A két alak lassan haladt végig a sikátorok útvesztőjén, majd az egyik beugró falrésznél elfordulva rozoga ajtóhoz értek. Az kinyílt egy kis lökésre is, nem kellett vele vacakolni semennyit. Odabent kis foltel állt, mellette matracok, kettő is.
- Ide feküdj!- Suttogta Dorothy. Bucky lassan ereszkedett le, s egy fájdalmas nyőgés kíséretében elterült a matracon. Szeme követte a lányt a sötétben, amint az kötszereket és ollót hozott.
Levágta róla a ruhát, s a látványtól felszisszent.
Bucky felsőteste kezdett befeketedni, belső vérzése lehetett, és több helyen nyílt sebek látszottak. A karját pedig még meg sem nézte.
- Idióta vagy- motyogta dühösen, majd hozzálátott a kisebb sebek vízzel való kitisztításához. A bevérzett részeket nem nagyon merte megnyomni, nehogy még nagyobb kárt tegyen. De mikor végzett a horzsolások kezelésével, kénytelen volt azokat is megnézni. Először csak egy picit ért hozzájuk...
Bucky próbálta visszafogni üvöltéseit, mert a fájdalma kegyetlenül égette, de felnyőgni még így is felnyőgött néha. Egy ponton már annyira nem bírta, hogy oldara dobta magát el a segítő kezektől, de csak rosszabb lett, fel ordított, s levegő után kapkodott.
Dorothy megfordította, lefogta, aztán bekötözte egész felsőtestét. Jegelni is szerette volna, de nem volt bent hűtő, ezért azt mellőznie kellett.
Jött Bucky jobb karja. A lány megnézte, megérintette, szakavatott gyorsasággal mozgott.
- Kiugrott a helyéből- állapította meg. - Ez fájni fog...
Egy kemény rántással visszatette a végtagot, mozdulataiban nem volt hiba. Ennek ellenére így is nagy fájdalmat okozott. Bucky üvöltött volna még egyszer, de nem akarta megijeszteni Dorothyt, hát veszteg maradt...
...
Az korai estéből sötét éjszaka lett, Dorothy az egyik matrac szélén ülve elnyomott egy ásítást. Bucky ezt észrevette. Testében erőt vett a vágyakozás, hogy magához ölelhesse, s a lány mintha érezné, hogy rá gondolt, feléje fordult. Találkozott a kék, s a zöld tekintet.
- Mi az?- Kérdezte Dorothy halkan.
- Semmi- felelte Bucky, fejét ledobva a párnára.
- De valami biztosan...
- Csak gondoltam, hogy...
- Feküdjek melléd?
- Igen... Ha nem baj.
Dorothy megeresztett egy mosolyt, s Bucky mellé feküdt, óvatosan átkarolva a derekát.
- Már minden rendben- suttogta a fülébe. - Itt vagy velem, betartottad az ígéretedet...
YOU ARE READING
Weakness (HUN)
FanfictionBucky állandó orvosi kísérője Dorothy, aki a helyes működésére felügyel, hogy a katona pontosan végezhesse munkáját. Mindketten az 1900 évekből maradtak vissza. Dorothynak viszont különleges képessége van: egyedül ő tud érzelmileg hatni a rideg Buc...