Mr Survivor

chapter 18

Értelmetlenül menni csak előre. Ez lett a tetteink mottója. Szerencsétlennek éreztem magam, amiért itt kötöttünk ki. Mint két szaros kölyök, akik a homokozóban képesek voltak azon hajbakapni, hogy kié legyen a vödör.
Iszonyú!

Szívesen kibékültem volna már Derekkel. Igaz megsértett, eléggé, de már keztem belefáradni ebbe a viselkedésbe. Együtt tévedtünk el, magunkra maradtunk, akkor legalább mi ketten, miért nem tudunk ideiglenes háborúszünetet tartani?

- Figyelj - keztem nagyot sóhajtva, kezeimet idegesen tördelve, mikor már olyan közel értem hozzá, hogy biztosan tudtam, hogy a szeme sarkából lát - tudom nem bírsz, de legalább próbáljunk megegyezni erre a kis időre, amíg rá vagyunk kényszerülve arra, hogy együtt legyünk... Mármint nem úgy együtt! - korrigáltam fejvesztve.

Nem akarom, hogy még véletlenülis félreértsen.

Ezen a nyelvbotlásomon egészen hangosan, elnevette magát és talán, mintha elpirult volna. Persze ez biztosan nem így volt, mivel fogadni mernék, hogy nem tudnám semmivel se zavarba hozni Derek Robinst.

Nem szólt egy szót sem, csak folytatta amit eddig tett, tempósan lépdelt.

- Derek...? Hahó! - szólítottam meg nagyon óvatosan. Direkt figyeltem rá, hogy ne az legyen, hogy megint csak szólongatom.

Meglepetésemre megrökönyödött, én pedig épphogy nem ütköztem hátának. Kikerültem és azonnal mellette termettem. Utáltam volna, ha felfedezi, mennyire érdekel válasza. Nem szagolhatta ki, hogy számít nálam a véleménye. Pedig bizonyos esetekben nagyonis meghatározó volt.

- Oké. - bökte ki semlegesen és szűkszavűan.

- Oké? Ennyi? - csodálkoztam azon, hogy milyen gyorsan belement. Semmi kötekedés, semmi tárgyalás. Ez tuti megint csak egy újabb Mr Szuperszexi csapda. Biztos csak átver, mint mindig.

Mindig??! Oké, ez már beteges!

Nem is ismerem a tagot és máris tapasztalatokról beszélek. Alig több, mint egy napja beszéltem vele először! Mégis mit zagybálok itt össze??!

- Oké...., de van egy feltételem! - szegezte rám tekintetét.

- Persze hogy van... - motyogtam szemforgatva magamnak. Tisztában voltam vele, hogy D is hallotta, de ennek inkább örültem.

- Nem kérdezgetsz, nincs fölösleges duma, és békén hagysz!! - sandított kioktatóan felém, kezén számolva a kikötéseit. Természetesen ez nem egy volt, hanem három, de ezen már meg sem lepődtem.

Szóval neki csak annyi a lényeg, hogy csendben legyek. Hogy minél kevesebb kapcsolatot kelljen velem alakítania.

Megbántott ezzel a kijelentésével, s el is fordítottam a fejem, hogy ne tudjon tovább babonázni perzselő szempárjával, ami így is a bőrömön éreztem.

Azokkal a csodásan ragyogó szemekkel szemben, semmi esélyem se volt. Egyértelműen képesek lettek volna meggyőzni bármiről.

Mikor újra rámeredtem, már egyértelműen megfogalmazódott bennem a válasz. Bármennyire is fájt, bele kellett mennem az alkuba.

- Legyen - biccentettem komoran egyet, szám egy csíkba szaladt attól, ahogyan összeszorítottam fogsoromat.

Nem fogok ennyi miatt hisztérikus zokogásban kitörni, de...

Azért elég bunkó dolog volt ez, még tőle is.

Nem maga a tény, hogy nem szólalhatok meg, mert mivel nincsenek barátaim (vagyis már van kettő is!), ezért a fecserészés nem a kedvenc időtöltésem. Viszont az, hogy ennyire ki nem állhat, elszomorít.

Mit tettem ellene? Miért vagyok neki ilyen unszimpatikus?

Egy diadalmas félmosolyra húzódott szája, ami beindította egész arcizomzatát. Azt az erős, férfias állcsontját és felette húzódó ívét, amit manapság a lányok, direkt sötétebbel kihúznak, hogy karakteresebb élet kölcsönözzenek arcuknak, is mozgásba lendítette, az az apró mozzanat, ami a mosolyért felel.

A nap fénye megtört tökéletes bőré és csontozatán.

Az elkövetkező négy néma órát, onnan tudom, mert a karórámon számon tudtam tartani az idő pergését, azzal töltöttem, hogy fejemben Derek arcát elemezgettem és a régi görög és római, tökéletesnek vélt férfiszobrokhoz hasonlítgattam.

Nem nehéz így csendbenmaradni. De a lehető leghasztalanabb művelettel tölteni a drága perceimet, amiket azzal kéne elverni, hogy a kiúton töprengek.... ez siralmas, még tőlem is, és még így is, hogy egy labirintusnak tűnő erdőben keringek.

Yoyoyo😂

Úgy gondoltam, hogy mivel húsvét van, megleplek titeket egy résszel🐰🐇🎋🌸🌈

Remélem tetszett😊 és boldog NYUSZIT!😁😘💘

Bog💕
the szisza😽