Visszatekintés:2010.December.31
A karácsonyi ünnepek mondhatni nyugisan lezajlottak.Miután Harry megismerte Robint igazán megkedvelte,és akkor sem csapta ki a hisztit amikor bejelentette Anne,hogy egy párt alkotnak.Hope két ünnep között nálunk aludt,és jóformán végig fent voltunk éjszaka.Állítása szerint Calum csak ki akarja használni,ezért még kéretni fogja magát hónapokig.Bár,ahogy mutatta az üzeneteket nem így látom,de ő tudja.És az is kiderült,hogy abba hagyja a szóló éneklést,és egy bandában fog zenélni.Gemmával persze kaptunk az alkalmon és megismerkedtünk az ausztrál fiúkkal.Ez a mi gyengénk.Calumon kívül Ashton,Luke és ha jól emlékszem Michael lesz a negyedik tag.Zain bemutatta a barátnőjét Perriet Skypeon keresztül,nagyon kedves és vicces lány.
-
-Gyorsabban már Harry!Wáá!-Sikítottam fel izgalmamba.A hangomra a Göndör nyitotta ki az ajtómat vigyorral az arcán,ám amikor meglátott le esett az állá.
-Én...Azt hittem mást csinálsz!-Nevette el magát kínjában,mire félre tettem a könyvemet ahol éppen Harry Potter próbálja megnyerni a serleg kupát.
-Szörnyű vagy Styles!Még is mit gondolsz te rólam?!-Próbáltam komolynak és sértettnek kinézni,ám nem bírtam tovább elnevettem magam a hülyeségén.
-Bocsi!-Kacsintott rám egy halvány féloldalas vigyor kíséretével és kilépett a szobámból.Ahogy becsukta az ajtómat hirtelen hiányérzetem lett,így felugrottam és utána szaladtam.
-Harold!-Rontottam be az ágyán ülő,meglepődött fiúhoz.
-Mi történt?-Jött oda hozzám zavarodottan és a kezeit a derekamra tette,ezzel elérve,hogy a szívem elkezdjen vágtázni.
-Nekem csak...Izé..Hiányzol.-Néztem fel az arcára elpirulva,amin megjelent egy széles mosoly.Kis béka.
-Gyere ide!-Húzott oda magához,és erősen a karjaiba zárt.Pár pillanat múlva elengedett és végig simított az arcomon,amitől le csukódtak a szemhéjaim és egy mosoly terült szét az arcomon.
-Szeretlek.-Csúszott ki az ajkain először a bűvös szó,mire egyből kinyitottam a szemeimet.
-Én is.-Néztem rá összeráncolt szemöldökkel,ugyan is a tekintetében lévő érzelmeket nem tudtam hová tenni.Mintha vívódott volna.A nyakába lógó nyakláncon állapodott meg a tekintetem miközben a nyakánál lévő haját birizgáltam.Van valami amit nem mond el.
-Nem nézünk meg valamilyen filmet?-Tereltem el a témát.Ha el akarja mondani,úgy is elfogja,nem erőltethetem rá.
-De!Mit nézzünk?-Csillant fel a smaragd zöld szempár,amikbe külön szerelmes vagyok.
-Harry Potter?-Pillogtam rá a szempilláim elől felnézve.Nem tehetek róla,mániákus lettem.
-Oké,hol nézzük?
-Nálam!Uuu,felveszel a hátadra?-Válaszul elvigyorogott és hátat fordított nekem,és meghajlította kissé a térdeit.Kisebb nehézségek árán,de sikerült felugranom rá,és elindult velem a szobámba.Ahogy be értünk a kis birodalmamba ledobott az ágyamra és szó nélkül rám feküdt.
-Olyan kényelmes vagy.-Gügyögte miközben a mellkasomról felemelte a fejét.
-Te meg nehéz.-Túrtam bele a hajába,mire felmordult halkan,és elkezdtünk játékosan birkózni.
-Várj,megpróbállak felemelni.-Nevettem fel a lehetetlen ötletemen.Felhúztam a térdeimet a mellkasomhoz,a talpaimra feküdt Hazza,és megpróbáltam felemelni,de képtelenség volt.
ESTÁS LEYENDO
One Millions /H.S./ |Befejezett|
Romance'Kedves Naplóm!A nevem Emilie Mattinson.15 éves vagyok,a Cheshire-i Holmes Chapelben élek.' Olvastam a tinédzserkori naplóm első pár mondatát mosolyogva.Miért mutatkozunk be egy könyvnek amit magunkról írunk?Vissza gondolva amikor írtam ezt a naplót...