Prológus

24.rèsz

*Harry szemszöge*

*9 èvvel korábban*

13 èves voltam.Hazaèrtem suliból ès Gemma egy plakáttal fogadott miszerint a városban aznap este nyit a vurstli.
Mindig is imádtam a vurstlikat. A hangulatot az olcsó vattacukrot evő ès nevető emberekből áradó boldogságot.Rögtön felcsillant a szemem.
-Menj el a barátaiddal.Fedezlek.-szólt kacsintva Gemma.
A szüleink elutaztak a hètvègère munkaügyben...ők nem engednènek el mert szerintük mèg túl fiatal vagyok. Nagy a tömeg ès mèg összetaposnának.
De ha Gemmaval voltam otthon az ègvilágon mindent megengedett nekem.
-Köszönöm Gemma te vagy a legjobb testvèr a vilagon. Egy gyors ölelès után felszaladtam a nappaliba hogy a vezetèkes telefonról felhívjam Zaynt,Nate-t ès Jeremiah.
Alig vártam hogy elinduljunk. Bár ne mentem volna el.

Natenek azóta már felesège ès egy másfèl èves kislánya van. Nèha felhív ès beszèlünk pár mondatot de azon kívül nem nagyon tartjuk a kapcsolatot.
Ès Jeremiah...nos igen Jeremiah ők elköltöztek ezután az este után ès többè nem beszèltünk.
Egyetlen állandó ember van az èletemben ő pedig Zayn.

10 perccel kèsőbb ráfeküdtek a csengőre tudtam hogy a többiek èrkeztek meg. Kinyitottam az ajtót lekezeltem velük. Már indulni kèszültem de a fiúk berontottak a házba hogy mind egyesèvel üdvözöljèk Gemmat....es hogy csorgassák a nyálukat. Mit ne mondjak minden haverom bele volt zúgva a nővèrembe.
Felvettük a kabátjainkat ès elindultunk a kocsihoz.

Bár törtènt volna valami ami miatt nem tudunk elmenni. Bárcsak.

Sorra beugrottunk a kocsiba amit Jeremiah apukája vezetett. Addig az estèig Jeremiah nagyon hosszú pórázra volt engedve. Este 10-ig vagy 11-ig is kint maradhatott a játszótèren a szèp lányokkal. Persze mi akkor már règ aludtunk. :(
-Üdv Mr.Wright-köszöntünk kórusban illedelmesen.
-Hova lesz a fuvar?-kèrdezte vigyorogva. Mind egyszerre nevettünk fel hisz mind tudtuk hogy hova lesz a fuvar.

30 perccel kèsőbb miután kiálltuk a sort. Bejutottunk. Addigra Jeremiah apukája már elment.

Bár ne ment volna el!!!!

Na srácok hol kezdünk először?-kèrdezte Jeremiah fülig èrő mosollyal.
-Szerintem kezdjünk a körhintán-szólalt meg a csöndes Nate.
-A-a először együnk valamit.-mondta Zayn.
-Natenek igaza van menjünk először a körhintára nehogy rókázni kezdjünk a vattacukor után-szólaltam meg èn is.
Így visszagondolva szerintem mindannyiunknak mindegy volt. Most voltunk először egyedül vurstliba.
Hangosan szólt a zene keveredve a règ nem találkozott emberek hangjával...ès az önfeledten játszó gyermekek zajával.
Nem szerettem a kisgyerekeket olyan elevenek,izgágák ès hangosak voltak.

Akkor mèg nem sejtettem hogy alig pár óra múlva az èn sikolyom fogja betölteni az èjszakát.

Egy órán keresztül csak sorra jártuk a játekokat es ettünk. Sosem èreztem mèg magamat ilyen felszabadultnak. Talán èletem legjobb napja is lehetett VOLNA.

Fèl 9 körül járhatott már erősen szürkült. Az emberek elszállingóztak. Hisz kisgyermekeiknek már az ágyban a helye ilyenkor. Az èn jókedvem is kezdett elszállni ahogy Zaynnek ès Nate-nek is. Csak Jeremiah volt mèg mindig örömtől megrèszegült.
Eszembe jutott hogy Mr.Wright azt mondta ha haza akarunk menni csak hívjuk fel.
-Jeremiah azt hiszem ideje lenne felhívni apukádat hogy jöjjön èrtünk.-szóltam halkan nehogy elrontsam a kedvèt. De azt hiszem sikerült.
-Ne szórakozz már Hazz. Ha haza akarunk menni majd megyünk gyalog csak pár saroknyira van. Vègre idősebbnek èrezhetem magam. Nem kell ide az idióta apám a hülye vicceivel.-szólt haragosan.
-Jer....az apád mindent megvesz neked. Ès szerintem nem is hülyèk a viccei-szólt csendesen Nate.
- Igaz ne haragudjatok-szólt megbánóan Jeremiah.
Jeremiah nagyon hirtelen ès szemtelen ember volt. De a szíve vajból volt. Mindig törődött Nate-tel akinek nem volt meg mindene. Szegèny családban nôtt fel.
-Hívom is az apámat oke srácok?-kèrdezte mosolyogva.
Egyetèrtően bólintottunk.
Már règ felhívtam volna èn egyebkent de nekem nem volt telefonom ahogy egyikünknek sem Jeren kívül.

-15 perc ès itt van-mondta Jer.
-Mind tudjuk hogy apádnál a 15 perc az 35 perc.-nevetett fel Zayn.
Mind egyszerre törtünk ki nevetèsbe.
Már ott álltunk egy 10 perce mikor zajt hallottam a hátam mögül. Mind egyszerre fordultunk hátra.
-Nocsak,nocsak a buzi ès kis sleppje-szólt nekem címezve Jacob a suli sportbunkója.
Mindig buzinak csúfolt.
-Hagyj bèkèn minket Jake-szólt fáradtan Jer.
-Te csak ne becèzgess engem kis taknyos-mondta felháborodva pedig csak 2 èv volt köztünk ès közte.
A mellette álló haverja hangosan felnyerített.
-Ugyan már csak 2 èv van köztünk.-szólt barátságosan Nate.
Ès ez volt az a pillanat amikor egyszerre nagyon sok minden törtènt.
Jacob nekirontott Nate-nek ès püfölni kezdte öklèvel. Ösztönösen odaugrottam hogy segítsek Natenek....miközben Zayn ès Jer a másik rohadèkot próbálta visszatartani. Zayn mindig ügyes volt a közelharcban a gettoban nőtt fel...hozzászokott az erőszakhoz de èn nem ès a tőbbiek sem.
-Kèrlek ne bánts...megteszek bármit csak ne bánts!-könyörgött Nate zokogva. Orrából ömlött a vèr.
Ès ennek hallatán felbátorodva rárontottam Jacobre. -Hagyd őt bèkèn te állat!-szóltam haragtól eltorzult fejjel.-Itt vagyok èn üss meg engem tudom hogy rám pályázol-ordítottam rá.
Addigra már Natenek a fejèn is volt egy seb amiből szintúgy szivárgott a vèr.
Mikor Jacob abbahagyta Nate püfőlèsèt le akartam guggolni hozzá.....de egy ököl csattant az arcomon.
Elhomályosult minden kiterültem a földön ès vártam a következő ütèst. Ami nem várakoztatott meg kaptam egyet az államra. Aztan mèg egyet ès mèg egyet. Nem volt erőm vèdekezni. Vártam a halált akkor tènyleg azt hittem hogy meghalok. Mikor azt hittem hogy nem kapok több ütèst Jacob belerúgott a gyomorszájamba èreztem a vèr fèmes ízèt ahogyan feltört a torkomból. Akkor már az orrom is ès a halántèkom is vèrzett. Nem bírtam megszólalni. Körülnèztem. Zayn èpp kiütotte a másik állatot...majd odarohant Jerhez aki mozdulatlanul feküdt a földon. Nate pedig az egyik bokor közelèben hányt.
Vártam az utolso ütèseket rúgásokat. Addig egy hangot sem hallattam.
Majd megèreztem az utolsó rúgást a bordámon...valamilyen reccsenèst hallottam....eltört egy bordám. Ezzel egyhuzamban előtört belőlem egy sikoly...egy fájdalmas sikoly. Azt hiszem ezt szántam utolsó szónak. Hirtelen egy kocai parkolt le kiszállt belőle Mr.Wright mire Jacob ès a haverja elrohantak.

Csak arra emlèkszem hogy Jeremiah magához tèrt ès az apja vállán sírt.

Mindez azèrt törtènt mer meleg vagyok. Az egèsz az èn hibámból törtènt. Az èn hibám hogy megvertèk Jert ès Natet. Azt hittem sosem tudok majd a szemükbe nèzni.

Aztán se kèp se hang.

Nattel èvekig nem beszèltünk...Jerrel soha többet,elköltöztek.

Zaynnel pedig sosem beszèltünk erről a dologról.

Èletem legrosszabb napja volt.
Ès èletem legnagyobb sèrelme.

Helloooo! Fuuuu nagyon imadtam irni ezt a reszt aztan a vegen elsirtam magam.
Ez a resz nagyon sokat jelent szamomra mert egy iciripicirit sajat tapasztalatbol is meritettem!
Vote...komment. Pusziii! <3