☆49.☆

815 50 0
                                    

Már csak egy rész

*Lucas R. Hemmings*

Türelmesen kivártam még Ashton végez. A tervem utolsó fázisa életbe is lépett.
...

Addig még Ash végez én tanultam a törit ugyan is holnap felelek ,hogy fel hozzam kettesre az átlagom de egyszerűen nem ment a tanulás. Majd akkor menni ,fog ha már Asht a karjaimba tarthatom. Addig nem igazán fog menni. Most is amugy már alig bírok megülni a seggemen ami amugy sajog de kurvára de hát kibírom én. Ashtont nem épp kis mérettel áldották meg. Beharaptam alsóajkam ahogy visszagondoltam a tegnap estére, komolyan mondom ,még ,jó ,hogy melegítő naci van rajtam mert máskülömben mégjobban fájna.

Viszont mikor megnéztem hányora akkor esett le ,hogy már egy fél órája végzett a bongyorom. Szóval fogtam magam, levettem a nadrágom, előkutattam egy tiszta nadrágot amit nehezen magamra préseltem viszont a farkamnak ez már nem tett olyan jót. Lenyomta de oly' mértékbe ,hogy utánna alig bírtam menni. De lehűtöttem a vágyaim. Aztán átvettem a felsőm egy sima fekete pólóra. Hajam lefésültem majd belebújtam bokacsizmámba. Még megnéztem magam gyorsan a tükörbe aztán mikor késznek véltem magam át is caplattam Ashtonhoz. Az asztalánál ülve nyomkodta a telóját.

-Szia-köszöntem neki a legcukibb mosolyommal.

-Oh...-megrázta a fejét.-Szia.

-Mehetünk?

-Persze csak felveszem a bakancsom. -állt fel.

Az előttem lèvő szekrényhez lépett mire hátráltam kicsit,hogy le tudjon hajolni. Hát gyerekeke ez a látvány ami fogadott felér nekem egy panorámával. Ashton formás feneke mert pont elöttem dőlt be. Kicsit fel is csúszott a pólója ami alol kicsit kikandikált hátat. Élesen szívtam be a levegőt ,hogy ne legyenek perverz gondolataim már megint. De egyszerűen nem bírtam magammal.
Mögé léptem majd megfogtam derekát. Kicsit mintha megugrott volna az ilyedségtől. Előre hajoltam majd a nyakára adtam egy édes csókot mire felsóhajtott. Lassan egyenesedtünk fel. Kezét hátravezette hajamba miközben én ágyékom a fenekének nyomtam és nyakát kedtem el puszilgatni és nedves csókokat hagyni bőrén. Egyik kezem hátravezettem fenekére majd bele is markoltam.

-Annyira jó segged van-suttogtam. Még a saját hangomon is kihallottam ,hogy mennyire is kanos vagyok.

-Luke...-lehelte lehunyt szemekkel.

-A feneked látványa felér nekem egy tengerparti panorámával.-motyogtam nevetve mire ő is kuncogott egy kicsit.

Hátranyomta fenekét ami előcsalt belőlem egy hallkabb nyögést. A derekán lévő kezem lassan csúsztattam be a pólója alá és simogattam meg izmos hasát. Hátrafordította hozzám arcát és úgy részesített egy édes csókba. Csípőjét elkezdte mozgatni mire a csókba nyögtem. Mikor elfogyott a levegő a nyakát kezdtem ismét bombázni. Álkapcsánál kezdtem majd egyre lentebb haladtam nyakára ahol a gyengepontját meglelve kezdtem el szívni. Meghúzta tincseik ahogy hallom milyen élesen is szívta be a levegőt. A hasán lévő kezem egyre lentebb vándorolt majd szexys V-vonalát végigcirogattam. Mikor végeztem a nyaka kiszívásával nyomtam a lilás foltra egy puszit.

-Várjál mindjárt...és bazdmeg.-oh ,hogy ez az ember mindig jókor időzít. Homlokára csapott ahogy velünk szembe állt. -Hogy én a legjobb pillanatokat fogom ki!-vágta le az asztalra a könyvét aztán ki is trappolt a drága piros hajú haverunk.

Ash hátrafodította hozzám az arcát és mindkettőnkből előtőrt a röhögés. Elengedtem és ő is engem aztán indultunk is. A pillanat egy....pillanat alatt el is szált ,csak az a baj ,hogy én még kurvára kanos vagyok.

Művész Lélek (Lashton)(befejezett)Nơi câu chuyện tồn tại. Hãy khám phá bây giờ