J O S I E
Amint az rendszerint lenni szokott, karácsony után a legtöbb hallgató szép lassan visszaszállingózik a kampusz területére. A folyosók újra zsúfoltak és hangosak lesznek, mindenki a kapott ajándékaival dicsekszik vagy a karácsonyi maradékokat osztogatja a népnek. Én már megtanultam a leckét, miután két egymást követő alkalommal belekóstoltam egy-egy otthonról hozott kosztba és utána órákat töltöttem a WC-n. Nem túl mókás és ünnepi, egy kicsit sem.
Ez a két nap mégsem volt olyan borzasztó, mint hittem. Hála Harrynek és Louisnak, karácsonyi hangulatom volt egész végig, és a kaja sem volt rossz.
Viszont azóta, az este óta rettegek. Miért csinálta ezt Harry? Miért kellett mindent összekuszálnia?
Igen, élveztem és nagyon jó volt és megismételném, de az a baj, hogy nem tudom, most mi lesz velünk.
Sajnos, amiért egyedül voltam, elég időm volt gondolkozni. Illetve túl sok. Kedvelem Harryt, jobban, mint szabadna, erre már többször rájöttem. Viszont, ha most úgy döntene, hogy elmegy az apámhoz és engedélyt kér rá, hogy elvehessen, azonnal az ölébe ugranék. (Nem, csak vicc volt.)
A lényeg, hogy most inkább megvárom, hogy Harry hogyan viselkedik és csak azután fogok következtetéseket levonni. Ha úgy dönt, hogy nem veszi figyelembe a történteket, én is azt fogom tenni, ha pedig köszönésképp egy szenvedélyes csókban részesít, nos, akkor valószínűleg összeesek, de ezt az eshetőséget valamiért nem tartom valószínűnek. Vajon miért.
'Lent várlak. xx H'
'Várhatsz. Még pizsiben vagyok. J'
'Szeretem, mikor empatikus vagy.'
'Mindig az vagyok.'
'Tudom.'
Rám nem jellemző módon kiugrottam az ágyamból, egyenesen a szekrényemig futottam és feltúrtsm az egészet a kedvenc pulcsim kedvéért. Megigazítottam a hajam a tükörben, majd felkaptam a kulcsom és szinte futottam a kapuig. Amint leértem a lépcsőn, az üvegen keresztül megpillantottam Harryt, hosszú fekete kabátjában és barna csizmájában.
Szánalmasan viselkedem?
Nem kell válaszolni.
Éppen telefonon beszélt valakivel, ezért nem voltam biztos benne, hogy most kéne felfednem magam, de a lábaim máshogy gondolkodtak. Szerencsére, háttal állt nekem
"Igen, anya." Amint sikerült kilépnem a kapun, ez volt az első mondat, amit meghallottam. Elmosolyodtam. "Nem, nem hagytam otthon semmit. Igen, biztos. Oké, én is szeretlek. Szia!" A kabátja zsebébe csúsztatta a telefont, majd felém fordult.
"Azta! Meglepően gyors voltál." Vigyorgott.
"Próbálkoztam." Vállat vontam és próbáltam a lehető leglazábban viselkedni, de közben a gyomrom megint azokat a furcsa reakciókat produkálta, és ezúttal nem a megmaradt karácsonyi menütől. Illetve nagyon remélem, különben a helyzet igen kínos fordulatot venne.
"Szóval, miért is kellett otthagynom az ágyam?"
"Ugyan, már alig vártad, hogy visszajöjjek."
"Jaj, Styles. Sokat hiszel magadról." Megpaskoltam az arcát, mire elkapta a kezem. Pár másodpercig nem vettem levegőt, pont annyi ideig, hogy ne szédüljek be.
"Hordj kesztyűt. Jéghideg a kezed." Lassan elengedett, miközben végig a szemembe nézett.
Sosem hittem a klisés, nyálas filmjelenetekben és sosem akartam átélni egyet sem. De most, úgy éreztem, mintha kívülről látnám magunkat. És az igazat megvallva, tetszett.
"Szóval, azért kellet otthagynod az ágyad, mert holnap tartjuk Louis szülinapját és nem telefonon keresztül akartalak elhívni."
"Áh,értem. Szerintem ráérek, nem mintha bármikor is túl elfoglalt lennék." Kínosan elnevettem magam.
"Király."
Csend. Gyűlölöm ezeket.
"És, egyébként hol lesz?" Előre-hátra ringatóztam, mert igazából, befagyott a seggem.
"Egy paintball pályán."
Istenem.
annyira nagyon sajnálom
ez egy borzalmas és rövid rész lett, az eddigi legrosszabb és tényleg nagyon sajnálom, de az van, hogy megígértem, hogy karácsony előtt hozok még egy részt és nem akartam csalódást okozni
tudom, hogy még lenne időm javítgatni rajta, de a karácsonyom abszolút nem úgy alakult, ahogy elképzeltem
szóval, most kicsit kivagyok
és tényleg ezzel nem sajnáltatni akarom magam és nem várom el, hogy azt mondjátok, hogy de, szuper lett, mert tudom, hogy nem az
és tényleg nagyon sajnálom, hogy csalódást okoztam magamnak és nektek is
lehet, hogy majd letörlöm ezt a részt és tisztességesen megírom, de most egyszerűen nem megy
és ez a magyarázat is borzalmas lett
csak azt akartam, hogy tudjátok, hogy nagyon sajnálom
mindenkinek kellemes ünnepeket kívánok!!
nagyon szeretlek titeket!!
sajnálom
