21.rész

387 22 2
                                    

*Louis szemszöge*

Miután felkeltem a kómából, Harryvel még szorosabb lett a kapcsolatunk. Minden nap bejött hozzám a kórházba és rengeteget beszélgettünk. Szeretem, imádom ezt a fiút. Mindennél jobban!

December 14.-e van, ami azt jelenti, hogy napra pontosan 4 hónapja volt a balesetem és ebből már 1 hónapot úgy eltöltöttem, hogy ébren vagyok. Az orvosok állandóan cipelnek minnél több vizsgálatra, hogy kiderítsék, mennyire is vagyok jó. Bizonygathatom, hogy én már pedig nagyon jól érzem magam, nem nagyon érdeklik. Hmm. Ma iis egy nővér jött be a szobámba. Hazzal kérdőn néztünk rá.

- Újabb koponyaröntgen? - húztam el a szám. 

- Igeen. - mosolygott rám a nővér. - Mr. Sytles, addig menjen le a büfébe egyen valamit vagy igyon egy kávét. Magára férne. Nagyon fáradtnak néz ki. 

- Tudom tudom. Megfogadom a tanácsát. Nemsokára jövök kicsim. - adott egy csókot majd egy széles mosolyt villantott a lányra. - Még látjuk egymást kisasszony.

Én meg csak nevettem. Boloond fiú. Annyira tudtam, hogy észreveszi. Meg nem is volt nehéz.. Na de mit is? Vagy 2 hete, hogy megkaptam új nővérként Alice Gonden-t (igen már a nevét is tudom, de nem önszántamból!) és a kezdetektől rám mozdul minden egyes alkalommal, ahogy meglát. Hiába tudja, hogy én meleg vagyok és Harry a barátom. Látott minket csókolózni és meg khm..mást is csinálni. De nem érdekli. Egyáltalán nem. Mint ahogy ma sem. 

- Na, megyünk Mrs. Golden? - kérdeztem tőle, mert már fura volt, hogy hosszú percek óta csak nézegette a kórlapomat. Felnézett a lapokból, elmosolyodott és odament az ajtóhoz, majd bezárta. - Héé, mit csinál? - kérdeztem dühösen. Elkezdte magáról levenni a ruháját és rám ült. Puszilgatott. Mi a fenét csinál?!

- Louis tudom, hogy te is ugyan úgy érzel irántam, mint én irántad! - csókolgatta a nyakam. - Ne is tagadd. Ahhhw.

 - Mi?? Magam őrült! Szálljon le rólam! - löktem le magamról. - HA nem tudná én meleg vagyok és aki itt van velem fiú, az a barátom!!!

- Ohh, Mr. Styles? Na ne nevettes Louis. Ő még gyerek. És amúgy sem hiszem, hogy pont te meleg lennél. Csak úgy üvölt rólad, hogy az ilyen csajokat szereted, mint én vagyok.

- A ribancokat? Kösz de nem. Mellesleg szeretem Harry-t. Nagyon is. És kérlek hagyjál békén minket. Jó? Vagy ha nem, szólok a főorvosnak. - mondtam. Épp valaki beakart jönni az ajtón, de ugye nem tudott, mert bezárta az ajtót. Ekkor Alice újra rám ült és vadul elkezdett csókolni. Nem tudtam most magamról lelökni, mert iszonyatos erővel kapaszkodott belém. Így csak pár "hmmmm"-öt hallattam, de nem igazán lehetett hallani szerintem. Pár perc múlva Harry rontott be a szobába, a nyomában két orvossal és a biztonságiakkal.

- Mi a fene folyik itt? - rángatta le rólam a lányt. - Maga megőrült? Mi a fenét csinál a pasimmal? - üvöltötte. 

- Kérem szépen hallkabban khm..ordítozzon. - kérte a biztonsági őr. Kicsit vicces volt, hogy ordibál-t mondott, de látta, hogy Hazz nagyon dühös.

- Mégis mit csinálnék? - húzta gúnyos mosolyra a száját a nővér. - A kedves barátja addig addig incselkedett velem, míg rá nem másztam. Egyfolytába kérte, hogy csókoljam meg. 

- Miért hazudik?! Minden szavát hallottam kintről! Hogy meri ezt megtenni, hogy rámászik egy betegre?! Undorító!! Fogja fel, hogy melegek vagyunk és szeretjük egymást! Nem az ilyen kis lotyókra van szükségünk, akik bármiért odadobják magukat bárkinek! Tenni fogok érte, hogy mától már ne dolgozzon itt. Most pedig tűnjön a szemem elől ameddig szépen mondom! És ha a közeljövőben meglátom Louis mellett vagy bárhol én nem állok jót magamért! - mondta dühösen Harry.

