mire egy panaszos nyöszörgést hallattam,hogy hagyja abba,válaszul el kezdett rázkódni a nevetéstől.Várjunk!A párnák mióta mozognak és nevetnek?Azonnal kipattant a szememből az álom,és rémültem kaptam el a fejem a Göndör válláról.

-Uhm..Izé,bocs.-Mondtam az alvástól rekedtes hangommal miközben elpirultam.Istenem,ez olyan kellemetlen!Főleg,hogy a szüleink is itt vannak.Megyek elásni magam.

-Semmi baj.-Mosolygott féloldalasan,amitől egy kicsit megnyugodtam.Vajon mennyit aludhattam?

-Mikor érünk oda?-Hajoltam a két első ülés közé.

-Bő fél óra.-Válaszolt anyu vigyorogva,de egy pillanatra sem vette le a szemét az útról.

-Oké.-Sóhajtottam,miközben rendesen hátra ültem az ülésre.

Azt terveztem,hogy elindítom a kedvenc Ed Sheeran albumom,amikor Hazz hozzám szólt:

-Szereted Ed Sheeran-t?-Úgy nézett rám,mintha egy két éves kisgyerek lenne és most kap életében először nyalókát.Nagyon cuki látvány.