36.rész

264 17 2
                                    

*Harry szemszöge*

Délután 4 órára beszéltük mer Alberttel, hogy elmegyünk hozzájuk. Út közben beugrottunk egy boltba és vettünk egy üveg bort, meg egy doboz bonbont, mert hát vendégségbe nem illik üres kézzel menni ugye. 

- Áhh, Louis, Harry!! - nyitott ajtót a házigazda. - Gyertek be!

- Szia Albert. - fogtam vele kezet. - Hogy vagy? - kérdeztem, majd Lou is kezet fogott vele és átadtuk az ajándékot.

- Jaj srácok, nem kellett volna! - szerénykedett, majd gyorsan letette a konyhaasztalra. - Menjünk be a nappaliba! - követtük és bemutatott a családjának minket. - Ő itt Lucya a feleségem. - mutatott rá. - Ő itt Justin és Jessica. - majd átölelte a lányát és a fiát. Körülbelül 2-3 év volt csak köztük, úgy gondolom, a lány idősebb, olyan 17 éves lehetett, a fiú meg 15. - Családom! Ők itt Louis Tomlinson és Harry Styles.

Mindenféléről beszélgettünk.

- Na és hol dolgoztok? - mosolygott ránk érdeklődően Justin. 

- Harry még tanul, most fog lediplomázni és ügyvéd lesz. - mosolygott büszkén, mire én kihúztam magam. - Én meg a Shake it! szórakozóhelyen dolgozom, mixerként! 

- Wooow! Ott szoktunk bulizni! - ámult Jessica. - Na, majd ha legközelebb megyünk, téged keresünk! - nevettek fel a testvérével együtt.

- Hát ezzel az a baj csak, hogy elköltözik a bár, nem messze innen lesz az új helye. - mondta Louis mosolyogva, majd hozzátette. - Remélem így is jöttök majd!

- Mindenképp! - kacsintott rá Jessica. - Amúgy..ha elmondhatod, hogy hogy elköltözik a Shake it! ?

- Harry új házat vett magunknak és odaköltözünk, de a főnök annyira szeret, meg azt mondja, hogy nagyon jól dolgozok, ezért elköltözteti a helyet csak azért, hogy én ne hagyjam ott a munkámat. - kuncogott a szerelmem. Annyira szeretem ilyenkor. Olyan édes! Kicsit elkalandoztam és csak Albert szavaira lettem figyelmes.

- Harry!!! - mosolygott rám, én meg csak ránéztem. - Szóval?

- Öö..igen? - kérdeztem, majd zavaromban éreztem, hogy elvörösödök és beletúrtam a hajamba.

- Látom kicsit elkalandoztál kicsim. - nevetett aranyosan Louis. - Azt kérdezte Albert, hogy mióta vagyunk együtt és hogyan ismertük meg egymást. - mondta mosolyogva. Hmm, vagy ííígy:D Hát imádom ezt a sztorit elmesélnii<3

- Hmm..Július 20.-án egyik barátommal elmentünk bulizni a Shake it!-be, ahol először megláttuk egymást. - néztem rá Louisra.- Már kezdetben elvesztem a azokban a gyönyörű szép kék szemeiben..De úgy látszott, ő is elveszett az én szemembe, mert telibe öntött a welcome drink-kel. - nevettem fel, tökéletesen egyszerre szerelmemmel. - Aztán aznap khm, leitattam egy kicsit és elvittem magamhoz, másnak randiztunk és összejöttünk. The end. - kuncogtam. - Nagy vonalakban ennyi. És azóta boldogan élünk és minden happy... - majd megálltam. Lou vette az adást és folytatta.

- Leszámítva a kisebb gondokat, amiket amilyen gyorsan csak tudunk, megoldunk. - mondta Louis. Még vagy 2 órán keresztül beszélgetünk, végül el köszöntünk és elindultunk a kocsink felé.

Este 9 óra körül értem haza. Szerelmem elment dolgozni, én meg úgy döntöttem, eljövök az otthonunkba és lefekszek aludni. 

Az éjszaka arra keltem, hogy valaki zörög a nappaliban. Felpattantam az ágyból és óvatosan kiindultam a hely felé, ahol az illető tartózkodott. Fogtam egy esernyőt (??) és hirtelen felkapcsoltam a villanyt. A betörő ijedten fordult felém és elkezdett futni a kijárat felé. De szerencsére még időben elé ugrottam és együtt terültünk el a földön. Dulakodtunk egy ideig, majd kaptam egy jókora pofont, amitől kicsit elvesztettem az eszméletem. Ekkora az ember sietősen távozni akart ismét, de lerántottam a kanapéra és ott megadta magát.

PrológusOnde histórias criam vida. Descubra agora