A biztonságiak kivitték a szobából, Hazz meg azonnal leült mellém. 

- Ne haragudj szerelmem...én megpróbáltam tiltakozni, de nem hagyta. Ne haragudj. - könyörögtem neki.

- Jaj kicsim, ne butáskodj már! Nem te tehetsz róla, hogy ekkora kis ribanc. Pfu, a pofám leszakad komolyan. Nyugodj meg, szeretlek nagyon! - csókoltam, meg és belesúgtam a fülébe. - Senki nem választhat el minket!!!

A délután nagy részét végig aludtam, mert kimerültem. Harry egy percre sem hagyott magamra. Mikor felkeltem, mosolyogtam, mert ő is elszundikált. Egyszer csak a főorvos toppant be, mire szerelmem felriadt. Elnevettem magam. 

- Oh, rosszkor jöttem? - kérdezte viccesen a doki, Lucas. Hmm. Mindenkinek tudom már szinte a nevét (mert én akartam, nem úgy mint Alicenél..) Mr. Rosevelt mondta, hogy tegezhetem (60 év körüli volt) és nagyon jó barátságra tettünk szert, az elmúlt hetek alatt.

- Dehoogy is. Kicsit..khm. Feláll a hajam? - kérdezte tőle Harry.

- Nem. - nevetett Lucas. Isteneeem Harry Styles, nem is te lennél, ha ezt most nem kérdezted volna meg!!! - Na, hogy vagyunk Louis? - kérdezte felém fordulva.

- Jól vagyok doki. - feleltem. - Mikor mehetek már hazaaaaa?

- Nyugalooom. - kacagott. - Még a héten bent tartunk és ha minden rendben lesz, akkor jövőhéten már otthon feküdhetsz a saját ágyadban! - mosolygott. 

- Dejóóóó. - lekesedett Hazz. - Hallod ezt szívem? Végree. - jött oda és örömében nyomott egy csókot a számra. A doki kicsit zavarba jött. Hihi:D

- Khm..Nos igazából azért jöttem, hogy tájékoztassalak titeket arról, hogy azonnali hatállyal eltanácsoltuk még délelőtt Alice Golden nővérünket. Biztosítalak titeket, hogy ezentúl nem fog zaklatni titeket, mitöbb, egy biztonsági őrt állítottam az ajtó elé, aki vigyázni fog rátok!

- Huuh, köszi Lucas. - nyeltem egyet és elmosolyodtam. - De miért is?

- Hogy miért kaptatok  saját biztonsági őrt? Hát azért, mert a bizottság előtt megfenyegetett minket, hogyha nem engedünk be hozzád Louis, akkor fegyújtja a kórházat, meg megöli Harryt, amiért megalázta őt. De szerencsére szóltunk a rendőrségnek, akik fokozott figyelemmel tartják és mondták, hogyha tartotok rá igényt, akkor amint kimentek innen, kaptok rendőri kíséretet is, akik majd figyelnek a házatok előtt.

- Szerintem nem kell, megtudom védeni magunkat! - húzta ki magát Hazz.

- Kicsim..szerintem meg pont jó ötlet. Te is jársz suliba meg én is dolgozni, ha elkap minket az utcán és betartja azt, amit mondott.. - húztam el a számat. Bevallom, kicsit parázok mert ez a csaj őrült!!! - Ha a rendőrök hoznak visznek minket, nagyobb biztonságban leszünk!

- Jó. De csak miattad szerelmem. - fogta meg a kezem. - Akkor benne vagyunk doki.

- Rendben. Akkor ha nem bánjátok, már holnap bejönnének hozzátok megbeszélni a dolgokat. Mert mindent el kell mondanotok. A családotokról, barátaitokról, munkahelyeitekről..Jó?

- Persze, ez természetes. - feleltem. - De ez nem gond nekik ugye? Mármint, hogy így vigyázzanak ránk, vagy mi...

- Dehogy is! Nézzétek. Ez a lány veszélyes. Megfenyegetett több embert is. Szóval vigyázni fognak rátok, mert ebbe a több emberbe, ti is bele tartoztok! Ezen ne aggódjatok, semennyi költségbe, időbe és aggódásba nem kerül nektek. A rendőség figyelni fog rá, rátok és a kórházra is. Oké? - mosolygott a doki.

- Köszönjük Lucas! Tényleg! - fogott vele kezett Harry. - Sokat jelent ez nekünk.

Sziasztok csibéék^^ Íme itt a 21.rész. Wáá imádtam írni ezt a részt, nem tudom miéért:D*---* Remélem nektek is el fogja nyerni a tetszéseteket, mint ahogy elnyerte az enyémet is!:)) Lájk, komi...stb:D Pusziiiiii:* #Niki <3



PrológusTempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang